hír épületek betonadalékszer london Shard

Fenntartható építkezés betonból

Adalékszerek teszik a betont folyékonyabbá, tartósabbá, erősebbé, öko-hatékonyabbá


Csépé | 2011.03.21
London belvárosában aligha lehetne ennél nagyobb ellentétet elképzelni. Alig pár száz méterre az ódon London Bridge-től épül a jövő gigantikus, futurisztikus felhőkarcolója, az angolul „The Shard" névre keresztelt toronyház, mely 310 méteres magasságával Európa második legmagasabb építménye lesz.

A kívülről üveggel borított, meredek falú, gúla formájú épület várhatóan 2012-ben készül el és 310 méteres magasságával Európa második legmagasabb építménye lesz. A korábban London Bridge Towernek nevezett épületet Renzo Piano tervezte 2000-ben, állítólag a beruházó,  Irvine Sellar 2000 márciusában repült Berlinbe, hogy együtt ebédeljen Renzo Pianóval, aki a menü átnézése előtt egy szalvétára felskiccelte a Temzéből kiemelkedő jéghegy makettját.

Technológiai érdekességek

Az építéshez külön erre a célra kifejlesztett speciális betonadalékszereket használnak. Az alapozás elkészítésénél például az adalékanyagoknak köszönhetően 5.500 köbméter betont egyetlen fázisban, munkahézag nélkül sikerült bedolgozni – ami az angol építés történetében egyedülálló.

„A teljes alapzatot egyetlen hétvége alatt öntöttük ki” – mondja Brian Williams, az adalékszergyártó képviselője. – „A londoni belvárosban hosszabb időre dugókat előidéző lezárás szóba sem jöhetett. Nagyon rövid idő állt csak rendelkezésünkre, és ahhoz, hogy az alapzat legalján sűrűn lerakott acél támasztószerkezetet gyorsan és hatékonyan be tudjuk betonozni, speciálisan folyékony betont kellett használnunk.” A szuperfolyósító betonadalékszer másik nagy előnye, hogy a betont gond nélkül akár 300 méteres magasságba is fel lehet majd pumpálni.

A másik probléma az alap kiöntéséhez szükséges beton óriási mennyisége volt. Nagy mennyiségű beton kötése során jelentős hő keletkezik. Magasabb hőmérsékleten a beton gyorsabban köt – ha pedig az első réteg túl hamar megköt, a következő réteggel már nem tud megfelelően keveredni és elég erős kötést kialakítani. Az így létrejövő beton nem elég homogén és nem is stabil. A „The Shard” építésénél alkalmazott betonadalékszer késleltette a beton kötését, és lehetővé tette a magas minőségű, homogén beton létrehozását.

A szuperfolyósítószerek a beton szerkezeti sajátosságai mellett annak öko-hatékonysági szintjét is javítják. Sokoldalúságának köszönhetően a beton a legtöbbet használt emberalkotta anyag, azonban van egy jelentős hátránya: használata miatt nagymennyiségű káros szén-dioxid kerül a légtérbe. Ennek oka, hogy a beton fő alkotóeleme a cement, ami cement klinkert tartalmaz, amelynek előállításához 1.500 fokos égetőkemencére és nagy mennyiségű energiára van szükség. A teljes globális szén-dioxid kibocsátás 6-7 százalékáért a klinker előállítása felelős.

Építkezés „zöld betonból”

Az adalékszer jelentősen hozzájárul a cementgyártás során keletkező szén-dioxid mennyiségének csökkentéséhez. A cementipar egy globális megállapodás keretében kötelezte el magát a kibocsátás-csökkentés mellett. Az USA és Kína a hangsúlyt a cement összetételének módosítására helyezi – például több klinker-helyettesítő anyag használata révén. Az európai kompozit cementgyártók ezzel szemben a jobb energiahatékonyságra, alternatív tüzelőanyagok (biomassza) használatára és az égetés kiváltására koncentrálnak.

Európában a cementhelyettesítő anyagok felhasználása csak akkor engedélyezett, ha azok alkalmasságát megállapítják – szemben az USA-val, ahol elindították a „zöld beton" mozgalmat. Andreas Tselebidis, a betonadalékszerek amerikai szakértője, lelkes híve a zöld beton elméletnek: „Ez a beton részben újrahasznosított anyagokból, például hamuból és habsalakból áll, illetve speciális adalékszereket tartalmaz. Ennek köszönhetően az új építőanyag ökológiai szempontból sokkal jobb, mint a hagyományos beton.”

A teljes gyártási folyamatot végigkövető öko-hatékonysági elemzés azt mutatta, hogy a hagyományos betonhoz képest a zöld beton előállításához 30 százalékkal kevesebb energiára és 35 százalékkal kevesebb nyersanyagra van szükség, és 37 százalékkal kevesebb klímakárosító szén-dioxid kerül a légtérbe. A folyamat ill az új építőanyagok vízigénye 5 százalékkal alacsonyabb – ami családi házanként 417 liter, azaz mintegy háromkádnyi víz megtakarítását jelenti.

Egy másik kezdeményezés az amerikai „Zöld épület” minőségi bizonyítvány, a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), amely a fenntartható építészet terén elért kimagasló eredményekért jár. A bizonyítvány hat terület vizsgál: az építkezés környezeti hatása, vízfelhasználás, energiafelhasználás, anyaghasználat, kényelem és a belső környezet minősége. A környezetbarát beton használatáért több kategóriában is pontokat lehet szerezni.

További információk:
http://www.basf.com/group/corporate/en/news-and-media-relations/science-around-us/glenium/story

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások