A világ hét csodája: Petra, a sziklába vájt város

A sivatag mélyén, ebben az elszigetelt, nehezen megközelíthető, sziklafalaktól szigorúan bezárt völgyben, az itt élő nabateusok gazdaságilag virágzó, saját csatornarendszerrel rendelkező várost és karavánközpontot hoztak létre, mely Kr.e. 200 – Kr.u. 100 között élte fénykorát.

Mivel a hatalmas sziklafalak között kanyargó szurdok jól védhető, itt alakították ki sziklába vájt fővárosukat. A 2000 éves ősi romváros ékszerként rejtőzik az óriás sziklák között. A sivatagi nomádnépek itt egyedi építészeti stílust teremtve monumentális épületeket, templomokat, fürdőket, elegáns lakóházakat és sírboltokat építettek. Tökélyre fejlesztették fazekas, kőfaragó és ciszternaépítő tudományukat. A vizet a hegyről szállították egy 6,5 kilométer hosszú, kerámiával kirakott vízvezetéken keresztül a felhasználási helyszínre, másrészt a sziklák között fakadó patak vizét ötletes felszíni és földalatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel juttatták a városba.

A bejárathoz az út egy szűk, 1200 m hosszú sziklahasadékon keresztül vezet, melyen a mai látogatóknak is át kell kelniük. A hasadék majd 100 méter magas sziklái néhol mindössze egy méteresre szűkülnek. A titokzatos városhoz meglehetősen vadregényes útvonalon juthatunk el. A sziklahasadék mögül tágas térre érkezünk. Az árnyas, szűk hasadék mögül kilépve, szembe találjuk magunkat a Kincsestár napsütötte homlokzatával. A lebilincselő szépségű szikladombormű látványával nem lehet betelni.

A szurdok végénél áll a leghíresebb petrai építmény, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus Kincstár impozáns, színpadi díszletre emlékeztető homlokzata. A gigantikus fülkébe illeszkedő kétszintes homlokzatot Alexandriából eredő építészeti elemek, frízek és faragványok díszítik. A falakon görög jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók. A Kincsestár után a völgy királysírjaihoz vezet az út, amelyeket finom rózsaszín és más tónusú homokkőből faragták ki. Néhány sír klasszikus formajegyeivel tűnik ki, mások jellegzetes nabateus díszítésűek, az asszír és az egyiptomi építészet hatásait mutatják. Az erózió erősen megrongálta a sziklák domborműveit, többségük csaknem a felismerhetetlenségig eltűnt.

Innen félórás gyalogút vezet az Al Deir templomhoz. A belső tér egyetlen hatalmas terem. Felhaladva a lépcsőn, az istenképmás őrzésére kialakított falmélyedést látunk. A régészek szerint Al Deir vallásos ünnepek helyszíne lehetett, az előtte kialakított sík terepen gyülekezett a zarándokok és hívek hatalmas tömege.

Petra a 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett, mígnem már csak a beduin pásztorok tudtak a létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben egy svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra az UNESCO kulturális világörökség helyszíneinek egyike, 2007-ben pedig a világ hét új csodája közé is beválasztották.


Forrás: Impress