Az amerikai pavilon az Egyesült Államok élelmezésben és mezőgazdaságban betöltött szerepét mutatja be világszinten. Égető a kérdéskör, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re akár a 9 milliárdot is elérheti az emberiség létszáma, ami nagyon komoly problémákat rejt magában az élelmezés területén. A pavilon neve is ezt a küldetést tükrözi: „Amerikai étel 2.0: Egyesüljünk, hogy élelmezzük a bolygót!”.
	
	A pavilonban berendezett kiállítások az élelmezés problémakörének lehetséges megoldásait és a fenntartható módszereket mutatják be a tudomány, a technológia, az innováció, a nemzetközi összefogások, az egészségügy és a konyhaművészet górcsövén keresztül.
	
	Ehhez a témához társul a pavilon megjelenése is. Az első és legjobban szembeötlő üzenet a zöldfelületek térhódításának fontossága. Az épület főhomlokzatán egy hatalmas haszon- és fűszernövényekből álló függőleges kert kapott helyet. A látogatók 4 szinten járhatják végig a kiállításokat. A szinteket liftek, rámpák és lépcsők kötik össze, így mindenki számára könnyen megközelíthetőek.
	
	A pavilont a hat hónapos kiállítás után újrahasznosítják, és új helyen állítják fel véglegesen. Az acélszerkezetes épület egyszerű térszervezés mentén készült, ezzel is könnyítve az újrahasznosíthatóságot. Egyszerű síkokkal és terekkel dolgoztak a tervezők, hiszen jelen esetben a tartalomra kívánták helyezni a hangsúlyt. Mondhatni úgy működik a pavilon, mint egy hatalmas transzparens, amely igyekszik minél sikeresebben felhívni az általa közvetített üzenetre a figyelmet.
	
	Építészet: Biber Architects
	Vezető tervező: James Biber FAIA
	Munkatársak: Daniel Marino, Steven Grootaert, Jackie Krasnokutskaya, Suzanne Holt, Emaan Farhoud, Suzanne Lettieri Joshua Jow, Federico Pellegrini, Rawan Muqaddas
	Statika: ESA Engineering
	Szerkezettervezés: SCE Project
	Kiállítás: Thinc Design
	Világításterv: Tillotson Design Associates
	Tájépítészet: Dlandstudio
	Grafika: Pentagram
	
	Helyszín: Milánó, Ingresso Expo, Via Giorgio Stephenson 107
	Hasznos alapterület: 3900 m2
	Megvalósulás éve: 2015
	
	Forrás: ArchDaily
	Fényképek: Saverio Lombardi Vallauri
            
        
                                    
                                    
                                    
                                    
                                    
                                            
            
            
            
            
            
            
            
