A rothadó hőszigeteléstől a halott munkásokon át a víz-cement tényezőig

A hatvani Grassalkovich-kastély példáján mutatta be Reisch Richárd mestertanár (BME), hogyan kell az utólagos mélyépítési szigetelési feladatokat elvégezni. Az első és legfontosabb az épületdiagnosztika – amit megnehezít, hogy az erre vonatkozó szabványt 16 éve visszavonták, bár társasági szabványként most is használják. Ha a helyzet már tisztázott, akkor kerülhet sor a víz útjának elzárására. A lehetséges módok: mechanikai szigetelés, mely szabálytalan falazatoknál nem alkalmazható; a vegyi, mely sokszor nem ad elsőre tökéletes zárást; és az elektrokinetikus, mely folyamatos karbantartást igényel. Egy projektnél gyakran különböző technológiákat célszerű kombinálni, de a vonalvezetésnek folyamatosnak kell lennie. A bitumenes szigeteléseknél a massza receptúrája a döntő – emelte ki Rácz István (Bauder) – a Karát Top lemez például felül APP, alul SBS-modifikált lemez, mely mínusz 40 foknál sem töredezik még, és plusz 150 foknál sem folyik meg, így tartósabb is, szebb is az átlagos lemezeknél. Kevésbé ismert, de a cég magastető-rendszereket is kínál. Tieback Cover néven új terméket mutatott be Piri Antal (Isoprof), ami egy kis szigetelő kupola, melyet kifejezetten résfalak hátrahorgonyzó csavarjainak gyors és egyszerű fedésére találtak ki, a már ismert Preprufe és Bituthene rendszerek kiegészítéseként. A Preprufe a másik kényes csomópontra, a cölöpfejekre is jó megoldást ad, hiszen simán átvezethető – Liquid Membrane-nal folytonosítva. A Sika is kifejlesztett teljes felületen tapadó szigetelést – tudhattuk meg Mihályi Istvántól (Sika Hungária) –, a Sikaproof A poliolefin lemezt. A dombornyomott szigetelés ágyazószövettel tapad a betonhoz. Ezt a födémeken, aluljárók felett az utólag ragasztható Sikaproof P egészíti ki. Oda kell figyelni az alapfelület minőségére, a fugaszalagok hegesztését pedig célszerű géppel ellenőrizni. Tavaly év eleje óta gyártanak ismét extrudált, zártcellás polisztirolt Balatonfűzfőn – kezdte előadását Gerendi Gábor (Ravatherm Hungary), ráadásul az új gyártósoron az új technológiával a 0,033-35-ös lambda érték biztosítható. Pincéknél figyelni kell hőszigetelések tartós nyomószilárdságára és a visszatöltés réteges tömörítésére.
Az előadás áttért a lapostetőkre: itt a fordított tetők továbbra is megbízhatóak, a mai nagy vastagságoknál azonban érdemes a hőszigetelésre nem geotextilt, hanem páraáteresztő tulajdonságú vízterelő fóliát fektetni, hogy télen a csapadékvíz ne hűtse a szerkezetet. Horváth Sándor adjunktus (BME) is maradt előadásában a csapadékvizeknél: egyre gyakoribban a nagy felhőszakadások, ezekre a vízelvezetést méretezni kell. Az ÉMSZ irányelvei ebben segítséget adnak, és olyan ökölszabályokat is érdemes betartani, mint: melegtető – meleg vízelvezetés, hidegtető – hideg vízelvezetés; vagy: egy négyzetméter tetőre egy négyzetcentiméter lefolyó-keresztmetszet. Ennél a – megtévesztően „szívottnak” is nevezett – teltszelvényű vízelvezetésnél lehet eltérni. Sokan a lapostetőt nem pontra lejtetik, pedig a pangó víz a jó szigetelőlemez alatt is kondenzációt, és tönkremenetelt okoz. A lábazat lehetőleg legyen a rendszer része, jó esetben vízszintes csatlakozási lehetőséggel – folytatta a témát Sebők Mihály (Schnaider Polymetall). A polikarbonátok könnyűek, tiszták, jó hőszigetelők, de a hőmozgásukat lehetővé kell tenni, hiszen méterenként 3-4 millimétert is mozognak. Ezért lejtési irányba a táblás anyagokat ne toldjuk, csak a hullámlemezeket, és áttörést ne csináljunk. Persze a szakkivitelező a legjobb megoldás. Szintén kevés a hibahely az EPDM gumi szigetelőlemezeken, hiszen akár 465 négyzetméteres lepel is készülhet egyben – mutatott rá Kelemen Zsolt (Firestone Building Products Europe). A trend is az, hogy az Európában még a piac háromnegyedét uraló bitumenes lemeze rovására az egyrétegű szigetelések terjednek. a cég egyébként hőre lágyuló (TPO) lemezeket is gyárt, referenciájuk nemcsak a Lego-gyár, de az új brazil stadionok nagyobbik fele is. A tetőket érő új kihívások között nemcsak a környezetszennyezés fontos a vegyi hatások miatt, hanem a környezetkímélő technológia is, ennek elkerülésére. Szabó Ferenc (Renolit Magyarország) mindkettőre tudott példát mondani. A zöld megoldások között csúcstartó a az Alkor Bright, melynek fényvisszaverő képessége a vízszigetelések között a legjobb (0,91 az albedo-értéke)! Ez adott esetben a napelemek hatékonyságát is segítheti. A zöldtető rendszerk közül pedig az AlkorGreen különöse érdekes, mert ragasztott technológiájának köszönhetően nemcsak lapostetőkön, hanem enyhe lejtéseknél is használható. Jelinkó Róbert (LB Knauf) a kenhető szigetelések nyilvánvaló előnyeire mutatott rá: normál hőmérsékleten bonyolult geometria esetén is jól használhatóak, és közvetlenül burkolhatóak. Viszont fontos megfelelő elvárt jellemzőket (CPR-értékeket) megadni, így például a tapadóképesség 0,5 MPa-nál nagyobb legyen, követeljük meg a vízhatlanságot, és a szabvány szerint 20 g-nál kisebb tömegnövekedést.
„Soha nem önmagában a szél okozza a károkat” – tett meglepő kijelentést Kakasy László adjunktus (BME) – legalábbis szakértői praxisában úgy találta: ehhez mindig súlyos kivitelezői hibák társulnak. Sokszor spórolnak a rögzítések számával, hiányzik vagy túl ritka a hajlatrögzítés, a trapézlemez bordáival párhuzamosan fektetik a lemezeket (merőlegesen kell!), felújításnál az egyenetlen felületre is csak annyi ragasztót tesznek, mint amennyi a simára kellene. A szélteherre méretezni kell, és ezt dokumentálni! A mechanikai rögzítések minősége is fontos – folytatta a gondolatot Bende József (Ejot Hungária), mégis előfordul, hogy faforgácslaphoz való, minimális korrózióvédelmet kapott csavarokkal próbálnak tetőkön rögzíteni. Ezek biztosan hamar tönkremennek, tilos ilyet használni! Ha viszont gondosak vagyunk, a környezetre is figyelhetünk, ebben segít az Ejot Climadur környezetbarát bevonat. Az Audi csarnokának építése, a Debreceni Stadion építése csak két kiragadott példa azok sorából, ahol értelmetlenül haltak meg építőmunkások a magasból lezuhanva. Pedig 2 méter szintkülönbség felett a szegélyek 2 méteres körzetében kötelező a leesés elleni védelem – hívta fel a figyelmet egy fontos területre Csabina Péter (APP). Pedig egy világszerte használt magyar termékinováció, a Dia Safe a vízszigetelés megbontása nélkül, hőhídmentesen, villámbiztosan ad erre megoldást, csak használni kellene – idehaza is. Évente 70-80 ember hal meg az építőiparban, a legtöbb karbantartás közben, és nagyon sokan leesés következtében. Ezzel már Palkovits Gábor (Ejot Hungária) erősített rá a figyelemfelhívásra. Vegyük észre: a tető is munkahely! – foglalta össze a lényeget. Ezért utat kell kijelölni a karbantartóknak, és a használat gyakoriságától függő leesésvédelmet, rögzítési pontokat, közönségforgalom esetén korlátot kell kiépíteni.
A nap zárásaként Borosnyói Adorján egyetemi docens (BME) a betonok vízzáróságáról tartott részletekbe menő, akadémiai szintű előadást. Ezen a területen éppen változik a szabályozás, hónapokon megjelenik az új uniós szabvány nemzeti alkalmazási direktívája (NAD). Érdekessége a vízzáróságnak, hogy betonok esetén soha nem azt mérik, elpárolog-e a szerkezeten átjutó víz (pedig ez a vízzáróság feltétele), hanem azt, milyen mélyen jut be a szerkezetbe a víz. Előadásának legfőbb tanulsága a gyakorlati szakembereknek: a víz-cement tényező a legfontosabb, de emellett a magas finomrésztartalom, a cement repedésérzékenysége, a tömörítés és az utókezelés is döntő. Az utókezelési igény magasabb víz-cement tényezőnél akár 100-180 nap, sőt még több is lehet. A megfelelő beton mellett a vízzáró munka- és tágulási hézagok, valamint a különböző kiegészítő és adalékanyagok játszanak szerepet a vízzáróságban.