Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Hiánypótló konferencia és webinárium a tervezői művezetésről
Mit tesznek a debreceni építészhallgatók a pesti kirakatba?
Példaszerű ipari épületek az új Metszetben
Ajándék építészeknek – kis karácsonyi ötletbörze
Irodaházzá alakul a trafóház, amin Györgyi Dénes és Román Ernő összeveszett 80 éve
A Lechner Központ felmérte a tervpályázatokkal kapcsolatos igényeket
Hajnóczi maradt az elnök - tisztújítás az országos kamarában
Mi minden van másképp a tűzvédelemben?
Agyonütötte a spanyol turistát a pilaszter fejezeti köve a firenzei Santa Crocében
Menő irodaházak az új Metszetben
Dr. Szabó Lászlót, az Ybl professzor emerituszát kitüntette az akadémia
A matrica nem megoldás – hogyan tervezzük a madár-barát üvegeket?
Magasház ügyben az Icomos MNB nem foglal állást, de korábbi ellenző álláspontját fenntartja


Félix és Fialovszky legyőzte Fostert!
Újabb magyar győzelem az Archdaily ipari építészet kategóriájában
Csépé 2012. március 8.      
A Félix Zsolt és Fialovszky Tamás (Építész Stúdió) által tervezett Füleky Borászat rangos nemzetközi mezőnyben győzött a leglátogatottabb építészeti portál, az archdaily versenyének ipari kategóriájában.

Amint februárban hírt adtunk róla, az Építész Stúdió által tervezett (és a Metszet 2010/6 számában bemutatott) Füleky Borászat bekerült az archdaily.com legjobb ipari épületei közé.Így a tavalyi siker után (amiről véletlen szintén olvashatunk a Metszet ugyanazon számában) ismét magyaroké a dicsőség.
Az Építész Stúdió sikeréből mit sem von le, hogy a díjazottakat bemutató oldalon az Építész Stúdió helyett "Éjtpítész Stúdió" szerepel. Francos ez a magyar nyelv, az Éjt meg legalább jelent valamit ;-)
(NB: Az archdaily épületet bemutató oldalán jól van fent a név.)

A Füleky Borászatról szóló cikk:
Első felvonás: borászat
Füleky Borászat, Bodrogkeresztúr

A Füleky-kúriát néhány évvel ezelőtt vásárolta meg az új tulajdonosa, aki minőségi borászati üzemet szeretett volna létrehozni Bodrogkeresztúr talán legszebb telkén. A kúria elhanyagolt épületében zajlott borászati tevékenység körülményei méltatlanok voltak, de a szomszédos telek megvásárlásával lehetőség nyílt egy korszerű üzem építésére.

Először a szomszéd telken álló kis ház elbontására gondoltunk, de hamar kiderült, hogy ennek a háznak a története a középkorra nyúlik vissza, csak a sok átalakítás után ez már nem volt észrevehető. Régészek és művészettörténészek segítettek a ház eredeti részeit megmutatni, és mi ezekhez a kőfalakhoz kezdtük el tervezni az új házat. Folytattuk az eredeti épület szélességét, de egy hosszabb, a telek mélyére benyúló épület kezdett kialakulni, a kutatások is ilyesmi előképet sejtettek velünk. A tervezett tömeg kialakításakor azt vettük kiindulópontként, hogy jelenleg a telken álló épület értékes elemeit felhasználva építjük meg a borászati üzemet. Ez azt jelentette, hogy a falakat integráljuk az új épületünkbe, és úgy építjük tovább ezt a házat, hogy láthatóvá tesszük a régi és megmaradó elemeket, azokat harmonikusan fejlesztjük tovább az új tömeggel. A telken egy középkori pince is található, ezért a tervezéskor ezt is figyelembe kellett vennünk. A kialakuló tömeg megformálásánál fontos szempont volt, hogy az léptékében harmonizáljon a környezetével, a Füleky-kúria műemlék épületének fényét ne vegye el. A telek lejtős adottságai lehetővé tették, hogy az üzem nagy része – azok a területek, ahol természetes fényre nincs szükség – a föld alá kerüljön. A föld felett csak egy kőtömbként megjelenő, a kúria támfalához kapcsolódó test jelenik meg, mintha a falból, földből nőne ki a tervezett épület. A meglévő középkori falakról levettük a vakolatot, látni engedtük a rakott kőfal szépségét. Az új épület kőtömbszerűségét a fűrészelt helyi kő felhasználásával érzékeltettük, a tetőre pedig kőcserepeket terveztünk, hogy az anyag homogenitása még meghatározóbb lehessen.

Az épület terveit műemléki zsűri előtt mutattuk be, és ezt követően két lépésben kértünk engedélyt az építésre. Első ütemben a borászat készült el, majd az üzem beindulása után lehetőség nyílik a Füleky-kúria műemléki felújítására, ami idén ősszel kezdődhet el. A kúria felújítása során különleges fafödém konzervációra lesz szükség, ezt követheti az új padlástér beépítése. Erről egy év múlva tudunk majd beszámolni.

A borászat építésekor a telek mélyéig benyúló pince készült el először hagyományos technológiával szintén a helyi, mádi kőbányából hozott fűrészelt kövekből. Ezután a meglévő épületet visszabontottuk a megőrzendő falakig, ezt követte a vasbeton szerkezet megépítése. A régi kőfalakat injektálásos módszerrel szigeteltük, a felületet impregnáltuk. A préstérben a régi és az új építési technológia találkozása a meghatározó, a vasbeton híd megjelenése a középkori kőfalak között szándékos kontraszt. Az új épületrészben látszó vasbeton falak készülnek, a hordós érlelő tér, és a készáruraktár nagy fesztávú födémét alsó gerendaráccsal terveztük. Az épületegyüttes teljes szépsége a kúria épületének külső és belső átalakítása után válik teljessé várhatóan egy év múlva, ekkorra a teljes kertrendezés is elkészül.

Az épületszerkezeti megoldások közül legérdekesebb az egyedi kő tetőfedés. A mai építészetre jellemző homogén formálás jegyében a homlokzati kőburkolat a tetőre is átfordul. Ez a merész szerkezet igazi műszaki kihívás, a tetőfedések hagyományos szerkesztési szabályaival nem oldható meg, új rétegrendet és részletképzéseket kíván. A burkolat anyaga a kifejezetten üreges, lyukacsos mádi kő, az egyedi profilozású kőlapok kissé egymásra takarnak. Sem a kőanyag, sem a toldásai nem tekinthetők vízhatlannak, ezért vízhatlan alátét-szigetelést kellett betervezni. A kőlapok ragasztása helyett a száraz elhelyezést választottuk a kőanyag gyors kiszáradása, fagyvédelme érdekében. A kőlapokat közvetlenül egy szűrőfátyollal kasírozott drénlemezre fektettük. A kőlapok lecsúszása ellen az eresznél, majd négy-nyolc soronként rozsdamentes acél támasztóprofilokat helyeztünk el, melyek úgy vannak a födémhez rögzítve, hogy a víz lefolyását ne akadályozzák. A kőlapok tehát egymásnak is támaszkodnak, és az eltérő hajlásszögű síkoknak megfelelő nyomóerő alakul ki bennük. A kialakuló nagyobb méretű táblák hőmozgását a „csúszó burkolat” teszi lehetővé. A burkolat alatt fordított rétegrend, nagy teherbírású extrudált polisztirol hőszigetelés készült, a vízszigetelés közvetlenül a ferde vasbeton födémre került. A vízszigetelés kenhető, rugalmas bevonat-szigetelés, „folyékony fólia”, amellyel a rögzítő lábak körül a vízhatlan tömítések egyszerűen megoldhatók. Lényeges a ferde vasbeton lemez pontossági hibáinak kiegyenlítése, melynek érdekében műgyanta kötésű javítóhabarcsot terveztünk. Ki kell emelni, hogy az egyszerű rétegfelépítés miatt ez a megoldás versenyképesebbnek bizonyult a közismert sínes rögzítési rendszereknél. A kialakuló rendszernek természetesen minden részlete is egyedi, különösen kényesek a besüllyesztett, rejtett ereszcsatornák.

Ez a megoldás a konkrét épületen túlmutató szerkezeti tanulságokkal is bír. Egy új szerkezettípus kialakulását vetíti előre, a „burkolt tetőket”, amelyeknél a tető és homlokzat homogén építészeti egységgé forr össze. A hazai és külföldi példákon tetőfedésként szokatlan anyagokkal is találkozhatunk, és az elemkapcsolatokat nem a hajlásszög, hanem sokkal inkább az építészeti szándék határozza meg, miközben a műszaki minőség a legmagasabb elvárásoknak felel meg. A feladat megoldható, de csak a konkrét épületre szabott egyedi megoldásokkal, melynek feltétele az innovatív szaktervezői szemlélet és az alkotótársak közötti kreatív együttműködés.

Félix Zsolt DLA – Dobszay Gergely

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 9 (7 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©