Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Műemléki mustra 2016 – 2. rész
Műemléki mustra 2016 – 1. rész
UNESCO világörökség várományos helyszínek Németországban
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 10.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 9.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 8.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 7.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 6.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 5.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 3.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 2.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 1.


UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 4.
A brémai Városháza és a Roland-szobor
szikrisz 2015. március 6.      
Brémában többek között az a jó, hogy az óváros közepén áll a reneszánsz stílusú városháza, ezért csodálatos műemlékek erdején kell „átvágnunk” magunkat, hogy a világörökségi helyszínt láthassuk. Ezzel együtt érdemes felismerni, hogy nem minden a Brémai Muzsikusokról szól. Vagy mégis?

A leginkább mesevárosként leírható Bréma Berlinnel és Hamburggal azonos rangú, hiszen mindhárom város „állam az államban”. Ez a három „városállam” rendelkezik mindazon jogosítványokkal és közigazgatási hatáskörökkel, amelyekkel a tizenhárom másik, tágabb méretű szövetségi tartomány.

A főpályaudvarról az óvárost jelző tábla irányában indulunk el és az egykori városfalon kívül (ősi germán szóval: wall) esünk az első ámulatba, amikor megpillantjuk a felújított szélmalmot és az előtte elterülő virágszőnyeget egy fásított park domborulatán.

Ettől kezdve lírai hangulatban sétálunk be az óváros műemléki együttesébe, ahol az észak-európai építészetre jellemző oromfalas és sok esetben téglaborítású házakkal övezett főtér mögött a 11. században épült Miasszonyunk temploma varázsol el csodálatos belső terével és középkori freskótöredékeivel. A műemléki szakemberek szájában összefut a nyál, ahogyan az altemplom 15-16. századból származó freskók restaurálásának háttere fotók segítségével megelevenedik.

A főtér átellenső oldalán a St. Petri templom égbe magasodó duplatornyos sziluettje simogatja a felhők hasát. A romanika és a gótika évszázadaiba repít a látvány, amíg meg nem pillantjuk az egy korszakkal később épült régi városházát. Az 1405 és 1409 között emelt épület piactér felőli főhomlokzatát 1608 és 1614 között alakították át reneszánsz stílusban Lüder von Bentheim brémai építőmester vezetésével. Az egyedi díszítésekkel – többek között a német választófejedelmek szobraival és mitológiai alakokkal – ellátott homlokzat az ún. Weser-reneszánsz egyik mesterműve, mely az előtte álló hatalmas Roland-szoborral (Nagy Károly lovagja volt a 8. század végén, a Roland-ének szól tetteiről) 2004-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, mint a későközépkor egyik kiemelkedő városház-épülete, mely a korabeli polgárság és a mai városállam önállóságát szimbolizálja.

A valóság és a mesevilág minden utcasarkon ádáz küzdelmet vív egymással, az egymás hátán álló Brémai Muzsikusok (Bremer Stadtmusikanten) a legváratlanabb helyszíneken és anyaghasználattal (fém, fa, textil stb.) bukkannak fel és emlékeztetnek minduntalan arra, hol is járunk. Majd egy rejtett utcácska, a bájos Böttcherstraße nyeli el a látogatót, ahol már 10 ember képes forgatagot okozni, mert középkorias módon felújítva egy ember szélességűre szabták a 20. századi expresszionista téglahomlokzatokkal övezett utcát.

Mielőtt kimennénk a Weser folyó partjára megpihenni egyet, érdemes az óváros délkeleti csücskét, az ún. Schnoor városrészt is felkeresni, hogy valódi képet alkothassunk a középkor szűkutcás és kicsiny házas világáról. Ha szerencsénk van, egy színház-múzeumba is beléphetünk, ahol kosztümös színészek eljátsszák nekünk Bréma történetét.

A cikk mellé csatolt képekkel próbálom érzékeltetni a májusi Bréma hangulatát, amikor már a korai időpont ellenére turisták özöne lepi el a különös jogállású és színes történelme miatt építészetileg rendkívül sokrétű várost.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 110 (101 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


DENKMAL
Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©