A múzeum látszóbetonból készült, az utca felé derékszögû kubusból két finoman ívelõ szárny nyílik, amelyek egy belsõ udvart zárnak közre. A földszint felett szinte teljesen ablaktalan homlokzatok szoborszerû megjelenést kölcsönöznek az épület tömegének.

A belsõ térben a fény határozza meg a kiállítótermeket. Mivel Siza csak a tetõbevilágítókon bejutó természetes fényt akarta használni, álmennyezet sávokat használtak a fény terelésére.

Siza maga sohasem járt az építési helyszínen. De egy nyilatkozata szerint Portóban is nagyon jól tudott dolgozni az épület arányain és a belsõ terek bevilágítási viszonyain a nagyon nagy méretû épületmodelleknek köszönhetõen.

Fotó: FG+SG – Fernando Guerra, Sergio Guerra