Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Műemléki mustra 2016 – 2. rész
Műemléki mustra 2016 – 1. rész
UNESCO világörökség várományos helyszínek Németországban
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 10.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 9.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 8.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 7.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 6.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 5.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 4.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 2.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 1.


UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 3.
Lübeck és a téglagótika
szikrisz 2015. március 6.      
A tégla- és a kőépítészet határvonala Németországon keresztül húzódik. Az északi területeken nem állt rendelkezésre nagy mennyiségű kő, agyag viszont igen, így a földrajzi fekvés határozta meg a téglagótika kialakulását Észak-Németországban is.

A legkiterjedtebb középkori kereskedelmi tömörülés, a Hanza-szövetség vezető városaként Lübeck páratlan gazdagságra és tekintélyre tett szert a 13. század végére. A szövetség kiterjedésének méreteiről jól árulkodik, hogy nyugatról London, északról Bergen, keletről pedig Novgorod határolta. A Hanza-szövetség (hansen német jelentése társulni) középpontjában elhelyezkedő Lübeck pedig a sok száz kilométerrel délebbre fekvő tartományokkal is gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat ápolt.

A „szabad birodalmi városi” címmel járó hatalmi befolyás és a partvidéki elhelyezkedés miatt nagyon izgalmasan alakultak itt a történelmi korszakok. Lübeck és környéke egy időben svéd megszállás alá is került, míg Schleswig tartomány északi fele egészen 1860-as évekig dán terület volt. Ezer szállal kapcsolódik itt össze tehát több ország történelme, építészettörténeti szempontból pedig a téglagótika a közös pont.

Nem is lehetne pazarabb a belépés Lübeck óvárosába, mint a nagyszerű Holsten-kapun át, amely a későközépkorban épült nyugati védműnek és vált a város jelképévé. Az egykori 50 márkás papírpénz hátlapján is megörökítették, ma pedig a kéteurós érmét díszíti. Az épület ma várostörténeti múzeumként funkcionál.

A folyóval övezett óváros lankás utcáin a házak filigrán oromfalai és a vörös különböző árnyalataiban pompázó homlokzatok századok óta meghatározzák a városképet. A Nikolaus Peck által 1440-42-ben emelt, és azóta többször átépített városháza, valamint a francia katedrális-építészet hatását tükröző Szűz Mária templom a középkori téglaépítészet (Backsteingotik) kiemelkedő remekei.

A Mária-templom bejárata mellett mosolygó ördögszobor üldögél, mivel a legenda szerint az ördög segített az építkezésben. Abban a hiszemben volt ugyanis, hogy borozó épül, ami az ő malmára hajtja a lelkeket. Amikor tudomást szerzett a gyors ütemben magasodó épület funkciójáról, le akarta rombolni azt. Az építőmester jobb belátásra térítette azzal, hogy a templom mellett felépített egy borozót.

Miután a finom tégladíszeket felfedeztük a házak homlokzatán, megcsodáltuk az ún. "széllyukakat" a karcsú oromfalakon, érdemes a kikötőben álló hajókat is végiglátogatni, hiszen sose feledjük, hogy a távolsági kereskedelem alapozta meg Lübeck hírnevét és gazdagságát.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 106 (99 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©