A Londoni Kensingtonban és Chelsea-ben a magassági korlátozások miatt nem nagyon lehet már felfelé terjeszkedni, így a tehetősebbek csak a pincék irányában tudnak extra szinteket hozzátoldani otthonukhoz. Az elmúlt 4 évben több mint 800 építési engedélyt adtak ki a helyi önkormányzatok ilyen típusú munkálatokra – olvasható a pto.hu-n

Legutóbb David Graham kanadai TV mogul nyújtott be kérvényeket annak érdekében, hogy Knightsbridge-ben, egy 19. századi iskolaépület tőszomszédságában egy négyszintes pincehelyiséget hozhasson létre magának: benne bálteremmel, úszómedencével, szaunával, 15 hálószobával, 7 fürdőszobával és 20 illemhelyiséggel.
Lakshmi Mittal acélmágnás “Taj Mittal”-ja is a fent leírt környéken található: az ő „szuperbunkerében” az alsó szintekre török fürdőt és márványmedencéket álmodott.

A Foxtons alapító, milliárdos Jon Huntnak pedig a saját kertje alá egy olyan 22 méter mély gödröt álmodott, amelyben a teniszpálya, mászófal, bowlingpálya, borospince, úszómedence és edzőterem lenne, a Ferrari gyűjteményének pedig egy külön privát múzeum. (A múzeumba külön lifttel tudnak lejutni az autók.) Elvileg semmi akadálya Hunt álmának, mivel a londoni önkormányzatnál nemigen létezik a földalatti építkezésekre vonatkozó szabályozás, viszont Hunt építkezési elképzeléseihez specialistákra lesz majd szükség.

A kivitelező Volume3 Architects cég munkatársai szerint hasznosak lehetnek a beruházások, hiszen olyan közel 200 éves épületekről van szó, amik már szerkezetileg eléggé megviselt állapotban vannak, így egy-egy pinceszint hozzáadásával azokat stabilizálni lehet. A Goldman Sachs vezetője, Christoph Stranger azonban megtapasztalhatta az ellenkezőjét: ő a gyerekeinek szeretett volna egy játszóhelységet felhúzni a 7 millió fontos ingatlana alá, ám a kezdeti ásások után megsüllyedt az egész ház, valamint a szomszéd lakások is.

Olyan aggodalmaknak is hangot adnak a luxusberuházások ellenzői, miszerint a földfúrások és a betonból álló vízhatlan rétegek miatt a fővárost érő heves esőzésekben a víz nem tud felszívódni a talajban, és ez akár komolyabb áradásokat is okozhat az utcákon, ezt később egy 2009-es vizsgálat elhanyagolható mértékű kockázatnak minősítette, és a legnagyobb problémát továbbra is a szomszédok jelentik.

(forrás: pto.hu)

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...

Társasházak a Metszet 2025/2. számában
Társasházak a Metszet 2025/2. számában

A Metszet 2. számában többlakásos lakóépületeket gyűjtöttünk össze. A hazai és európai épületek bemu...

Megjelent a Metszet idei első száma
Megjelent a Metszet idei első száma

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszus előadóinak cikkei alkotják a Metszet 2025. évi első számát, ez...