Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Irodaházzá alakul a trafóház, amin Györgyi Dénes és Román Ernő összeveszett 80 éve
A Lechner Központ felmérte a tervpályázatokkal kapcsolatos igényeket
Hajnóczi maradt az elnök - tisztújítás az országos kamarában
Mi minden van másképp a tűzvédelemben?
Agyonütötte a spanyol turistát a pilaszter fejezeti köve a firenzei Santa Crocében
Menő irodaházak az új Metszetben
Dr. Szabó Lászlót, az Ybl professzor emerituszát kitüntette az akadémia
A matrica nem megoldás – hogyan tervezzük a madár-barát üvegeket?
Magasház ügyben az Icomos MNB nem foglal állást, de korábbi ellenző álláspontját fenntartja
Hogyan áll a Hauszmann-terv?
A Foster + Partners nyilatkozatot adott ki a MOL Campus fenntartható tervéről
Amit tudni akartál a padlótervezésről, de nem merted megkérdezni
A MOL-é lesz a lágymányosi toronyház, Fosterék tervezik


Félix és Fialovszky legyőzte Fostert!
Újabb magyar győzelem az Archdaily ipari építészet kategóriájában
Csépé 2012. március 8.      
A Félix Zsolt és Fialovszky Tamás (Építész Stúdió) által tervezett Füleky Borászat rangos nemzetközi mezőnyben győzött a leglátogatottabb építészeti portál, az archdaily versenyének ipari kategóriájában.

Amint februárban hírt adtunk róla, az Építész Stúdió által tervezett (és a Metszet 2010/6 számában bemutatott) Füleky Borászat bekerült az archdaily.com legjobb ipari épületei közé.Így a tavalyi siker után (amiről véletlen szintén olvashatunk a Metszet ugyanazon számában) ismét magyaroké a dicsőség.
Az Építész Stúdió sikeréből mit sem von le, hogy a díjazottakat bemutató oldalon az Építész Stúdió helyett "Éjtpítész Stúdió" szerepel. Francos ez a magyar nyelv, az Éjt meg legalább jelent valamit ;-)
(NB: Az archdaily épületet bemutató oldalán jól van fent a név.)

A Füleky Borászatról szóló cikk:
Első felvonás: borászat
Füleky Borászat, Bodrogkeresztúr

A Füleky-kúriát néhány évvel ezelőtt vásárolta meg az új tulajdonosa, aki minőségi borászati üzemet szeretett volna létrehozni Bodrogkeresztúr talán legszebb telkén. A kúria elhanyagolt épületében zajlott borászati tevékenység körülményei méltatlanok voltak, de a szomszédos telek megvásárlásával lehetőség nyílt egy korszerű üzem építésére.

Először a szomszéd telken álló kis ház elbontására gondoltunk, de hamar kiderült, hogy ennek a háznak a története a középkorra nyúlik vissza, csak a sok átalakítás után ez már nem volt észrevehető. Régészek és művészettörténészek segítettek a ház eredeti részeit megmutatni, és mi ezekhez a kőfalakhoz kezdtük el tervezni az új házat. Folytattuk az eredeti épület szélességét, de egy hosszabb, a telek mélyére benyúló épület kezdett kialakulni, a kutatások is ilyesmi előképet sejtettek velünk. A tervezett tömeg kialakításakor azt vettük kiindulópontként, hogy jelenleg a telken álló épület értékes elemeit felhasználva építjük meg a borászati üzemet. Ez azt jelentette, hogy a falakat integráljuk az új épületünkbe, és úgy építjük tovább ezt a házat, hogy láthatóvá tesszük a régi és megmaradó elemeket, azokat harmonikusan fejlesztjük tovább az új tömeggel. A telken egy középkori pince is található, ezért a tervezéskor ezt is figyelembe kellett vennünk. A kialakuló tömeg megformálásánál fontos szempont volt, hogy az léptékében harmonizáljon a környezetével, a Füleky-kúria műemlék épületének fényét ne vegye el. A telek lejtős adottságai lehetővé tették, hogy az üzem nagy része – azok a területek, ahol természetes fényre nincs szükség – a föld alá kerüljön. A föld felett csak egy kőtömbként megjelenő, a kúria támfalához kapcsolódó test jelenik meg, mintha a falból, földből nőne ki a tervezett épület. A meglévő középkori falakról levettük a vakolatot, látni engedtük a rakott kőfal szépségét. Az új épület kőtömbszerűségét a fűrészelt helyi kő felhasználásával érzékeltettük, a tetőre pedig kőcserepeket terveztünk, hogy az anyag homogenitása még meghatározóbb lehessen.

Az épület terveit műemléki zsűri előtt mutattuk be, és ezt követően két lépésben kértünk engedélyt az építésre. Első ütemben a borászat készült el, majd az üzem beindulása után lehetőség nyílik a Füleky-kúria műemléki felújítására, ami idén ősszel kezdődhet el. A kúria felújítása során különleges fafödém konzervációra lesz szükség, ezt követheti az új padlástér beépítése. Erről egy év múlva tudunk majd beszámolni.

A borászat építésekor a telek mélyéig benyúló pince készült el először hagyományos technológiával szintén a helyi, mádi kőbányából hozott fűrészelt kövekből. Ezután a meglévő épületet visszabontottuk a megőrzendő falakig, ezt követte a vasbeton szerkezet megépítése. A régi kőfalakat injektálásos módszerrel szigeteltük, a felületet impregnáltuk. A préstérben a régi és az új építési technológia találkozása a meghatározó, a vasbeton híd megjelenése a középkori kőfalak között szándékos kontraszt. Az új épületrészben látszó vasbeton falak készülnek, a hordós érlelő tér, és a készáruraktár nagy fesztávú födémét alsó gerendaráccsal terveztük. Az épületegyüttes teljes szépsége a kúria épületének külső és belső átalakítása után válik teljessé várhatóan egy év múlva, ekkorra a teljes kertrendezés is elkészül.

Az épületszerkezeti megoldások közül legérdekesebb az egyedi kő tetőfedés. A mai építészetre jellemző homogén formálás jegyében a homlokzati kőburkolat a tetőre is átfordul. Ez a merész szerkezet igazi műszaki kihívás, a tetőfedések hagyományos szerkesztési szabályaival nem oldható meg, új rétegrendet és részletképzéseket kíván. A burkolat anyaga a kifejezetten üreges, lyukacsos mádi kő, az egyedi profilozású kőlapok kissé egymásra takarnak. Sem a kőanyag, sem a toldásai nem tekinthetők vízhatlannak, ezért vízhatlan alátét-szigetelést kellett betervezni. A kőlapok ragasztása helyett a száraz elhelyezést választottuk a kőanyag gyors kiszáradása, fagyvédelme érdekében. A kőlapokat közvetlenül egy szűrőfátyollal kasírozott drénlemezre fektettük. A kőlapok lecsúszása ellen az eresznél, majd négy-nyolc soronként rozsdamentes acél támasztóprofilokat helyeztünk el, melyek úgy vannak a födémhez rögzítve, hogy a víz lefolyását ne akadályozzák. A kőlapok tehát egymásnak is támaszkodnak, és az eltérő hajlásszögű síkoknak megfelelő nyomóerő alakul ki bennük. A kialakuló nagyobb méretű táblák hőmozgását a „csúszó burkolat” teszi lehetővé. A burkolat alatt fordított rétegrend, nagy teherbírású extrudált polisztirol hőszigetelés készült, a vízszigetelés közvetlenül a ferde vasbeton födémre került. A vízszigetelés kenhető, rugalmas bevonat-szigetelés, „folyékony fólia”, amellyel a rögzítő lábak körül a vízhatlan tömítések egyszerűen megoldhatók. Lényeges a ferde vasbeton lemez pontossági hibáinak kiegyenlítése, melynek érdekében műgyanta kötésű javítóhabarcsot terveztünk. Ki kell emelni, hogy az egyszerű rétegfelépítés miatt ez a megoldás versenyképesebbnek bizonyult a közismert sínes rögzítési rendszereknél. A kialakuló rendszernek természetesen minden részlete is egyedi, különösen kényesek a besüllyesztett, rejtett ereszcsatornák.

Ez a megoldás a konkrét épületen túlmutató szerkezeti tanulságokkal is bír. Egy új szerkezettípus kialakulását vetíti előre, a „burkolt tetőket”, amelyeknél a tető és homlokzat homogén építészeti egységgé forr össze. A hazai és külföldi példákon tetőfedésként szokatlan anyagokkal is találkozhatunk, és az elemkapcsolatokat nem a hajlásszög, hanem sokkal inkább az építészeti szándék határozza meg, miközben a műszaki minőség a legmagasabb elvárásoknak felel meg. A feladat megoldható, de csak a konkrét épületre szabott egyedi megoldásokkal, melynek feltétele az innovatív szaktervezői szemlélet és az alkotótársak közötti kreatív együttműködés.

Félix Zsolt DLA – Dobszay Gergely

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 9 (7 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©