Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
A Haladás új multifunkcionális sportcentruma november 8-án nyílik Szombathelyen
A Varsói Tower Európában először kapott WELL Building Standard minősítést
Reptéri múzeum Hollandiában
Költözés előtt a Néprajzi Múzeum
Zalaváry Lajos építész kapta a Magyar Építőművészetért Érmet
Az „ÉV háza” díjazottjai 2017-ben
70 milliárdos gigantikus kórházfejlesztési program indul a Margit kórház felújításával
Épül a világ második legnagyobb vízierőműve Kínában
Budapest Atlétikai Stadion pályázat győztese a Napur Architect Építész Iroda!
A távozó Fekete György belsőépítész 85. születésnapját ünnepli a szakma
Sanghaj új innovációs-technológiai székháza
Az Experimentarium kígyózó rézhullámai a dinamizmus jegyében
Novemberben nyit a Jean Nouvel tervezte Louvre Adu Dhabi!
Címkék: épület, Zeneakadémia, műemléki rekonstrukció, Mányi István építész, belsőépítészet.


A Zeneakadémia Wesselényi úti épülete oktatásra hangszerelve
Tervező: Mányi István Építész Stúdió
Java 2012. június 14.      
A Zeneakadémia 2003-ban elindított felújításának célja, hogy a kiemelkedő jelentőségű épület régi értékeit megtartva a 21. század követelményei szerint a lehető legjobban szolgálja a híres magyar zenei kultúrát, a világszínvonalú oktatást és a pezsgő hangversenyéletet. Ezért végül az oktatás különvált, s a Wesselényi útra költözött.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenleg öt épületben működik Budapesten. A központi épület, vagyis a Liszt Ferenc téri Zeneakadémia 1907-ben épült Giergl Kálmán és Korb Flóris építészek tervei alapján. A gyönyörű szecessziós épület azonban a kétféle tevékenység ellátására a mai korszerű zenei technikai kihívások (audiovizuális, stúdiótechnikai szolgáltatások, adminisztráció stb.) mellett helyhiány miatt alkalmatlanná vált, ezért határozott úgy a vezetőség, hogy új épületet keres erre a célra.
A Wesselényi utca 52. sz. alatt találták meg az ideális helyszínt, ahol korábban a fővárosi fenntartású Modell Divatiskola működött. Feszl Frigyes tervei szerint a házat eredetileg Népiskolának szánták, de később is, folyamatosan iskolaként használták, tehát alaprajzi struktúrája nem sokat változott az évek során.
A tervezés fázisában már eldőlt, hogy a Zeneakadémia oktatási épülete úgy válhat a zenei képzés bázisává, ha a meglévő épülethez további új, mai építészeti egység csatlakozik. A hátsó udvart az utólagos toldalékoktól és az idő közben megsüllyedt, a főépülettől elvált lépcsőháztól meg kellett tisztítani. A szabad udvari részben, az épülethez illeszkedő, de modern új lépcsőházat építettek, amely a tetőszinten kiszélesedik egy tágas tetőterasszá, a társasági élet kedvenc színterévé. A magastető mögött pedig két további használati szintet alakítottak ki. Aki a ház földszinti aulájában tartozkodik, az üvegfödémén az ég felé tekintve páratlan látványban részesül, de az itteni galériaszinten lévő zöldtető is ad egyfajta hangulatos látványt az épület magasabb szintjei felől. A meglévő és az újonnan épített részek között számos ponton áttörések kínálnak átlátást, így teremtve vizuális és konkrét térbeli kontinuitást a különböző funkciójú terek között. Az emeleti szinteken viszont már a 19. századi tipikus és zárt iskolaépületének struktúrája nyílik meg az új és teljes egészében üvegborítású, transzparens lépcsőházi traktus felé.
Az utcai frontra irodák települtek, s az udvari folyosó megnyitott homlokzati nyílásain át hol az új lépcsőházba láthatunk, hol az új traktusban kialakított közösségi találkahelyekre léphetünk. A tetőtérben kialakított új szintekre kerültek a speciális akusztikai igényű, sokszor csupán cellányi méretű, egyszemélyes gyakorlóhelyiségek. A tetőtéri szintek építészeti megfogalmazása ezt a sallangoktól mentes világot idézi, mely kifejezetten a zenei elmélyülést szolgálja. A megfelelő akusztika kialakítása volt a legnagyobb kihívás, hisz a gyakorlás magas zajszinttel jár, de ugyanakkor a zavaró utcai zaj kiszűrése is feladat! Tehát hang "se be, se ki" volt a cél! Az ablakok mérete, elosztása az akusztikus szakemberekkel történő hosszas vita, huzavona után, végül is maradt, de azokat csak a legkorszerűbb háromrétegű, speciális üvegezéssel sikerült megmenteni. A gyakorlótermek esetében viszont az volt a cél, hogy egymástól hermetikusan elszigetelődjenek. Kifelé, a közlekedők felé azonban nem volt ennyire szigorú a követelmény, sőt, a tervezők kifejezett szándéka volt, hogy a hangok kavalkádja átjárja a házat, elérje a folyosókon bolyongó látogatókat. Zenei fülek számára nem idegen, hogy a kis alapterületű, szigorú koncentrációt feltételező, gyakorló helyiségekben a falak észrevétlenül széttartanak (nem párhuzamosak), ugyanis csak így küszöbölhető ki a zavaró visszhang.
A puritán egyszerűséget fémjelző belsőépítészeti elképzeléseket Gergely László a kontraszt színhatásokkal teszi emlékezetessé. A dinamikus vörös szín minden szinten feltűnik, csak az alsó szinten determinánsan a falakon, melynek nyugodt ellenpontjai a hófehér falak és az ugyancsak fehér íves nyílászárók. Mindez a felső szinten megváltozik, vagyis ott a falak hófehérek, s a vörös szín csak nyomokban, de mindenhol feltünik. A teljes öt szinten végigfutó, grafitszürke, vakvezető sávokkal strukturált padló foglalja mindezt egységbe. Az akadálymentesítést a tervezés a maximális igényességgel vette figyelembe: a mozgássérültek esetében a szokásos megoldásokon túl a vakokat Braille-írásos feliratok, vezetősávok és hangostérkép, a gyengénlátókat kontrasztos színek segítik.
A tervezők megfogalmazása szerint a Liszt Ferenc téri épület a Zene Palotája, gazdag díszítése egyaránt tiszteleg a zeneművek és azok hallgatósága előtt. A Wesselényi utcai ház ezzel szemben az elmélyült munka puritán helyszíne, ahol a majdani előadók életre keltik a kottába foglalt muzsikát.

építészet: Mányi István, Mányi Dániel, Gáti Attila László, Molnár Judit, Kardos Gábor - Mányi István Építész Stúdió Kft.
belsőépítészet: Gergely László - Stúdió G Bt.
statika: Szántó László, Dósa József, Koch György - Exon2000 Kft.
épületgépészet: Szigyártó Gábor, Pitkó Attila- SMG SISU Mérnöki Iroda Kft.
épületvillamosság: Papp Péter, Turi Ádám- SMG SISU Mérnöki Iroda Kft.
gyengeáramú rendszerek: Csányi István - Kvinterv Kft. László Árpád, Fodor Attila - Bconsulting Vagyonvédelmi kft.
akusztika, stúdiótechnológia: Fürjes Andor - aQrate akusztikai mérnök iroda kft.
zöldfelületek: Balogh Péter István - s73 Kft.
felvonó: Tóth Miklós - TM-Lift Kft.
társművészet: Szövetség’39 Művészeti Bázis / Baróthy Anna, Kolozsvári Csenge, Bozsó Melinda, Koródi Zsuzsanna
építész konzulens: Kukucska Gergely
asszisztencia: Lajkó Nóra, Bánsági Dávid
generálkivitelező: W-Akadémia Kft. (HÉROSZ Kft. – Magyar Építő Kft. – Reneszánsz Zrt. konzorcium)
üveghomlokzat gyártója: Rákosy Glass Kft.

Forrás:www.fidelio.hu
www.kultura.hu
www.index.hu
Az épületről cikk olvasható a Metszet 2012/2 számában is!

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 8 (7 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©