Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Szabó Levente: Bán Ferenc építészete
Építészeti világcsodák – Timon Kálmán előadássorozata folytatódik
Friss ötletek – Építészkongresszus 2017
7+3 új építészeti világcsoda
A világ hét új csodája
100 éves a Sivatagi Kőrózsa Díj támogatója, Maday Judith
Az Ige
Az ókori világ építészeti csodái
Kultúrák találkozása – Építészkongresszus 2016.
Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök: Építészeti világcsodák Egyiptomtól Amerikáig
M. C. Escher építészeti világa II.
M. C. Escher építészeti világa I.


A csend – 9. SZÉK a FUGÁ-ban
Timon 2015. szeptember 29.      
A 9. Szakrális Építész-Belsőépítész Konferenciát 2015. szeptember 22-én a Budapesti Építészeti Központban rendezték meg. A rendezvény mottója: „A csend nem csupán a természet hangja, hanem a lélek legbenső szükséglete.” (Tatiosz) A konferenciát Rainer Péter építész-belsőépítész szervezte és vezette le.

A csendről jutott eszébe, hogy a süketnémák úgy fejezik ki tetszésüket, hogy felemelt kezüket forgatva csöndben „tapsolnak”. A bevezető éneket Virágh László Tinódi lant-díjas énekművész tartotta. A konferenciát köszöntötték: Prof. Emeritus dr. Fekete György, az MMA elnöke. A téma kapcsán a csend, rend, szent, fent, zeng hasonló felépítésű szavakat említette. Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke a csend aktív tevékenységeit sorolta. Bálint Imre DLA, a BÉK elnöke a pozitív és negatív csendről szólt. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke a csend szakrális voltáról beszélt.

Jelenits István piarista paptanár a csendről filozófiai fejtegetések helyett a téma fenomenológiai megközelítését hangsúlyozta. A világból két csatornán érkeznek hozzánk információk: látunk fényeket, színeket és hallunk hangokat. A csend a hangok hiánya. A némaság a csend szinonimája. Ezután a példaként a magyar költőkhöz fordult. Először Petőfi Sándor: A Tiszánál című versét elemezte. „Az ünnepélyes csendbe egy madár csak néha füttyentett be.” Aztán a kurta kocsmáról szóló költeményt említette: „Pihen a komp, kikötötték. Benne hallgat a sötétség.” Arany János: Családi kör című versében a tücsökcirpelő csöndet összehasonlította a Walesi bárdok drámai csendjével. József Attila leírásában a külvárosokban a csend a csontunkig hatol, félelmetesen. Pilinszky szerint a csend törékeny és üres. De van kockacsönd is, amely mozdíthatatlan. A szakrális csendet a szentmiséken a II. vatikáni zsinat elrendelte. „A jó semmi zajt nem csap. A zajból semmi jó nem származik” – idézte Szalézi Szent Ferencet. Isten szava úgy van jelen életünkben, mint a tücsökcirpelés vagy a malom távoli mormolása.

Ferkai Tibor író A kis huszártoronyról szóló meséjét mondta el. Egy csodálatos katedrálisnak két hatalmas tornya volt: az aranyozott Királytorony és a fehérmárvány Királynő torony. Zengő harangszavukkal hívták a zarándokokat a templomba. Napfogyatkozás közelgett. A Hold árnyéka elsötétítette a Napkorongot. A Napból óriásmadár jött, de nem a nagy tornyokra, hanem a kis huszártoronyra szállt le, amely hegyes csúcsban végződő, zöldre patinázódott rézborítású volt. És megszólalt benne a halk szavú lélekharang. Ha jól figyelsz, Te is hallhatod!

Snopper Zsuzsa belsőépítész Csendes szakralitás a templomban címmel tartott vetítettképes előadást a Gazdagréti templom II. ütemének belsőépítészeti tervezéséről. Az eredeti templom I. ütemét a népszerű László atya megbízására Koppányi Imre építész organikus vonásokkal tervezte, de az építkezés félbeszakadt. László atya saját elképzeléseit akarta megvalósítani. Nagyméretű, színházi nézőtérhez hasonlóan emelkedő padlójú közösségi tereket hozott létre. De a közösségi tér nem szakrális tér. Halála után a tervező kérte meg a belsőépítészt a templom szakrálissá tételére. Az előadó ennek terveiről és a munka folyamatáról adott tájékoztatást. A templom terét, a keresztelőkápolnát és a Szent Pio örökimádó kápolnát tervezte meg. A templom terében süttői mészkő falburkolatot csiszolt és durva kivitelben, valamint akusztikailag szükséges fabordázatot alkalmazott. Az ablakok üvegfestéseit Birgit Köblitz üvegtervező-művész tervezte modern felfogásban. A tervező bemutatta az ambo, tabernákulum, papi trónus és a padok terveit. Előadását Avilai Szent Teréz: Lelki számadások című írásából vett idézettel zárta: „Minden elnyugszik…”

Sárossy Péter művészettörténész (Foster Központ) Csend és imádság címen a majki kamalduli remeteség 2010-től 2015-ig tartó felújításáról beszélt, amelyben közreműködött. A műemléki felújítás vezető építésztervezője Tornai Endre volt. Bevezetőként áttekintést adott a rend történetéről. A bencés rend reguláját követő kamalduli rend Szent Romuáld (952-1027) követőiből formálódott 1000 körül. 1072-ben kapták meg a pápai megerősítést. A karthauziak és trappisták mellett a kamalduli szerzeteseknek is jellemzője volt a hallgatás, a csend. A kalamduli szerzetesek közül a kellően felkészültek nem a nagy konventépületben, hanem a hozzá kapcsolódó zárt területen a klauzúrák kis remetecelláiban éltek. A rend Olaszországban alakult ki, központja Camaldoli volt. Franciaországban is elterjedt. A Párizs melletti Grosbois remeteségétől 1715 táján II. Rákóczi Ferenc bérelt több házat. A Vallomások I. kötetét ott írta. Elmélyedésre alkalmas, csendes helyszín volt. Az ún. Monte Corona-i kongregációhoz tartozó, Bécs melletti Kahlenberg hegyen létesült kolostor később megszűnt. Magyarországon a 17. század végén és a 18. század elején négy remeteközpont épült. A majki remeteséget gróf Eszterházy József (1682-1748) 1733-ban alapította. Épületeit Franz Anton Pilgram osztrák építész tervezte. A terület közepén állt a pompás barokk Nepomuki Szent János templom, Maulbertsch freskókkal, oldaltoronnyal. Mára csupán a torony maradt meg. A kamalduli szerzetesek cellaházaik kis kápolnájában a zsoltárokat magánosan recitálták. A gazdagon díszített templommal és e magánkápolnákkal szemben a lakóterek puritán egyszerűséggel voltak berendezve. II. József a rendet a többi szerzetesrenddel együtt 1782-ben feloszlatta. A fennmaradt számadáskönyvek sok-sok részletet: kerti szerszámok, gyógyszerek, bútorok, kávéskészletek leltárát megőrizték. A helyreállított remeteség több fotóst ihletett – a csendet idézve – monokróm felvételek készítésére.

Ebédszünet után Konkoly-Gyuró Éva tájépítész Csend és szakralitás a tájban címmel tartott előadást. A világban lévő szakrális helyeket utak kötik össze – lehetnek zarándok vagy búcsújáró utak – ezek adják a szakrális hálózatot. A település központjában emelkedő templom tornya a tájban meghatározó jel. Emellett sok más szakrális elem is feltűnik: útszéli keresztek, képoszlopok, kápolnák, kálváriák. Európa közepén Mária kegyhelyeket mutatott: Mariazell, Mátraverebély-Szentkút, Csíksomlyó, Jasna-Gora, Medju-Gore. Majd saját élményeiről írott verssorokat olvasott fel, amit álnéven jelentetett meg. A 800 km-es El Camino zarándokutat Santiago de Composteláig öt hét alatt teljesítette. Az út során többször megérintette a csend.

Szabó Erik A csendarchitektúráról beszélt enyhe külhoni akcentussal. A „csönd” szó talán török vagy kínai eredetű lehet. Szabó Lajos (1907-1967) magyar filozófusra hivatkozva a Bibliát idézte: „Minden házat épít valaki, a mindenséget azonban Isten alkotta.” Apja, Szabó Ljubomir templomát mutatta és Wágner Nándor (1922-1997) Japánban élt magyar szobrászművész Filozófiai kertjét a nagy vallásalapítókkal: Ábrahám, Ehn-Aton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao Ce, illetve három térítővel: Gandhival, Dharmával és Assisi Szent Ferenccel. A szoborcsoportot a szobrász Budapest fővárosnak ajándékozta, 2001-ben állították fel a Gellért hegyen. 2002-ben Budapesten, a Clark Ádám téren mintegy száz résztvevővel megünnepelték a Csend Napját. Több órán át nem beszéltek, csak sétálgattak. Mozgalmuk a www.varosvedo.hu honlapon érhető el.

Karola Włodarczyk a Krakkói Agrártudományi Egyetem oktatója a lengyelországi bibliai kerteket mutatta be. Négy ilyen projektet létesítettek EU támogatással. A kertek célja: a bibliai növények (számuk 230, a legismertebbek: szőlő, füge, búza, árpa, datolya, gránátalma) és bibliai jelképek: hétágú gyertyatartó, keresztút stb. megismertetése a látogatókkal. De lelkigyakorlatokat, ifjúsági találkozókat is tartanak a helyszíneken. – Karol Badina a Krakkói Képzőművészeti Egyetem szobrász professzora saját tervezésű templomenteriőrjeit vetítette a komplex vizualizációtól a megvalósításig. Műveit összegyűjtő kötetét osztogatta a résztvevőknek.

Kávészünet után Katona Vilmos építész a konferencia legjobban összefogott előadását tartotta Kontemplatív terek a mai templomépítészetben címmel. A témával már nyolc éve foglalkozik. A csend három fő pillére: az anyag, a távolság (Isten és ember között), valamint a megnyílás. Ezt háromszögű ábrán mutatta be. Számos építész modern templomait vetítette, régebbit és újabbakat egyaránt. Pl. Eero Saarinen MIT henger alakú téglakápolnáját az amerikai Cambridge-ből, 1955-ből, az oltár mögött a felső opeion fényében lehulló fehér levelekkel. Tadao Ando japán építésznek a párizsi UNESCO palota melletti csupasz betonhengerbe helyezett meditációs terét negyven évvel későbbről, 1995-ből. A belsőben már semmi központi oltár nincs, csak két támlásszék a párbeszédhez. Tapiola, finn kápolna, kereszt a természetben. Japán kápolna a vízen, kereszt kinn, a medencében. Magyar vonatkozású példát hozott Amerikából: a Zircről emigrált szerzeteseknek Cunningham Texasban 1952-ben tervezett kőből rakott, európai mintájú ciszterci templomot. A legszebb – a csendet sugárzó – enteriőrt John Pawson alkotta az augsburgi Szent Mór templom (2008-2013) hosszú fehér térsorában.

Schneller István építész A csendesség a kortárs templomépítészetben címmel foglalta össze gondolatait. Elöljáróban megjegyezte, hogy a kortárs időszakot az 1914-től 2014-ig terjedő 100 évre érti. Előadását öt témára építette fel: ökumené, misztika, szakralitás a művészetben, a nagyvárosi környezet, minimalizmus és végül összefoglaló kontextus. Az előtte szóló előadóhoz hasonlóan többször hivatkozott Hans Urs von Balthasárra, a 20. század legnevesebb katolikus teológusára. Befejezésül Thomas Mertont idézte. Képeit több esetben az előző előadásban már láthatta a közönség. Le Corbusier Ronchamp-i kápolnáját is vetítette. Az építész nem volt vallásos, de a belső térben a fényekkel és színekkel isteni kapcsolatokra tudott utalni.

Rainer Péter, a konferencia szervezője mondta el a befejező témát: A templom a csend, a nyugalom és a béke szigete címen a budapesti Rókus kápolna műemléki helyreállításáról, bővítéséről. A 2. világháború bombatalálata révén derült fény a szentély alatti cella trichorára. A tervező a pincében a kápolna hajója, a sekrestye, a plébániahivatal és a környező mellékhelyiségek alatt urnatemetőt alakított ki több ezer urna elhelyezésére. A cella trichorában az elhunytakért a gyászmisék tarthatók, előtte és körötte kb. százhúsz résztvevővel. Ez a maximális terv akár ütemezhető is. A bejáratot az utcáról és a kórház felől rámpával akadálymentesítette. A szentély és hajó közötti keskeny nyaktag falaiba süllyesztett ülőfülkéket tervezett. A tervező csendben arra vár, hogy mikor fogják végre megbízni és terve mikor fog megvalósulni?

Béres György atya a Schola Gregoriana Budapestiensis karnagya a kórussal gregorián dallamokat adott elő, égő vággyal Istent dicsőítő szózatot. Elmondta, hogy Bécsben él, és szerencsésen megérkezett Budapestre. Egy hete a migránsok miatt nem tudott jönni, mert nem közlekedtek a vonatok. – A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel fejeződött be, majd a rendezvény a Belvárosi Ferences templomban tartott gregorián mise után a kórus hangversenyével ért véget. Az Ars Sacra hét eseményei szeptember19-től 27-ig tartottak.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 10 (5 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


DENKMAL
Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©