Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Minek a BIM?
Címkék: BIM, IFC, vélemény, tervezés, kivitelezés, felelősség


IFC és BIM
személyes vélemény
revititthon 2015. január 8.      
Elég sok helyen futok bele a problémába, hogy a hazai beruházók, építészek és mérnökök a BIM fogalom-rendszere környékén elbeszélnek egymás mellett. A magasépítési szakemberek széles közönségének egységes szándéka szerint elfogadott (esetleg törvénybe/rendeletbe iktatott) koncepció hiányában szeretném kedves olvasóimmal megosztani magánvéleményem.

Ez most modell vagy valami egészen más?

Building Information Modeling (BIM) is a digital representation of physical and functional characteristics of a facility. A BIM is a shared knowledge resource for information about a facility forming a reliable basis for decisions during its life-cycle; defined as existing from earliest conception to demolition.
( "Frequently Asked Questions About the National BIM Standard-United States - National BIM Standard - United States". Nationalbimstandard.org. Retrieved 17 October 2014.)


vagyis:

Az épület-információ modellezés egy létesítmény fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolása.* A BIM egy közös, megbízható információ-tár a létesítmény teljes életciklusa során, a meglévő vagy koncepcionális állapottól bontásig.
(fordítottam én kényem-kedvem szerint)


Ennél sokkal frissebb definícióval még nem volt szerencsém találkozni, így ha ezt irányadónak elfogadjuk, akkor az itthoni tervezőkkel és kivitelezőkkel csináltatott “BIM”-ek (leginkább) egyike sem felel meg az elvárásnak. Ennek mögöttes oka talán a hozzám hasonlatos kufároknak is köszönhető, mert ami BIM-nek címkézett, az most eladható – még akkor is, ha valójában nem az...
Globális probléma, hogy keressük azokat a szoftvereket és környezeteket, ahol egységes rendszerben kezelhető az épület – integrált környezettudatosságot igazoló becslésekkel alátámasztott – koncepcionális modellektől a – minden szakágra kiterjedő – hagyományos tervezési modelleken, és kapcsolódó rajzokon, kigyűjtéseken, a költségvetési és ütemezési adatokon keresztül a megvalósulási modellig minden, és közvetlen alapadat-szolgáltatáskén kezelhető az üzemeltetési (FM = Facility Management = Létesítménykezelő) rendszerekhez.
Tapasztalataim azt mutatják, hogy a különféle tervezőszoftverekből származó geometriák időszakos összevetése bár hasznos, de definíció szerint nem meríti ki a BIM követelményeit. Ez inkább csak a kilencvenes évektől induló építési dömpingben – leginkább a nagy tervező- és kivitelező-vállalatok felbomlásakor – sajnálatosan elfeledett műszaki ellenőrzés egy, laikusok számára is értelmezhetővé tett, formája. Ez a tendencia üdvözlendő és kívánatos, még ha nem is a mérnöki józan ész hatására, hanem a pénzintézetek és beruházók kockázat-kerülése és a világpiaci trendekkel párhuzamos igényességi elvárások következtében alakult ki.

Van egy IFC (Industry Foundation Classes) névre keresztelt állítólagos szent grál, világmegváltó csodafegyver, ami bár szimpatikus – jelenlegi legfrissebb verziójában is – az alábbi problémákat veti fel:

● objektum modellje ugyan lefedi majd az összes eddigi tudásunk szerint, magasáépítési létesítményben megjelenhető objektumot, de a belső struktúrája csak bizonyos szűk körben szabványos
○ ennek következménye, hogy legtöbbször a modell importálása csak ugyanabban a szoftverben hozza a várt eredményeket, ahonnan származik;
○ többek között hiányosak a földrajzi hely, anyag, költség, tevékenység osztályok;
○ ez egyre hangsúlyosabb épület-automatika egyáltalán nem vihető át tervező-rendszerek között, a logikai kapcsolatok hiánya miatt az energetikai és üzemeltetési adatokra gyakorolt hatásuk is elvész.

● Nem kezeli a geometriák közötti logikai kapcsolatokat
○ ezzel a szakágak közötti logikák is borulnak, a 3D alapú tervező-rendszerek legtöbb esetben pont ezeken az összefüggéseken alapulnak (pl: fal-födém csatlakozások, épületgépészeti és elektromos rendszerelemek, fizikai és analitikai tartószerkezeti modellek, szerkezetek és vasalásuk...);
○ a geometriák lehetőségei meglehetősen korlátozottak, ennek mélyreható tanulmányozását itt érdemes kezdeni: ISO10303-21 .

● Képességeit kényszerűségből a tervezőszoftver-piac leggyengébb szereplőihez kell igazítani a kompatibilitás fenntarthatóságához a fejlődés lassúvá és vontatottá vált.

A “BIM”, vagy helyesebben fogalmazva a “BIM képesség” önmagában körülbelül annyira hasznos jellemző, mint a termékek CE megjelölése.

A CE jelölés (a korábbi EC jelölés) az Európai Gazdasági Térségben bizonyos értékesített termékek kötelező megfelelőségi jelölése 1993 óta. A jelölés azt hivatott jelezni, hogy a termék a rá vonatkozó előírásoknak megfelel és szabadon forgalmazható az EGT belső piacán.
...
Az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy a CE jelöléssel is visszaélnek más jelölésekkel hasonlóan. Olyan termékeken is elhelyezik, amelyek nem teljesítik a rögzített feltételeit és követelményeit. Egy esetben például azt jelentették, hogy a kínai gyártók is benyújtották jól megtervezett elektromos termékeikhez a megfelelőségi vizsgálati jelentéseket, majd a nem alapvető összetevőit eltávolítva a termelési költségeiket csökkentették.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/CE_jel%C3%B6l%C3%A9s)


Tudomásom szerint az IFC egyik tervezőszoftvernek sem natív mentési, adattárolási formátuma, így adatszolgáltatásként folyamatosan nem, csak időszakos exportálások sorozatával nyújtható információtartalom. Így gyakorlatilag nincs olyan ismert szoftvergyártó, mely a tárgyi formátum segítségével ki tudná elégíteni a BIM minimális (extrém módon még egyéni projektspecifikus paraméterekkel nem is dúsított) követelményeit. A geometriák, táblázatok és diagrammok világának zökkenőmentes szinkronban tartása nem kis, és főként nem egyszerű feladat.
Félreértés ne essék, magam is elkötelezett vagyok a nyílt forrású és ingyenes szabványok irányába. Amint erre műszakilag is megfelelő választ tudunk adni, be is fogok állni az élharcosok és térítők sorába!

Hol keletkezik a “(nem)baj”?
Az építészeten kívüli szakágak által kezelendő objektumok esetében a geometria a legkevésbé fontos, a hangsúly (65-85%) inkább a műszaki teljesítményi, terhelhetőségi, teherbírási… paramétereken van. Ezen apróságok változása, és meginkább függés-viszonyai minden résztvevő számára fontosak és figyelembeveendők.

Más téma, de kiszaladt #1: A hatályos jogszabályok sajnos a vállalkozásba adás pillanatában mentesítik a tervezőket, és minden műszaki, minőségi és büntetőjogi felelősséget a generálkivitelező felelős műszaki vezetőjére lőcsölnek. Ez a fajta bizalmatlanság-vezérelt és az irreálisan alacsony ár kierőszakolására alapuló építőipar hosszú távon nem fenntartható!

Az egész "BIMbelődés" lényege, hogy a tervezés során keletkező döntéseket valamilyen egységes és összemérhető dimenzióban (kWh, HUF, €, szép/nemszép) lehessen vizsgálni, alátámasztani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a mai gyakorlattal ellentétben sehol se szakadjon meg az információáramlás a kezdeti ötleteléstől a bontásig.
Hatályos nemzeti (harmonizált) szabvány hiányában a hazai építőipari szereplőket semmi sem képes megvédeni a mérnöki-kamikaze jellegű vállalkozásokkal szemben, ami a minőség – ha még nem mentünk ki a grafikonból – további romlását eredményezi.

Más téma, de kiszaladt #2: A minőséget jelenleg, az életvédelmi szempontokon túl, csak és kizárólag a Megrendelő igény(ességi) szintje határozza meg, így felelősségi köreinek tisztázása minden résztvevő elemi érdeke. A “pénzforrásra” csak és kizárólag a beruházási folyamat szereplői felett álló szerv(ezet), vagy az állam gyakorolhat nyomást!

Féljogi sirámaimmal arra szeretnék rávilágítani, hogy IFC alapon ezek a nyomonkövethetőség és számonkérhetőségi alapfelételek sem teljesíthetők. Ínyenceknek pedig javaslom elgondolkodni a nagyprojekteken elengedhetetlen titok és jogosultságkezelés kérdésköréről, minek szintén alappillére a tevékenységnapló és a minden résztvevőre kiterjedő lekövethetőség... kellene, hogy legyen.

Könyvajánló: A kérdéskörről megfelelően nagy részletességgel értekezik Koósz Mátyás a Magyar Mérnök Együttműködés Egyesületének elnöke a Magyar építőipar ma és holnap - Építőipari fejlesztési koncepció című vitaanyagában.

(Hat)hatóság
Meseszép dolog lenne csak a megvalósíthatóságot és a környezeti/környezetre gyakorolt hatásokat vizsgál(tat)ni, de helyette át/beláthatatlan rajzcsomagok szükségesek minden engedélyezési eljáráshoz. Ezzel még különösebb baj nincs is, de az észrevételezések és visszautasítások mindentől független, gondosan lepecsételt, scannelt, de a (virtuális tervezési) objektumokhoz csak gondolatban köthetően érkeznek vissza a tervezőkhöz.
Ennek természetesen nem kell önálló felvetésnek lennie, hiszen a fentebbi pontokból egyértelműen kiolvasható, azonban a gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő hatósági alkalmazottak megérdemlik a kiemelt figyelmet.

Ha a létesítmény létrehozását szokásjoggal ellentétben klasszikus vállalkozási analógiára fordítjuk le, az állam lenne az a hatalmi központ, mely képes lenne a rendszer részeként, de mégis felette állva, ha dicsérni és dorgálni nem is, de szabályokat betarttatni. Ehhez megfelelő és korszerű műszaki feltételekre, eszközökre és képzésekre lenne szükségük felzárkózni a tervező és kivitelező cégek élvonalának elvárt műszaki szintjére!

Szabványt ide, de azonnal!
Vagy inkább ne! A világgal szembemenve saját építőipari ágazati modell és járulékos adatformátumot megpróbálni kidolgozni teljesen felesleges, mert a vezető szoftvergyártók azokat – főként a hazai minimálisnál kicsit kisebb volumen okán – úgy sem fogják adaptálni termékeikbe. Állásfoglalásra és megerősítésre azonban a teljes hazai szakmának nagy szüksége lenne.
Bízom benne, hogy most a Stocker György által elnökölt frissen alakult Magyar BIM Szövetség ebben hatékonyan tud majd segíteni mindahányunknak!



Észrevételeitekre várva és projektdús Újévet kívánva:
Szilágyi Balázs
építészmérnök, BIM tanácsadó

 

* A digitális ábrázolás logikusan a valós fizikai világgal való megfeleltetésre utal, így automatikusan (virtuális) térbeli, műszaki és fizikai paramétereikkel egyértelműen jellemzett objektumok rendezett és környezetükkel logikai és fizikai kapcsolatokban álló objektumok csoportja a BIM folyamatok eredménye.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 45 (29 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
revititthon 2015-01-19 10:00:05 #1

Köszönöm szépen a számos visszajelzést, melyek egyértelműen igazolják felvetésem relevanciáját! Projektkoordinációs és több-szakági együttműködési kérdésekben továbbra is örömmel állok rendelkezésükre/etekre.

OK


DENKMAL
Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©