épületek építészet erőd híd Hollandia

Víz alatti híd? A holland Mózes-átkelő ilyen!


donkanyar | 2012.02.12
Mindenki egy kicsit Mózesnek képzelheti magát, ha ellátogat a hollandiai Roovere erőd várárkához.

Főleg a tenger felől érkező katonai támadások kivédése miatt kezdte el a XVII. század elején Hollandia kiépíteni a Nyugati-Brabantnak hívott erődvonalát. A várakat és városokat összekötő több száz kilométer hosszú vizesárok-rendszert úgy tervezték meg a kor mérnökei, hogy gyalogos támadás esetén a katonáknak elég mély, ám a La Manche felől behajózó vitorlásoknak elég sekély legyen a védművekkel megerősített ártérhálózat. Mivel a vonal a XIX. századra nemcsak üzemképtelen, hanem korszerűtlen is lett ­– ­ így a műtárgyak technikai és műszaki védelmével senki sem akart foglalkozni már. Városvédők kezdeményezésére az ezredforduló környékén több önkormányzat úgy gondolta, hogy európai uniós támogatással érdemes lenne megmenteni ezeket a helyi értékeket képviselő műszaki objektumokat. Hasonlóan vélekedtek az 1997-ben önálló közigazgatási funkcióját elvesztő Halsteren község előjárói is, akik Bergen op Zoom város tanácsával tavaly úgy döntöttek, hogy megmentik az 1628-ban átadott Roovere nagyerődöt és annak várárkát.


Az egykori katonai objektum rekonstrukciója során különös figyelmet szenteltek a terület rekreációs fejlesztésére. Mivel az erőd „meg nem közelíthető város volt városban”, így a pályázatot elnyert RO & AD építészei elsősorban arra törekedtek, hogy valamiféle közlekedési korridort alakítsanak ki a Roovere és a falu között, ami nem autóutat, hanem gyalogos és kerékpáros folyosót jelentett. Megbízói feltétel volt az is, hogy a hatalmas várárkot áthidaló hídnak tájba kell majd simulnia, annak műszaki megvalósítása nem ronthatja az egyébként cseppet sem látványos vár sziluettjét. Innen jött az iroda azon ötlete, hogy a történelmi pontosság ellenére, a várhidat úgy építsék be a várárokba, hogy az „láthatatlan” legyen a vízfelszínt szemlélőnek. A víz alatti hidat nemes egyszerűséggel a Biblia után szabadon csak Mózes-hídnak hívták a RO & AD munkatársai. A műtárgyat bár teljesen vízálló fából ácsolták össze, az építészek még arra is gondoltak, hogy árvíz esetén a La Manche túlcsorduló vízszintjét két szivattyú segítségével rögtön „lecsapolhassák” ha annak hulláma eléri az erőd várárkát.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások