Filatélia és építészet II.

Máltai bélyegek
A magyar bélyegek áttekintése után nézzük néhány külföldi ország bélyegeit: először Máltáról egy filatéliai csemegét. Az Európai Gazdasági Közösség évente kiadott ún. Európa bélyegeit váltózó tematikával minden évben más-más művész tervezte. 1987-ben Richard England máltai építész saját tervezésű posztmodern épületei kerültek máltai bélyegekre. Az építész bélyegpárját az 1987. évi Szófiai Építészeti Biennálé, az InterArch ’87 alkalmával dedikálta a szerzőnek.

Francia bélyegek
Franciaországból három bélyeget választottam: 1951-ből az Eiffel torony két oldalán a Chaillot palota látszik. 1964-ben többszínű réznyomatos francia bélyeg mutatja Le Corbusier Notre Dame du Haut ronchampi kápolnáját. A francia bélyegeken a dátum feltüntetése ebben az időben indult, de még nem minden kibocsátáson. 1998-as bélyegen a strasbourgi Európai Parlament gyűrű alakú épülete tűnik föl.

Német bélyegek
A harmadik összeállítás Németországé. A német bélyegeken a dátum-megjelölés – még nem általánosan – 1965-ben kezdődött. Német bélyegek jelennek meg nevezetes településekről: Rothenburg ob der Tauber, Freiburg im Breisgau, Aachen. 1970-ben Oberammergauról adtak ki bélyeget, a bajor Alpokban található kis faluról, ahol 350 éve tízévenként előadják a passiót. A vonalas grafikán magas hegycsúcsok előtt jellegzetes alpesi házak sorakoznak. Az 1972-es Müncheni Olimpia építészeti együttesét feszített sátortetőkkel Otto Frei konstrukciójaként blokkon örökítették meg. (Az építész kapta a 2015. évi Pritzker-díjat. Meghalt 89 éves korában 2015. március 9-én.) A német bélyegkiadás a városok fennállásának kerek évfordulóiról emlékbélyegekkel emlékezik meg: Berlin 750 éves (1987), Düsseldorf 700 éves (1988), Bonn 2000 éves (1989), Speyer 2000 éves (1990), Hannover 750 éves (1991), Erfurt 1250 éves (1992), Potsdam 1000 éves (1993). E sorozatból Hannover emlékbélyegét választottam a várossziluettet alkotó tornyos épületekkel. 1987-ben a barcelonai világkiállítás német pavilonjának alaprajzát tették egy bélyegre. 1997-ben az 1945 utáni német építészet blokk négy bélyegén Hans Scharoun Berlini Filharmonia épülete, Mies van der Rohe Berlini Nemzeti Galériája, Gottfried Böhm Neviges Zarándoktemploma, Frei Otto Német pavilonja Montrealban szerepel. 2002-ben a berlini Múzeum-szigetet mutatja be egy bélyeg, mint az UNESCO világörökség helyszínét: elöl a Bode Múzeumot, középen a Pergamon Múzeumot, háttérben a Dómot. Egon Eiermann (1904-1970) születésének centenáriumára jelent meg bélyeg az építész portréjával és jelentős alkotásával, a berlini Emléktemplom rajzával. A dessaui Bauhausházak egyikét láthatjuk szintén 2004-es bélyegen, mint az UNESCO világörökség helyszínét. Biertan romániai német vártemplom képét 2011-es bélyegen örökítették meg. Ez is világörökség helyszín.

Amerikai bélyegek
Harmadikként az Egyesült Államok építészeti témájú bélyegeit vettük sorra. A II. világháború után egy közismert légiposta bélyegen New York látképe jelenik meg. 1957-ben emlékbélyegen emlékeztek meg az Amerikai Építészek Intézete (American Institute of Architects, AIA)) centenáriumáról. 1962-ben a Seattle Világkiállítás jellegzetes kilátó tornyát népszerűsítették. Az USA bélyegkiadása mintaként szolgálhat számunkra. Építészeti témakörben súlyozottan mérlegelik az értékek bemutatását. 1979-től több építészettörténeti sorozatot adtak ki, amelyek a legjelentősebb alkotásokat sorakoztatják föl Richardsontól Louis Sullivanon át a 20. századi nagy mesterek műveiig: mint Walter Gropius lincolni lakóháza, Frank Lloyd Wright Vízesés háza, Eero Saarinen Washington Dulles repülőtér épülete és Mies van der Rohe Illinoisi Technológiai Főiskolája. A bélyegeken az épületek megnevezésén felül a tervezők nevét, születési és halálozási évét is feltüntették. Frank Lloyd Wright építész arcképét is megörökítették bélyegen. Az USA bélyegein a kibocsátás dátumát nem tüntetik föl. A két legismertebb épület, a Fehér Ház és a washingtoni Capitólium kupolája számos forgalmi bélyegen szerepel. Zárásul egy másik filatéliai kuriózum: 22 karátos aranybélyegen a Capitólium és az amerikai zászló. A papírbélyeg elsőnapi bélyegzővel szerepel a borítékon.

Statisztika
Végezetül tegyünk egy kis statisztikai összehasonlítást a magyar és amerikai bélyegek között. Magyarország lakossága 10 millió fő alá csökkent. Az Egyesült Államok népessége megközelíti a 320 millió főt. Magyarország az eltelt 148 év alatt 5200-nál is több bélyeget adott ki. Ezzel szemben a 32-szer népesebb USA 1847 óta – mert a bélyegkibocsátást húsz évvel korábban kezdte – 1997-ig ennek mindössze a felét, 2600 darabot, mégis sokkal több jelentős eseményről emlékeztek meg egy-egy emlékbélyeggel. Csupán az utóbbi 18 évben lódult meg az USA bélyegkiadása, mert mára a bélyeg is üzletté vált és 2014. év végéig 5140 amerikai bélyeg jelent meg. – Célszerű lenne, ha a Magyar Építőművészek Szövetsége felmérné, hogy melyek azok a legrangosabb épületek, amelyek nem szerepeltek bélyegeken és e témában javaslatot terjesztene a Magyar Posta elé. A bélyegek több milliós példányszámban forognak közkézen. Egyáltalán nem lehet közömbös tehát, hogy az építészeti környezetkultúrát terjesztő mikroképek milyen színvonalat képviselnek. A MÉSZ feladatának kell, hogy érezze ezt a méretében kicsi és ezért jelentéktelenek tűnő, de számarányában és hatásában számottevő horderejű kérdést. Közérdeklődésre tarthatna számot talán az is, ha az építészeti folyóiratok (Magyar Építőművészet, Metszet) időszakonként (pl. évenként) áttekintést adnának az építészeti filatélia időszerű kérdéseiről, az újonnan megjelent építészeti tárgyú bélyegekről.