Megújult design vonzó áron

A „megújult design vonzó áron” reklámszöveg egy bútorforgalmazó internetes hirdetésén olvasható. Miután azonban a teljes iroda bemutatóhelyiségét ábrázolja a kép, annak minden eleme a vizuális kultúra része, így a szóban forgó lépcső is.

„Akinek fontos a gazdaságosság, az ergonómiát is szem előtt tartja” hirdeti a képet szemléltető lózung ízű reklámszöveg, miközben azt állítja, hogy Európa-szerte több mint 350 000 irodai dolgozó döntött portékájuk mellett, mely az irodai bútorcsalád e népszerű modellje és a legújabb generációt képviseli, még több funkcióval, kiváló komforttal, magas minőségben és vonzó áron.

Mindez a középpontba állított lépcsőn egyáltalán nem látszik. A lépcső kétoldali hegesztett U-acél szerkezetű, szögacél merevítésű kazánlemez fokokkal, hegesztett rúdacél korláttal, zöldre mázolva.

A lépcső kialakítása megsértet minden létező szakmai, szerkesztési szabályt:
• A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követel-ményekről – közismert megnevezéssel OTÉK – 1. számú melléklet: Fogalom meghatáro-zások 81. pontja előírja, hogy a lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, vagy a lépcsőkorlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság, melybe nem lóghat bele semmi, ami itt nem valósult meg, a szélességet leszűkítő trófea miatt.
• 65. § (1) A lépcsőfok méreteit akként határozza meg, hogy az időszakos használatú építményszint, vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet, mellyel ellentétben a megvalósított fokmagasság 21,43 cm, míg a fok-szélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve, a „2 m+sz = 60-64 cm” összefüggés alapján 17,14 cm, az előírásos 20 cm helyett, figyelembe véve a szabályos fokmagasságot is.
• A 64. § (7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,00 m-nek kell lennie, az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső felett. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni. Ez sem teljesült, hiszen e távolság csak 134 cm.
• 68. § (1) A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas szerkezettel kell kialakítani. Ez az előírás aztán végképp nem teljesült a vízszintes, gyenge korlát felhegesztésével.
• Így aztán a 64. § (1) bekezdésben foglaltak sem teljesülnek. A szabály szerint a lépcsőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az tegye lehetővé a használók biztonságos közlekedését.
• Mindkét kéménypillért megvésték, és beépítették a lépcső tartószerkezeteit. Ez már igencsak alapkövetelmény, mégis megszegték.
• A törtvonalú kialakítás igazán nem nevezhető esztétikusnak, és az acélszerkezetek toldása, hegesztése sem képez felemelő látványt.

Talán érdemes lett volna építészhez fordulni, aki még emlékszik a lépcsőszerkesztés szakmai szabályaira és csinált is már szakmai praxisa alatt szép, működőképes és használható lépcsőt. És akkor a kínált portékákon kívül, az azokat befogadó épített környezet is tudna „ergonómiát is szem előtt tartó”, netán esztétikus lenni.

A kivagyiság párosul a hozzá nem értéssel: „majd megmutatjuk, hogy csak azért is fel lehet menni divatosan a felső szintre”. Nem baj, ha szögben törik, ha szabálytalan a korlát, és csak lehajtott fejjel lehet felmenni, egyébként csúnya, de legalább átmentünk a kéménypilléren, és azért is zöldek vagyunk.

Félreértés ne essék, a falon látható trófeát nem ezért a lépcsőért kapták.