Kalákák Erdélyországban és itthon [3]

Egy előkészítő csoporttal két nappal korábban, 2005. júl. 26-án érkeztünk a Csíki-medencébe, az Olt folyó által kettéválasztott falucskába. A cél egy a korábbiakhoz képest "méretesebb" borvizes fürdő(medence) felújítása a szükséges "kiszolgáló" építmények elkészítése.
A kalákások zöme az első napra július 28-ára utazott a helyszínre. A korán érkező szervezőknek le kellett egyeztetni a faluvezetőkkel az érkező vendégek szálláshelyeit, a programok időpontját, az építéshez elengedhetetlenül szükséges faanyagot, s egyéb apró-cseprő kérdést is tisztázni kellett. Mint minden évben, idén is leellenőriztük korábbi megvalósult fürdőink épségét, ellátogattunk Kászonújfalura (2004-es kaláka helyszíne) és Csíkkozmásra (2003-as kaláka helyszíne). Gyorsan teltek a napok a munka megkezdéséig, lassan megszoktuk a helyi klímát és életvezetést.
Megismerkedtünk a leendő, falubéli munkatársainkkal, a szállást adó családokkal. Aztán amikor 28-án felvirradt a reggel még egy utolsó csoportegyeztetésen túlesve belevágtunk munkánkba, cél volt az elhanyagolt fürdő felújítása, környezetének rendbe hozása. Rögtön az elején ki kell emelni, hogy a helyi fiatalok, fiúk és leányok egyaránt „gőzerővel” serénykedtek az alapozó munkáknál is. Feladatunk sokrétű volt, kiterjedt területen dolgoztunk. 11 nap alatt elkészült egy meglévő, 17×8 m-es betonfalazatú, de fa padozatú- és oldalfal burkolatú borvizes medencefürdő.
A medence mélységét tekintve, gyermek és felnőtt részre osztódott ketté. A fő attrakciónak számító medence köré széles napozóterasz készült, hogy a nyári melegben a hidegecske borvizes fürdő után napozni lehessen. Átadásra került egy a megyei útnak nevezett, a falun áthaladó útról levezetett kétkarú, az út rézsűjébe mélyített lépcsősor, természetesen egy öltöző a fürdőzőknek, egy filagória a pihenni és étkezni vágyóknak. A természeti terület „szentségét” megőrizvén a helyszínen talált hatalmas kövekből Mária-szentélyt alakítottunk ki. A követ erős munkagép segítségével mozgattuk a helyére.
Viszont puszta kézzel emeltük a falu jelképének is számító szent korona felnagyított, sematizált mását, mely fűzkötegekből, kisebb-nagyobb fűzfonatokból épült. Örök élmény marad számomra a koronához tartozó dőlt-kereszt felállítása.
A helyszínre érkező zenészeknek köszönhetően felvidéki duda és tárogató szóra emelkedett fel a koronát ékesítő fenyőfából ácsolt kereszt. Az építmény magassága a kereszttel együtt a 10 m-t is meghaladja. Az útról jól látható.
Az „építési területen” pontszerűen elhelyezve számos alkotás megtalálható, például egy az érkező vendégeket fogadó forrás (Ágnes-forrás), női-férfi wc, távolabb a rézsű tetején az általunk emelt keresztek méretéhez képest kisebb méretű keresztet állítottunk. Kihasználva az Olt közelségét, vele párhuzamosan rövid tanösvényt létesítettünk.
Pihenő napjainkban jártunk a Gyimesi-hágón, Gyimesbükkön az ezeréves határnál, itt a Rákóczi vár maradványain láthattunk, korhű öltözetben honfoglalás kori és a Rákócziak idején használt fegyverekből bemutatót. Egyik vasárnap Csíksomlyón istentiszteleten vett részt a társaság egy része, míg a másik fele a szabadtéri oltárhoz látogatott el. Hétköznapjaink esti elfoglaltságai: tánc, előadások, augusztus 5-én Illés-koncert Csíkszeredában.

A munkák elkészültével sajnos az avató ünnepségen szemerkélt az eső, lehűlt a levegő, de azért számos érdeklődő megjelent. Másnapra kiderült az ég, a falun átutazók érdeklődve jelentek meg a fürdőnél, kérdezősködtek, vizsgálgatták az új létesítményt. Egyesek vették a bátorságot és ki is próbálták a fürdőt.
Továbbra is így legyen, szolgálja a falut és vendégeit, a helyiek megelégedésére és örömére!