Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Műemléki mustra 2016 – 2. rész
Műemléki mustra 2016 – 1. rész
UNESCO világörökség várományos helyszínek Németországban
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 10.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 9.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 8.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 7.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 5.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 4.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 3.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 2.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 1.
Címkék: barokk, rokokó, klasszicizmus, Hessen, Kassel, Wies, Weimar


UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 6.
A barokk Kasselben, a rokokó Wiesben, valamint a „klasszikus Weimar”
szikrisz 2016. február 7.      
Kasselben a német barokk egy kevéssé ismert példájával ismerkedünk, Wiesben egy apró rokokó templomhoz zarándokolunk, majd a „klasszikus Weimar” címszó alatt a klasszicizmus weimari megjelenéséről próbálunk képet adni.
Ebben a cikkben három egymást követő stílust szeretnék elemezni; a vitákat minden korban kiváltó barokkot, az abból kicsúcsosodó rokokót és a letisztult formáiról ismeretes klasszicizmust.

A barokk építészet Európában a 17-18. században vált meghatározóvá és az ellenreformáció hívta életre. Ezen a ponton azonban máris különbséget kell tennünk a protestáns országok és a katolikus országok barokkja között, hiszen ahol nem volt ellenreformáció (skandináv országok, Németalföld, Anglia) ott a barokk sosem fejlődött olyan monumentálissá, mint pl. Itáliában, Spanyolországban, Franciaországban, a Habsburg-ház uralta területeken stb. A barokk templomépítészet célja a hívek visszacsábítása volt a római katolikus egyház kebelére. Ennek megfelelően alakult ki a teátrális fogásokat sem nélkülöző, mozgalmas, rengeteg díszítést felhasználó építészeti stílus.

Mindezeken túl a németországi barokknak is számtalan megjelenési formája van. Jelen cikkemben a Hessen tartománybeli Kassel városának egyik külterületi magaslatán álló palotáját, a Wilhelmshöhét mutatom be, amely egyébiránt a német abszolutizmus egyik jelképe, hiszen a hesseni őrgófok és választófejedelmek hatalmának demonstrálására épült 1697-től kezdve. Ezt követően a bajorországi Wies városának apró zarándoktemplomához látogatunk, hogy a rokokó egy tipikus 18. századi példájával megismerkedjünk, majd kis kitérőt teszünk Goethe és Schiller városába, a „klasszikus” Weimarba.

A Wilhelmshöhe – nevét az építtető Vilmos őrgrófról kapta – magán hordja a barokk jellegzetes monumentalitását, de egységessége, letisztultsága már klasszicista jegyeket is rejt. Egyébiránt egy UNESCO-rekorder építészeti együttessel álluk szemben, mivel a világörökségi várományos listára történő felvétel és a világörökségi cím odaítélése között mindössze másfél év telt el 2012 januárja és 2013 júniusa között. A mai formáját a 18. század végére elnyerő palota ma egy impozáns Rubens és Rembrandt kiállításnak ad helyet, de a legfőbb látványosság mégis a kastély mögötti dombtetőn elhelyezett Herkules szobor, mely 10 kilométerről is jól látható. A Herkules-szobor irányába emelkedő kastélyparkban sétálva tárulnak fel a park igazi csodái: vízesések, látványos vízi játékok és a korai romantika szellemében megépített romvárral, a Löwenburggal és egyéb kerti építményekkel.

Kassel belvárosát sajnálatos módon teljesen szétbombázták a második világháború során, a visszaépítések pedig műemléki oldalról sokat vitát generálnak. Ha csak egyetlen példaként a székesegyház tornyainak az eredetinél jóval egyszerűbb megfogalmazású visszaépítésére gondolunk, láthatjuk, hogy ez is egy megoldás arra, miként mutassuk meg a múlt szörnyűségeit.

A wies-i zarándoktemplom (németül: Wieskirche) a rokokó egyik gyöngyszeme Bajorországban, mely tájba illeszkedő megformálásával, lágyan ívelődő ablakaival, erőteljes mennyezetfreskóival szépen harmonizál az épületet körüllengő misztikummal. A belső tér díszítése egyfajta intimitásban rejlő nagyság, melynél csak a háttértörténet lehet megindítóbb. A megkorbácsolt Megváltó számára felszentelt templom megépítéséhez ugyanis a kiindulópontot egy 1730-ban készített Krisztus-szobor adta, melynek szemeiben könnyet látott egy helyi család egyik tagja, Maria Lory parasztasszony. Ennek nyomán azonnal megindultak a zarándokok tömegei. Egy sebtében megépített kis kápolna már nem tudta befogadni őket, így került sor a templom megépítésére, mely Dominikus Zimmerman építőmester munkája, aki fivérét, Johann Baptist Zimmerman müncheni udvari festőt sikeresen vonta be a freskófestői és stukatúrkészítői munkálatokba.

Weimar nevének kimondása is magában hordozza azt az irodalmi többletet, melyet Schiller, Goethe és Herder tett hozzá az univerzális művészethez. De Weimar még ennél is több, hiszen az építészet csak a kereteket adja meg a szellemi nagyságokhoz.

A „klasszikus” Weimar szlogen nem csupán a „klasszicista” Weimart jelenti, tizenhárom stációban végigjárható mindaz, ami a klasszikus Weimart összefűzi Goethe és Schiller lakóházától a Belvedere, Tiefurt, Ettersburg kastélyokon át egészen a Péter-Pál templomig.
Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 130 (65 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Lindab
Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©