Katona Vilmos | 2015.06.19
Országra szóló kiállítás nyílt a Fővám téri Vásárcsarnok megújult alagsorában. A Hungarikum utcában sétálva Domokos Gábor Gömböcétől Goethe tojásra vetített fénykísérletéig találkozhatunk a legkülönfélébb hazai eredetű sajátosságokkal, mint a szódavíz, a pálinka, a matyóhímzés vagy az eozin.

Az utca építészeti arculatát Nagy Gergely tervezte. A csütörtöki átadó ünnepséget Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes nyitotta meg.

A Vásárcsarnok fejlesztésének okai

Elkerülhetetlen volt a budapesti Központi Vásárcsarnok pincei területének korszerűsítése, ami egyúttal alkalmat adott az épület iránt jelentősen megnövekedett turisztikai érdeklődés új szemléletű, igényesebb kiszolgálására. Az utóbbi években jelentősen megnőtt Budapest iránt a külföldiek érdeklődése. A főváros negyedik legnépszerűbb turisztikai látványosságává vált a Nagycsarnok. A Központi Vásárcsarnok 21 évvel ezelőtti felújítása és az azt követő folyamatos szakszerű karbantartás révén az épület egésze olyannyira megőrizte frissességét, korszerűségét, hogy 2013-ban a CNN Travel legjobb piac címét nyerte el.

Az épület rohamosan növekvő népszerűsége mellett azonban elsődleges feladata, hogy eredeti funkciójának megfelelően szolgálja a helyi lakosság ellátását. A piaci igények állandó változásaiból adódóan az elmúlt időszakban is a folyamatos megújulás jellemezte a csarnokot, megfelelve a sokrétű hatósági követelménynek is. Vannak napszakok, amikor a csarnok földszinti és galériai területei befogadóképességük határán működnek. Csak a jelenleg kevésbé látogatott pincei közönségforgalmi területek forgalmának növelésére adódik egyedül lehetőség. Az ide telepített funkciók az árubeszállítási követelmények, valamint az épületszerkezeti adottságok miatt kötöttek, vagyis a halasok és a savanyúságosok pinceszinti jelenléte adottságként kezelendő. Jelenleg jellemzően csak a célvásárlók látogatják ezt a pincei területet.

Az épület szigorú technológiai rendje, műemléki védettsége, turisztikai jelentősége révén bármilyen fejlesztés csak a teljes épület minden összefüggő rendszerének áttekintésével valósítható meg. A vásárcsarnok vezetése a pincei forgalom élénkítését, az itteni üzletek forgalmának fellendítését, a turisták egy részének levezetését tűzte ki célul. A megosztott közönségforgalmi terheléssel a fentebbi szintek is nagyobb fogadókészséghez juthatnak, ugyanakkor megnő az egy látogató által a csarnokban eltöltött átlagos idő, ami a kereskedelmi forgalom további élénkülését segítheti.

A Nagycsarnok építészeti attraktivitásának fenntartásával szükséges összeegyeztetni minden új felmerülő funkcionális igényt is. Megoldást kellett találni arra, hogy a pincei területen olyan napi árusítás iránti igény is megjelent, ahol a mozgó standok látványa nem illett a csarnok rangjához, a közlekedő területek leszűkítésével az átláthatóságot, a közlekedést, a terek érvényesülését akadályozták. Az Aldi üzlet melletti kihasználatlan terület átalakításával kaptak a mozgóárusok állandó korszerű üzlethelyeket, így felszabadult az eredeti közlekedő terület, az árusok komfortosabb és rendezettebb helyre költözhettek. A műemléki védettséget élvező eredeti közlekedő tér felszabadítása és újra érvényesülése érdekében a pincei közlekedőterületet eldugító árusok elhelyezése előfeltétele volt a programnak.

Az adottságokra tekintettel a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága megújulási programot hirdetett. Ennek segítségével a kötöttséget jelentő eredeti funkciók megőrzése és változatlan kiszolgálása mellett az alapfunkció elsődlegességét szem előtt tartva olyan programmal gazdagítja a pincei területet, amelynek hatására a pincei közönségforgalom is jelentősen kibővül.

A Hungarikum utca koncepció
Az alsó szinti fejlesztésnek kettős célja van. Egyrészt a meglévő üzletek forgalmának növelése a piaci látványosságok körének kiterjesztésével, a program másik célja, hogy a minőségi helyi értékek megismertetésével a helyben elérhető színvonalas magyar termékek kapjanak nagyobb figyelmet. A turizmusra jellemző általános értéktelenségek helyett a valós értéket ajánlani a turizmus figyelmébe. Az országimázs részévé vált a Nagycsarnok, így a minőségi termékek, a minőségi szolgáltatás előtérbe helyezése nem csak a Nagycsarnok érdekeit szolgálja, hanem hozzájárul az ország valós értékeinek a megismertetéséhez is.  Ezért az üzemeltetés további célja volt a csarnok alapfunkciójához kapcsolódó olyan programmal kiegészíteni a pincei területet, ami gazdagítja a helyi látványosságok körét és emellett erősíti az itt fellelhető üzletek forgalmát.

Ezzel a céllal alakult ki a Hungarikum utca sokrétű programja. A Hungarikum utca az idetévedt turistának, a hazai érdeklődőknek nyújt egyedi élményt - látnivalóival és lehetőségeivel, interaktív bemutatóival visszatérő látogatókat kíván megnyerni. A funkcionális sor a látványon túl olyan programot is kínál, ahol az egyedi élmény önmagában is céllá változhat, ami a tervek szerint a pincei terület látogatóforgalmát növeli. Az elsősorban piaci funkció mellett csak speciális, rövid villanásszerű élmények jelenhetnek meg, hogy az kiegészítő programként hasson és többletként jelenjen meg a vásárlók számára. Ugyanakkor a vásárlás iránt kevéssé fogékonyak, a gyermekek számára is vonzerőt nyújthasson a hely vállalva azt is, hogy számukra a látványosság és a természettudományos megismerés lehetősége előtérbe kerülhessen.

A pincei közlekedő alkalmas arra, hogy felsorakoztatva bemutassa és népszerűsítse a csarnokban is beszerezhető legkiválóbb magyar élelmiszereket és ajándéktárgyakat. Az ország jó hírnevét erősítheti, ha a turisták valóban a hamisítatlan kiváló minőségű magyar termékekkel találkoznak, és azokat ismerik meg. A kalocsai és a szegedi paprika, a gyulai és a csabai kolbász, a Herz és a Pick szalámi, az akácméz, a tihanyi levendula termékek, a tokaji aszú, a libamáj, a szikvíz, a kalocsai hímzés, a Rubik kocka, a Zsolnay porcelán, a makói hagyma, a Béres csepp, a pálinka és az Unicum jelenik meg a látványos bemutató vitrinekben. Magyarul és angolul is megismerhető mindegyik termék jellemzője, múltja, kultúrtörténeti jelentősége, hagyománya. A hamisítatlan, igazi érték bemutatása a cél. A Hungarikum utca installációs rendje a fejlesztés lehetőségét is magában hordozza. A bemutató nem törekszik a teljességre, de lehetőség adódik további nemzeti értékek felsorakoztatására is a fennmaradt szabad helyeken. A folyosón végigvonulva a magyar agrárium, az élelmiszeripar legkiválóbb termékeiről és a helyben is megvásárolható nemzeti értékekről lehet áttekintést kapni. A kialakított rendszer össze kívánja kötni az alsó szinten bemutatott termékeket a fölsőbb szintek azon árudáival, ahol a rendkívüli minőséget, a Hungarikum termékeket forgalmazzák. A kidolgozott arculattal és piktogram rendszerrel a megfelelő termékekre való utalás a pincei szinten és a felsőbb árudákban is egységes rend szerint történik. Ezzel a pincei fejlesztés a felsőbb szinti elárusítóhelyek számára is lehetőséget hordoz magában.



Élő kiállítás
A Hungarikum utca végén a korábban teljesen kihasználatlan lépcsőházi térben a 22 magyar borvidék, a jellemzően magyar szőlőfajták ismerhetők meg. Háromdimenziós térképen azonosíthatók a borvidékek. A magyar borok világát a magyar szőlőművelés történetét és kultúrtörténetét bemutató tablók mutatják be. Ismertsége egyéni karaktere révén csak a tokaji borvidék örvendhet világhírnévnek, ezért bemutatása külön hangsúllyal jelenik meg. A gönci hordó és a 19. századi kádárszerszámok, valamint a tokaji borosüvegek formakincsét lehet megismerni a 19. századtól napjainkig. 19. 20. századi boros címkék felvonultatása a borkultúra kialakulását és fejlődését szolgáló szellemiséget képviseli. A bortér nem csak a múlttal, a hagyománnyal, hanem napjaink színvonalas borászataival is foglalkozik. A Magyar Bor Akadémiával kialakult együttműködésnek köszönhető, hogy az év borászainak az emlékfala is ezt a teret gazdagítja, lehetővé téve, hogy minden évben az újonnan elismert év bortermelőjének tábláját alkalmas keretek között helyezzék el a falon.

A Budapesti Nagycsarnok a világ vásárcsarnokai között is kiemelt figyelmet érdemel. A nagybani piacokhoz számos országban kapcsolódnak szervezetileg vásárcsarnokok. Nemzetközi szervezetük (WUWM) 2015-ben Budapesten tartja közgyűlését. A pincei vásárlóutca nagyméretű ablakai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a világ minden részéből bemutassuk a szervezet fontos vásárcsarnokait, piacait. A kiépített rendszer lehetővé teszi a vásáros helyekkel való interaktív kapcsolatot, ahol egymás rendezvényei, történései között létesíthető kapcsolat. Jól megválasztott külföldi partnerek segítségével, megfelelő propagandával várhatóan a csarnokba látogató külföldiek is szívesen tekintik meg hazájuk vásárcsarnokát, ezzel is erősítve a pincei terület turisztikai vonzerejét.

Minden utca valahonnan, valahova vezet. Két olyan látványosság teszi még vonzóbbá a programot, ami magyar személyekhez köthető, olyan magyar feltalálókhoz, kutatókhoz, akik jelentős nemzetközi elismertséget szereztek munkájukkal a magyar szellemnek, alkotó elmének.

Magyarországon csak a csarnokban lehet megismerni nyilvánosan a Gömböcöt, ami tudományos szenzációként a világ legelismertebb tudományos szaklapjaiban mutatta be a matematikusok körében sokáig csak feltételezett létezésű test, az egy stabil és egy instabil ponttal rendelkező homogén idomot. Bizonyított, hogy kettőnél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A matematikai felfedezés az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar kutatási eredménye. A Gömböc a Sanghai-i Világkiállítás egyik szenzációja volt, 6 millió látogató kereste fel a találmány megismerésért a magyar pavilont. A Göttingeni Egyetem Múzeumától a Magyar Nemzeti Múzeumig számos helyen lelhető fel a Gömböc, mint kiállítási tárgy. Gyűjtők keresik az egyedileg gyártott, igen bonyolult gyártástechnológiájú, ezért rendkívül költséges matematikai modell szerint képzett testet. Ennek a világhírűvé lett hazai találmánynak nyújtott lehetőséget a CSAPI azzal a céllal, hogy kézzelfogható közelségbe hozza a természettudományi szabadalmat. A Hungarikum utca kezdőpontján „Gömböc simogató” épült, ahol meghatározott időpontban felügyelet mellett a közönség is kipróbálhatja a Gömböcöt, megismerve annak elvi és elméleti lehetőségét és modell értékét a jövő gyakorlata számára. A bemutató tér zárt állapotban is vonzerőt jelent, a látványelemek kerülnek hangsúlyozásra. A portálba épített vitrinben a ma gyártástechnológiailag elkészíthető legnagyobb méretű, önmagban is attraktív Gömböc látható, mellette két oldalon a Gömböc mozgását, viselkedését, természeti analógiáját bemutató kettős filmvetítés hívja fel a figyelmet a térre. A Gömböcöt, Domokos Gábor és Várkonyi Péter találmányát, a Nagycsarnokban kézbe is veheti, működését meg is tapasztalhatja minden érdeklődő.

A Hungarikum utca másik végpontján - a Gömböc térhez hasonló - látványos természettudományos jelenség tanulmányozható. Ebben a térben látható Goethe prizmája Szelényi Károly elképzelése szerint. A fotóművész több évtizede folyó színtanulmányainak eredményeit összegző munkáját Goethe Színtanának megjelenésének 200. évfordulója alkalmából kiadták Németországban, ahogy írták: „Szelényi Károly ezzel a munkával visszaadta a világnak Goethe színeit.”

A térben felállított vizes-prizma annak a prizmának egy látványosabb 3 méter hosszú változata, amit Johann Wolfgang von Goethe, a német író tervezett színtani kísérleteihez. Míg Isaac Newton angol fizikus 1704-ben egy háromoldalú prizmával felbontotta a fehér fényt alkotóelemeire, megalkotván azt a 7 tagú színkört, mely az alapszínnek tekintett bíbort nem tartalmazta. Goethe írói munkássága mellett 40 évig foglalkozott a színekkel, s nem fogadta el Newton elméletét. Goethe a környezetét prizmán keresztül szemlélve észrevette, hogy a fekete és fehér felületek találkozásakor mindkét oldalon 2-2 szín jelenik meg. Ha ezek közelebb kerülnek egymáshoz, létrejön a zöld, illetve a bíbor szín, az a szín, amely a spektrum színei között nem létezik. Szelényi Károly fényképezte le ezt a jelenséget először, az általa szerkesztett éken ez a jelenség figyelhető meg. Goethe ezzel megalkotta azt a 6 tagú színkört, amely minden jelenleg használt színkör alapja. A prizma előtti üveglapon megtekinthetjük a költő Színtan-könyvében lerajzolt színképződéseket.

Idén ünnepeljük a Fény évét, s itt most megcsodálhatjuk a színkör 6 alapszínének csodálatos keletkezését. A színkapcsolatok, színkontrasztok bemutatására a befüggesztett 1,80 cm magas nagy tojás szolgál. A színskála 6 alapszínét a kék, zöld és vörös (fényszínek) valamint a sárga, cián és bíbor (festékszínek) képezik. A fényszínek vetítésekor létrejönnek a színskála további színei. A fehér tojás felületén lenyűgöző attraktivitással érvényesül a színek ereje, szépsége, megfigyelhető harmonikus összefonódásuk vagy éppen kontrasztjuk.



 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások