Rövid hírben a választásról már írtunk. Az esemény részletes krónikája:
Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke bevezetőként röviden összefoglalta az elmúlt 2011-es év legfontosabb építészeti eseményeit. Ezek közül egyet emelünk ki. A MÉSZ a Magyar Építőművészetért Emlékérmet alapított a külföldön élő magyar építészek kiemelkedő teljesítményeinek elismerésére, mivel ők Ybl-díjat nem kaphatnak. Az emlékérmet 2011-ben elsőként Magyar Péter Amerikában élő építészprofesszornak nyújtották át, 2012-ben pedig Papp László építésznek adták át.

A közgyűlés gratulált a kerek évfordulós építészeknek: Csete György 75., Getto József 80., dr. Kubinszky Mihály és Földesi Lajos 85. évüket töltik be ebben az esztendőben. A közgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg 2011. évben elhunyt tagjairól: Dénesi Ödön, Dósa Károly, Gilyén Jenő, Hofer Miklós, dr. Kiss István, Lehoczky Ödön, Makovecz Imre, Mátis Lajos, Hattyasiné dr. Markó Krisztina, dr. Peschka Alfréd és Száva István építészekről. Az üdvözlések következtek. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Simonffy Márta, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége elnöke (egyben Terézváros alpolgármestere), Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke üdvözölte az építészek közgyűlését és jó munkát kívánt. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár – aki éppen külföldön, Üzbegisztánban tartózkodott – levelét Marosi Miklós olvasta fel, aki a közgyűlés levezető elnöki szerepét is vállalta. Ritoók Pál a Híres magyar villák című könyvről adott tájékoztatást.

Elsőként Kálmán Ernő elnöki beszámolója hangzott el. Közben Földes László az UIA Council tagjaként a bizottságban végzett munkájáról adott ismertetést. A Duna-part fejlesztésére EU projekttel együtt UIA pályázat kiírását szorgalmazta. Kálmán Ernő az elkövetkezendő feladatok elvégzését sorolta: minimál-tervezési díj bevezetését, a tervtanácsok megerősítését, a szerzői jogok fokozott biztosítását. A pénzügyi jelentésre annyiban utalt, hogy számos pályázatot nyújtottak be, amelyeket elnyertek, ám a kifizetések csak féléves késéssel történtek. Ez a helyzet a MÉSZ működését sokszor komoly veszélybe sodorta. A MÉSZ taglétszáma évente húsz–huszonöt fiatal építésszel gyarapodott.

Eltér István felszólalásában a több évvel ezelőtti tucatnyi MÉSZ vállalást vette sorra, és azt állapította meg, hogy azok közül semmi sem teljesült: a MÉSZ története könyv, a székház nyitottsága, a könyvespolc a pincébe, tagsági kártya, spanyol kapcsolat felvétele, fiatalítás és mások. A MÉSZ építészirodákat népszerűsítő kiadványa huszonkét céget mutat be, ebből huszonegy budapesti, egy az agglomerációból való. Hol maradtak a vidéki irodák? – kérdezte. Puskás Péter Miskolcról a vidéki területi csoportok támogatását hiányolta, és önszerveződésüket ajánlotta fel. Szekér László a pénzügyi helyzetről már korábban írásban kért információt: a 18 és fél milliós hiány miből keletkezett? Kálmán Ernő elnök úr utazásai és szállásköltségei mennyibe kerültek? Mányi István véleménye szerint az Ybl-díjra jelölésből a szövetséget partvonalon kívülre szorították.

Mikó László az elnökség nevében válaszolt az elhangzottakra. A vezetőségválasztást a januári ülésről a januári levélírók kérésére kellett elhalasztani. A levélírók és az elnökség között vállalta a közvetítő szerepet, de a meghívás ellenére a levélírók közül senki sem jelent meg a megbeszélésen. A szóróanyagban én is benne vagyok – hangsúlyozta. De a felhívásra csak azok jelentkeztek, akik belekerültek, mások nem. A résztvevők egy távol-keleti utazást is finanszíroztak saját költségen. Ybl-díj témában Kálmán Ernő elmondta, hogy 1953 óta valóban a szövetség volt a díj gazdája. 2010-ben Winkler Barnabás javaslatára tizenhét korábban elhunyt építésznek poszthumusz Ybl-díj átadása nagy eredmény volt. A Belügyminisztériumnak levelet írt a szövetség az idei méltatlan díjátadásról, ám még csak válaszra sem méltattak bennünket.

Halmos György azt nehezményezte, hogy Makovecz Imre és még száz építész által közületi ügyben aláírt levélről hiányzott a MÉSZ elnökének aláírása. Bolberitz Henrik felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar építészek ne gyengítsék, hanem épp ellenkezőleg, erősítsék egymást, képviseletük erős szakmai szervezet legyen a másik mindenkori elismerésével. Bodonyi Csaba Puskás Péter megnyilatkozására hivatkozva azt erősítette meg, hogy ő a miskolciak helyi kezdeményezését ajánlotta fel. Elismerte, hogy a MÉSZ-nek a külfölddel való kapcsolatai jók, de saját országával ezek nincsenek meg.

Marosi Miklós, az Ellenőrző Bizottság elnöke értékelte a MÉSZ elmúlt időszaki tevékenységét. A bizottság tagjai minden elnökségi ülésen részt vettek. Ezzel szemben volt olyan elnökségi tag, aki egyetlen ülésen sem jelent meg. Egyes ügyekben az elnököt új elszámolásra kötelezték. A közgyűlésre készített elnöki beszámolót tisztának találták. Hivatkozott arra, hogy a 2011. évi pénzügyi elszámolást független szakértő könyvvizsgáló szervezet vizsgálta és rendben találta. A 2011. évi veszteség 18 millió forint volt. Ez a 2010. évről áthúzódó fiktív pályázati maradványokból adódott. 2010-ben a hiány 40 millió forintra rúgott, így ez javuló tendenciát mutat. A hiány valójában csupán 3,5 millió forint. Eltér István ismét felszólalt: 1972-ben, negyven éve lépett be a MÉSZ-be. Az első harmincöt év jó volt, de öt éve, Reischl Gábor halálával megszűnt a rend a szövetségben. A meghívónak nyolc nappal előbb kell megérkeznie és nem nyolc nappal előbb kell postázni, mint hallottuk. Tizenegy hónapig nem volt taggyűlés. Az elnök nem volt legitim. A honlapon 1100 fős taglétszám szerepel. Aki nem fizet tagdíjat, törölni kell a listáról. Dr. Elek József ügyvéd, a MÉSZ jogtanácsosa határozottan kijelentette, hogy a MÉSZ az elmúlt időszakban is törvényesen működött. Az elnök mandátuma négy évig, illetve a tisztújító közgyűlésig vagy a visszavonásig tart. 2007-ben a MÉSZ-t közhasznú szervezetté nyilvánították. Az elnöki és az ellenőrző bizottsági beszámolót, valamint a 2012. évi költségvetés tervezetét a közgyűlés elfogadta.

A Jelölő Bizottság elnöke, Csontos Györgyi ismertette a bizottság munkáját. Negyvennégy főt jelöltek és a fényképes listán az ötven évnél fiatalabbakat dőlt betűvel jelezték. Ez a megkülönböztetés nem ütközött semmiféle rendelkezésbe. A három elnökjelölt megtartotta kortesbeszédeit. Szekér László a jelenlegi vezetés hibáit ostorozta, azok kijavítását és az energiatakarékos építészet jelentőségét hangsúlyozta. Sáros László a fiatalok és az idősebb kollégák harmonikus együttműködéséről beszélt. Kálmán Ernő megkezdett vállalkozásait szerette volna befejezni: többek között a MÉSZ történetét feldolgozó könyvet megjelentetni, a 2014-ben esedékes Ybl-évfordulót méltón megünnepelni, a sanghaji Hudec-emlékházat létrehozni. A választás szavazócédulákon történt. 136 szavazatból kettő volt érvénytelen. A szövetség új elnöke 71 szavazattal Sáros László lett. Kálmán Ernő, az előző elnök 58 szavazatot kapott.

A további szavazást szintén öt színes szavazólapon bonyolították le, ami a szavazatszámláló bizottság tagjainak órákig tartó munkát jelentett. Az eredményt Fejes Mária, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke öt órakor hirdette ki az erősen megfogyatkozott jelenlévőknek. Alelnökök: Kerekes György, Patonai Dénes, Varga Tamás. Az elnökség tagjai: Ferencz Marcel, Hegedűs Péter, Mikó László, Osskó Judit, Tima Zoltán, Vadász Bence. Az elnökség póttagjai: Krizsán András, Vikár András, Vukoszávlyev Zorán Phd. Az Ellenőrző Bizottság elnöke: Marosi Miklós, alelnöke: Vonnák János, tagjai: Bolberitz Henrik, Sugár Péter, póttagjai: ifj. Benczúr László, Puskás Péter.

A hosszú szünetben a tagság két kiállítást szemlélhetett meg. Egyiket a teremben: pályadíjas minőségi épületek tizenkét tablón a Balassagyarmati Művelődési és Kulturális Központtól, amelyet tervpályázaton 1986-ban Reimholz Péter nyert meg, és 1989-ben épült meg a sanghaji expó pavilonig, amelyet 2009-ben országos tervpályázaton Lévai Tamás nyert meg, és 2010-ben valósult meg. Az előcsarnok folyosóján pedig Hudec Lászlóról szóló kiállítás tablói voltak kiállítva.

A hosszú szünet alatt bőven volt alkalom elmélkedni az eseményekről és a felmerült dolgokról. Elsőként a helyszínről, amely ideiglenes képviselőháznak épült 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint, és kilencven nap alatt készült el Diescher József építőmester kivitelezésében. Slowikowski színezett litográfiája alapján a mai 20 ezer forintos bankjegy hátoldalán a régi képviselőház rézmetszete jelenik meg. A díszterem sarkában relikviaként pedig egy fapad látható az egykori berendezésből, ahol a képviselők obstrukciós csatákat is vívtak. A taggyűlésen résztvevő építészek kényelmes, kárpitozott székeken foglalhattak helyet. Ezek az ülőalkalmatosságok azonban nem érzékelték a teremben zajló, erősen kritikai élű felszólalásokat. Miért, hogy az 1100 szövetségi tagnak alig tizenkét százaléka jelent meg a tisztújító közgyűlésen? Nem kellene-e a kamarához hasonlóan szabályozni a részvételt, és minden tizedik tag után egy küldöttet választani, akinek a részvétel kötelező lenne a közgyűlésen? Az építészhallgatók között a lányok mindig többségben voltak. Ha már építészhölgyekké válnak, miért nem vállalnak demokratikusan közszereplést? A jelöltlistán mindössze két nő szerepelt, és egyikük került be tagként az elnökségbe. A szövetség tagjai közé az utóbbi pár hétben mintegy harminc vándoriskolás fiatal építész kérte felvételét, akiket két MÉSZ-tag ajánlott: Eltér István és Sáros László. Az ő szavazataik döntötték el a választást? A huszonegyedik században még mindig színes szavazócédulákon történő, időt rabló szavazás már teljesen anakronisztikusan hat. Minden korábbi kamarai vagy szövetségi közgyűlési beszámoló alkalmával szóvá tettem – most is csak megismételni tudom az újonnan megválasztott elnöknek. Nagyon remélem, meg fogja oldali ezt a kérdést, és a következő választáson szükséges szavazást már nyomógombos szerkezettel egy számítógép pillanatok alatt összesíteni fogja, és az eredmény a kivetítő vásznon lesz olvasható. Egyébként a január 20-ai tisztújító közgyűlés elő volt készítve, meg volt hirdetve. A parlamentben a gépi szavazás gyors lebonyolítást tett volna lehetővé. De a januári levélírók ezt megtorpedózták.

Budapest, 2012. május 8.