Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Műemléki mustra 2016 – 2. rész
Műemléki mustra 2016 – 1. rész
UNESCO világörökség várományos helyszínek Németországban
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 9.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 8.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 7.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 6.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 5.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 4.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 3.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 2.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 1.
Címkék: Bauhaus, Gropius, Breuer Marcell, Mies van der Rohe, Weimar, Dessau, UNESCO


UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 10.
A Bauhaus iskolaépülete és tanárlakások Dessauban
szikrisz 2016. június 12.      
Nagy utat tettünk meg 10 cikken át a német építészettörténetben a 800-as évektől kezdve. Az UNESCO világörökségi helyszínek elemzése ezzel a cikkel fejeződik be, melyben az egyik legegyedibb németországi stílussal, a 20. századi Bauhaus-zal foglalkozunk.

Kubikus formák, függönyfalak, dominánsan fehér színek, gazdaságos térkiosztás, funkcionalizmus. Ezekkel a szavakkal lehet legjobban leírni a Bauhaus-stílust, melynek előképe és ellentéte a szecessziós építészet, utózöngéje és torzszülöttje pedig a panelházas építkezés.

A Bauhaus egyedisége abban rejlett, hogy fennállásának 14 esztendeje alatt (1919-1933) olyan új látásmódot képviselt, mely képes volt egyrészt egy új építészeti stílust adni, másrészt túlterjeszkedni Németország határain és a fennálló hatalom ellenére utat mutatni a modern építészgenerációknak. Ha csak az alapító és a legfontosabb oktatók nevét sorolom, máris impozáns listát kapunk: Walter Gropius, Paul Klee, Vaszilij Kandinszky, Moholy-Nagy László, Forbát Alfréd, Ludwig Mies van der Rohe. Mellettük persze ott vannak a szép karriert befutó növendékek, akik közül sokan oktatóvá is váltak. A legismertebb közülük a pécsi születésű Breuer Marcell.

A funkcionalizmus jelszavát kezdettől fogva zászlajukra tűzték, de az első években érdekes módon még egyáltalán nem foglalkoztak építészettel. Rajz és festészet, tér- és formaalkotás, kézimunka és műhelymunka, bútor- és díszlettervezés, iparművészet és mindenféle egyéb társművészet szerepelt az első évek tanmenetében. A megalapozott ismeretek birtokában aztán a weimari kezdeti évek után Dessauban öltött testet a Bauhaus, hiszen Gropius tervei alapján itt épült fel és nyitott meg az iskola 1926-ban.

Kívülről és belülről bejárva ezt a mai szemmel is újító szellemiségben megálmodott épületet, levonhatjuk a következtetést, hogy a 20. század modern és egyre torzabban modernné váló építészetének csírái mind ott voltak a Bauhaus megszületésénél.

Csakhogy itt – a későbbi korokkal ellentétben – még mindennek oka, okozata és szerepe volt. A Bauhaus iskolaépület emiatt egy korszakalkotó csúcs, amellyel remekül harmonizálnak a néhány száz méterre hangulatos fásított környezetbe telepített tanárlakások is. Ezek közül sajnos többet bombatalálat ért a második világháborúban, így ma papírmasé-hangulatú rekonstrukciók állnak a helyükön, de pl. Moholy-Nagy László „mesterlakása” eredeti formájában húzódik meg a fák között.

A Bauhaus nem akart felesleges díszítést a homlokzatokon, így egyfajta szecessziós-ellenmozgalomként is tekinthetünk rá. De azok az ötletek, amelyek a tér minél ésszerűbb és sokrétűbb felhasználása terén jelen vannak, máig hatóan és kortalan módon épültek be több építészgeneráció munkáiba.

A Bauhaus hatásáról külön cikket lenne érdemes írni. Magyarországon Pécsett és Budapesten található a legtöbb ilyen stílusú épület, ami érhető is a pécsi születésű és a Bauhaus iskolában tanuló (és oktató) építészek magas száma miatt (pl. a már említett Breuer Marcellen és Forbát Alfrédon kívül Molnár Farkas munkássága jelentős).

Gropius és Breuer Marcell már a második világháború előtt a tengerentúlon folytatta pályafutását, tehát ez is egy érdekes jövőbeni vizsgálat tárgya lehet, hogy milyen mértékben hatott az Egyesült Államokban a Bauhaus-stílus, melynek legnagyobb elismerése kétségkívül 1996-ban következett be, amikor a weimari és a dessaui Bauhaus-helyszínek felkerültek az UNESCO világörökségi listájára. Ezzel minden idők egyik legfiatalabb keletkezésű világörökségi helyszíne született meg.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 88 (44 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©