Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Természet - privát tér- hajlék
A kormány* gyorsan véleményt nyilvánított felhőkarcoló ügyben....
Luxus designhotel a környezetpszichológus szemével
Tanulságok Bécsből
Spirálház 2.0 újratöltve
Spirálház 2.0 – Székely György Fotókiállítása
Szakállszárító Velencében
Innocities – a kreatív szektor és a városfejlesztés
Építészet? Gyerekjáték! Könyvbemutató, beszélgetés és játék
Real5D séta a Várkert Bazár épülő tereiben – próbája ki!
A Bomlás Virágai
Mindenki, aki számít
Címkék: Délegyháza , szauna, Kortárs Építészeti Központ, közösségi építés


Délegyháza többé nem csak a pucér fenekeké!
Egy agglomerációs település infúziós kezelése közösségi projektek segítségével.
zöldi anna 2013. február 28.      
Tavaszváró megtisztuláshoz még kissé korai volt az időpont, de a bátrak február elején megmerítkezhettek a délegyházi 1-es tóban. Az apropót a tavon úszó közösségi szauna jelentette, amit 2012 őszén egy cseh építésziroda tagjai fúrtak-faragtak össze a helyszínen. A szauna-projekt csak egy a négy, Délegyházán megvalósuló fejlesztés közül.

A távolról határozottan betondoboznak tűnő, a vízen mégis könnyedén lebegő objektum csak a vízen át közelíthető meg, a télvégi kopár tájban a kékesszürke tavon úszó stilizált házikó kifejezetten mitológiai asszociációkat ébreszt. (Erről szólt korábbi cikkünk.) A szauna-projekt csak egy a négy, Délegyházán megvalósuló fejlesztés közül. A kezdeményezés hazai gazdája a Kortárs Építészeti Központ, elindítója a prágai CCEA Közép-európai Építészeti Központ. Hat európai főváros (Bécs, Budapest, Ljubljana, Pozsony, Prága és Varsó) környezetében található kistelepüléseken olyan építészeti, művészeti beavatkozások megvalósítására írtak ki pályázatot, amelyek az adott helyszínen „a szuburbánus közösségekre alapozva segítik és katalizálják a települések fejlődését”. A programban részt vevő 6 település mindegyikére lehetett pályázatot benyújtani, a beérkezett 37 pályaműből minden helyszínre négy tervet választott a zsűri, figyelembe véve az adott település jellegzetességeit, szükségleteit. A helyszínek kiválasztásánál már eleve ügyeltek arra, hogy azok az agglomerációs települések jellemző sajátosságait széles skálán képviseljék. Délegyháza a hat község közül a legtávolabbi fekvésű, a fővárossal legkevésbé kommunikáló, attól legkevésbé függő – ez adja speciális karakterét. A bécsi helyszín ezzel szemben például a gyakorlatilag Bécs egy kerültének tekinthető Ottakring, ahol a közösségi építés érthetően egész más problémákat vet fel. A délegyházi projektek kiválasztását a település földrajzi, szociális és gazdasági struktúrájának elemzése előzte meg. Délegyházán a hajdani bányatavak és a lakóterületek egymásba folynak, a tulajdonviszonyok sok helyen nem tisztázottak, ami a komplex rekultivációt nehezíti. A népesség összetétele legalább ilyen vegyes: hajdani bányászok, kiköltözött értelmiség, nyaralók, vagy végleg ide települt nyugdíjasok alkotják. Bár területe mezőgazdasági művelésre kiváló lenne, ennek mukástelepülés lévén nincs hagyománya. Mégis, a nehezedő anyagi körülmények miatt ide költöző nyugdíjasok és kisjövedelműek az utóbbi időben önfenntartó gazdálkodásra kezdtek berendelkezni. Mindezek figyelembevételével választották ki a négy projektet, melyek közül elsőként a közösségi kert valósult meg 2012 tavaszától. (delegykertje.blogspot.hu - Adrian Despoisse, Ember Sári, Holczer Veronika és Kovács Zsófia). A kertet iskolások gondozták, együtt végezték a termények feldolgozását is. A mintakert célja a közösségépítésen túl a gazdálkodó hagyomány megteremtése, átadása volt. A szauna (H3T építésziroda , Csehország, http://www.h3t.cz/ ) közösségépítő erejét nem kell nagyon magyarázni, fürdőhelyi kontextusa is nyilvánvaló, ámbár egyértelműen célja a helyi használók bátorítása is. A cementlapokból összeállított modell-értékű építészeti tárgy természetművészeti alkotásnak sem utolsó. A harmadik projekt kifejezetten helytörténeti emlékek feldolgozását tűzi ki célul. A Délegypercesek projekt gazdái, a Klikkstudio: Bőczén Árpád, Sebők Borbála, Weninger Klára helyi történetek gyűjtésére biztatja a lakosságot, és a lokális emlékezet eme nyomait egy térképen, és a tó körüli tanösvényen rögzíti. A történetekből és helyekből álló falutérkép a vasútállomás környékén ad majd útmutatást helyieknek és látogatóknak, a térkép pontjaihoz pedig kis padok és történeteket elmesélő táblák kapcsolódnak majd. (http://delegypercesek.freeblog.hu/archives/2012/08/01/Bemutatkozunk/). Végül a Kortárs Építészeti Központ saját projektjeként valósul meg egy meglévő tóparti épületben a falumozi, amely a hajdani kertmozin túlmutató funkciókkal szeretné ellátni a falu közösségét. Egy komplett vetítőrendszer kerül kialakításra, amelyen focimeccset éppúgy lehet majd nézni, mint operát, használhatja az iskola és a Művelődési Ház egyaránt. A mozit 2013. március 30-31-én régi cseh filmek fesztiváljával avatják fel, ekkor adják át a délegyperces padokat is.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©