Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Szabó Levente: Bán Ferenc építészete
Építészeti világcsodák – Timon Kálmán előadássorozata folytatódik
Friss ötletek – Építészkongresszus 2017
7+3 új építészeti világcsoda
A világ hét új csodája
100 éves a Sivatagi Kőrózsa Díj támogatója, Maday Judith
Az Ige
Az ókori világ építészeti csodái
Kultúrák találkozása – Építészkongresszus 2016.
Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök: Építészeti világcsodák Egyiptomtól Amerikáig
M. C. Escher építészeti világa II.
A csend – 9. SZÉK a FUGÁ-ban


M. C. Escher építészeti világa I.
Timon 2015. szeptember 30.      
A 20. század első felében élt holland művész ifjú korában rossz tanuló volt, az iskolát sem fejezte be. Rajzos itáliai kirándulásai nagy élményt jelentettek számára. Szokatlan nézőpontú grafikái figyelemre méltóak. Műveinek másik területe különböző figurákkal a felületek teljes kitöltése, amelyet a granadai Alhambrában tett látogatása inspirált.

Maurits Cornelis Escher 1898-ban a hollandiai Leeuwardenben született egy vízépítő mérnök legkisebb fiaként. Nem volt jó tanuló, kétszer kellett osztályt ismételnie. A tanulás rémálom volt számára, csak a heti két rajzóra jelentett egy kis fénysugarat az életében. Linómetszeteket készített. Az iskolai végbizonyítványt nem sikerült megszereznie. Apja építésznek szánta, ezért 1919-ben, Harlemben beiratkozott az Építészeti és Dekoratív Művészetek Iskolájába, de építészeti tanulmányait rövidesen abbahagyta.

Portugál származású rajztanára, Samuel Jesserun de Mesquita hatására érdeklődése a művészetek irányába fordult, és így tanfolyamot váltott. Hamarosan elsajátította a fametszés technikáját. 1922-ben otthagyta a Művészeti Iskolát, és Itáliába utazott, de kapcsolata öreg tanítómesterével fennmaradt. Escher időről időre elküldte neki fiatalkori munkáit, 1942 elejéig, amikor a németek Mesquitát elfogták, és Jesserunt családjával együtt meggyilkolták.

Escher minden tavasszal felkerekedett festő barátaival, és turistaként bejárták az Abruzzokat, Campaniát, Szicíliát, Korzikát, Máltát. Két hónap elteltével kiéhezve és fáradtan, de skiccek, rajzok százaival megrakodva tértek haza ekkori otthonába, Rómába. 1924-ben megnősült. Mussolini hatalomra jutásával a politikai légkör egyre elviselhetetlenebbé vált számára, ezért 1935-ben Svájcban, felesége hazájában telepedtek le. De a hegyek, a sziklatömbök, a hó és a kórházi tisztaságú, célszerű, de fantáziátlan építészet nem volt inspiráló számára.

Ez idő alatt is tettek utazásokat. 1936 nyarán többhónapos hajóúton voltak a Földközi-tengeren, és eljutottak Spanyolországba, ahol Escher sok élménnyel gazdagodott. Meglátogatta a granadai Alhambrát, és intenzíven tanulmányozta a mór ornamentikát. Itt találta meg úttörő jelentőségű életművének egyik gyökerét, a felület szabályos felosztásának művészetét.

1937-ben átköltöztek Belgiumba, Brüsszel közelébe. A háború kitörésével nehézzé vált a helyzetük, 1941 januárjában Escher visszatelepült Hollandiába. Azután is több utazást tett a Földközi-tengeren, de már nem kapott újabb inspirációkat életművéhez. Otthon szinte óramű pontossággal készítette nyomatait. Csak 1962-ben – amikor beteg lett és egy súlyos operáción esett át – szakadt meg műveinek sora. 1969-ben csinált még egy jelentős művet, a Kígyókat – egy színes fametszetet, amely éles szemet és erős kezeket igényel. 1970-ben Larenben, Észak-Hollandiában megvette a Rózsaházat, hogy öreg napjaira saját stúdiót rendezzen be magának. Ott halt meg 1972. március 22-én.

Escher munkássága három téma köré csoportosítható. Mindhárom témán belül további három kategória jelölhető meg.

  1. A tér szerkezete
    a)      Tájképek
    b)      Különböző világok áthatásai
    c)      Absztrakt, matematikai testek
  2. A felület struktúrája
    a)      Metamorfózisok
    b)      Ciklusok
    c)      Közelítések a végtelenhez
  3. Kapcsolat a tér és a felület között az ábrázolás viszonylatában
    a)      Az ábrázolás létezése
    b)      Perspektíva
    c)      Lehetetlen alakzatok

A Szent Bavo templom enteriőrjét 1920-ban tusrajzon örökítette meg. A grafika még a Művészeti Iskolában készült. A templom szecessziósan kanyargó, 12 karos csillárját meredek alulnézetből ábrázolta. A központi fényes gömbön a templom kőpadlójának osztása tükröződik.

A bábeli torony fametszetet 1928-ban metszette. A torony nézőpontja az előző képpel ellentétes: meredeken felülről láttatja az építkezést, a toronyhasábok élének vonalai erős összetartással a papírlapon kívüli enyészpontba futnak. A többszintes, magas, központi főtorony sarkain alacsonyabb melléktornyok csatlakoznak, tetejükön gúlalezárással, közöttük még mérsékeltebb magasságú kupolás szárnyak kapcsolódnak az építészeti kompozícióhoz, amely a művész saját világát tükrözi.

Csendélet tükörrel című litográfiáját 1934-ben készítette. A kép érdekessége, hogy a tükörben a toalett asztalon álló fogmosó pohár, benne a fogkefe és fogkrém, valamint a tükörtartó rúd csúcsára  akasztott fémszűrőben a szivacs tükröződésén felül egy mediterrán utcarészlet tükörképe is megjelenik. A tükör jobb alsó sarkába a kis Jézust tartó Szent Antal képét tűzték.

Szakállas önarcképét könyvtárszobájában 1935-ben, egy kézben tartott tükröződő fémgolyóban rajzolta meg. A szobába két ablak nyílik. Berendezése: nehéz fotelek, kis asztalkák, fali könyvespolc könyvekkel, képek, a mennyezetről egy lámpa függ. Az eddigi képekhez képest a legszokatlanabb nézőpontból megrajzolt grafika, valójában litográfia.

Marseille, fametszet 1936-ból. A kikötő markáns, rácsostartós daruszerkezete felöl, és azon keresztül a hegytetőn a város jellegzetes katedrálisát látjuk. A nézőpont megválasztása az ipari jelleget hangsúlyozza a szokványos városkép helyett.

Csendélet és utca, fametszet 1937-ből. A két témát összekombinálta a művész. Az asztal lapja – amelyen két oldalt könyvek, középen hamutálca pipával, gyufásdoboz, kártyacsomó és egy fedett pikszis sorakoznak – átmegy az utca flaszterévé, a könyvek mögött az utca házai, közöttük kifeszített kötélen száradó fehér ruhákkal.

Metamorfózis I., fametszet szintén 1937-ből. Amalfi városrészlete árnyékos kockákon és fekete, fehér, szürke leveleken keresztül egy gyékénykalapos kínai fiúcskává alakul. A kép második fele a felület teljes kitöltésére mutat példát.

Az ilyen jellegű, ún. Alhambra feladatok közül Hágában egy szabadelvű keresztyén Líceum csempe falburkolatát választottam. Az egymásba kapcsolódó szárnyas paripák a felületet teljesen kitöltik. Az épületmuráliát 1960-ban kivitelezték.

Nappal és éj, fametszet 1939-ből. A Metamorfózishoz hasonló kompozíció, csak a kép balról jobbra fokozatosan sötétedik. Szimmetrikus folyókanyar partján csatornával övezett apró holland városka, híddal és szélmalommal. A tájat kis parcellák tagozzák. Felettük a nappalba fekete, az éjszakába fehér madarak repülnek. A középső vertikális sávban ismét a felületkitöltés érvényesül.

Balkon, litográfia 1945-ből. Egészen speciális geometriai szerkesztés. Escher a kép közepét kör alakban kidomborította. Ezáltal a tengerparti mediterrán városrész egy erkélye különleges hangsúlyt kapott. Victor Vasarelynek vannak hasonló, a síkból kidomborodó, csak színes felületekkel borított képei.

Ex libris, fametszet 1947-ből. Kútból létrán kimászó képe, amikor az enyészpont épp a zeniten foglal helyet. A kút káváján látszik a vödör, középen egy fa keret, amire a felhúzó csiga van felfüggesztve, egy lombos fa és egy emeletes ház. Megint egy érdekes nézőpont!

Az írás második részében folytatom M.C. Escher rendkívül invenciózus képeinek ismertetését.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 10 (5 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©