Az Arup és a QS Davis Langdon mérnökeivel együtt megtervezett gimnázium úgy jelenik meg a környezetében, mint egy nyitott, transzparens és hívogató szobor. A különleges forma – amely az iskolának egy összetéveszthetetlen jelleget ad - a helyszínbõl következett, ami két lakónegyed között terül el. Az alaprajzon és a homlokzatokon egyaránt megfigyelhetõ dinamikus vonalvezetés erõsen emlékeztet Zaha Hadid korábbi projektjeire, mint például a MAXXI Múzeum vagy a jelenleg szerkezetkész állapotban lévõ Glasgow Riverside Museum of Transport.

A 10500 négyzetméteres iskola 1200 tanulót tud befogadni. A komplexum négy tanulmányi épületre tagolódik a „schools-within-schools” új nagy-britanniai pedagógiai koncepciónak megfelelõen. Bár helyenként az iskola a tipikus sztenderd szerinti, raszter rendszerû, funkcionális épületnek tûnik, Hadid egzotikus geometriája újra és újra megtöri ezt a benyomást.

Egy különlegessége az iskolának a 100 méter hosszú futópálya, amely az épületvégeket köti össze. Vastag fehér vonalak tagolják a külsõ felületeket és hangsúlyozzák az épület formáját, amely az eddig hiányzó városépítészeti láncszem szerepét kell, hogy betöltse.

Az iskolákról Nagy-Britanniában folyó vitában most ez az épület egy sikeres példának számít. Minden nap délután öt óráig kell a gyerekeknek az iskolában tartózkodniuk. A tudósítások szerint büszkék az iskolájukra, amit egy híres építésznõ tervezett, ugyanaz, aki a 2012-es londoni olimpia úszócsarnokának a terveit készíti. Ezt minden gyerek tudja.