Hol született Ybl Miklós?

A címben feltett kérdésnek az ad aktualitást, hogy 2014. január 22-én, Ybl Miklós halálának 123. évfordulóján kezdődik a bicentenáriumi év, Ybl Miklós születése (1814. április 6.) kétszázadik évfordulójának ünneplése, amely egyben a Magyar Építészet Évének kezdetét is jelenti.

Ybl Miklós (1814-1891) a legnagyobb magyar építész volt. Születésének helyszíne tehát közérdeklődésre számot tartó kérdés lehet. A lexikonokban található adat szerint a születési hely Székesfehérvár. Ybl Ervin írja Ybl Miklósról szóló könyvében: „Az Ybl-családnak akkor két háza volt Székesfehérvárott, az egyik a mai Fellmayer épület helyén állott, itt volt az üzlet is, a másik a Fazekas utcában.” (Ybl Miklós, 1956, 7. old.)

A város közepén, a püspöki palota szomszédságában lévő Ybl-házat, az üzlettel együtt még a 19. században, a helyén épület Fellmayer épületet az 1930-as években bontották le. Ezen a helyen most a Városház tér 8. számú épület áll. (Azelőtt Szabadság tér.) Ma már a másik Ybl-házat is hiába keressük. 1963-ban elsodorta a városrendezés, szanálás áldozata lett. A nagy építész emlékét a régi, elavult épületek helyén felépült lakótelep és a róla elkeresztelt utca nevében őrzik.

Tanulmányaimat a Műegyetem Építészmérnöki Karán 1962-ben fejeztem be, diplomadíjjal oklevelet szereztem. Első munkahelyem Székesfehérvárott a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, a későbbi Alba Regia Vállalat volt. Tudomásomra jutott, hogy az Ybl-család Fazekas utca 10. szám alatti házát 1963 nyarán bontani fogják terület-előkészítés során az ott létesülő lakótelep középblokkos épületei számára. A lebontás előtti napokban, mint lelkes fiatal építész, önkéntes gyűjtőmunkával felmértem az épületet. A népi építészeti emlékek szeretetét, megóvását, felmérését és dokumentálását Dr. Vargha László tanár úr, az áldott emlékezetű Vargha Laci bácsi oltotta belém és hasonló mentalitású társaimba, aki nem is építész volt, hanem néprajzos. A műemléki felmérési dokumentáció a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében található meg.

Az épület földszintes, klasszicizáló későbarokk polgárház. Építési idejét az 1800-as évek elejére tehetjük. A rajzok megőrizték a ház egyszerűen szép, szimmetrikus elrendezésű, arányos homlokzatát. Az utcai homlokzaton, az ablakok fölötti osztópárkányon mélyített tükrök a copf stílus jellegzetes elemei. A ferde kerékvetős, kosáríves kapubehajtó zárókövében pajzs és horgony volt kivehető. Az épület „L” alakban befordult, két helyiségében az átépítések ellenére megmaradt az eredeti csehsüveg boltozat.

A felmérés után Budapesten, József körúti lakásában fölkerestem Ybl Ervint (1890-1965), apai ágon Ybl Miklós leszármazottját, a nagy építész monográfusát és életének kutatóját. Véleménye szerint Ybl Miklós a család Fazekas utcai házában is születhetett. Így kijelenthető, hogy 1963-ban, 51 évvel ezelőtt Székesfehérvárott Ybl Miklós feltételezett szülőházát mértem föl.

Egyébként Ybl Ervin képző- és iparművészeti gyűjteményét, az Ybl család egykori bútorait, relikviáit a székesfehérvári István Király Múzeumra hagyta, és azokat az Arany János utcában helyreállított Budenz házban helyezték el. A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja egy klasszicista stílusú tervszekrény, amely Ybl Miklós saját tervei alapján készült, 1860 körül.

Ybl Miklós Székesfehérvár, Fazekas utca 10. szám alatti, feltételezett szülőházáról és a Budenz házról „Fehérvári séta” című írásomban emlékeztem meg, amely a Magyar Építőművészet c. folyóirat 1975/2 számának 50-51. oldalán jelent meg.

Remélem, hogy Ybl Miklós születésének bicentenáriumi ünnepségeihez egy építészettörténetileg érdekes adalékkal járulhatok hozzá.

Timon Kálmán
Aranydiplomás
építészmérnök