A jövő okosvárosainak fejlesztése már folyamatban!

1. Songdo, Dél-Korea

Az épülő Songdot a világ első okos városának tekinthető, s akár etalonként is szolgálhat, mint a jövő városa, mely negyedórás autóútra található az Incheon Nemzetközi Repülőtértől. A tervek szerint ennek az évtizednek a végére épül fel teljesen a város, mely 40 ezer helyi lakós mellett, plusz 55 ezer ingázó dolgozóval is számolhat. A Central Park 2009-ben nyilt meg mintegy 400 ezer m²-nyi területen, ahol múzeumok mellett vízitaxi szolgáltatás is működik, és van persze 15 mérföldnyi kerékpárút is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettséget igazolja, hogy a házak tucatjai rendelkeznek már LEED zöld minősítéssel.
Új, zárt rendszerű hulladékhasznosítási szisztéma beépítésére is sor került, amely láthatatlanul, zárt csöveken keresztül szállítja az egyes lakásokból a szemetet a feldolgozó központokba, ahol automatikusan választják szét a szemetet anyagaik szerint azzal a céllal, hogy újrahasznosítsák azt. Az utcák alatt olyan szenzoros érzékelők működnek, amelyek figyelik a forgalom változásait, és a torlódások elkerülése érdekében beavatkoznak a rendszerbe. Az élet szinte minden területét célirányosan digitalizálták, így a forgalom szabályozását végző érzékelőktől kezdve a Cisco személyes video szolgáltatásáig bezárólag. Ez utóbbiak összekötik a lakókat a vállalkozásokkal és a szolgáltatókkal, miközben a centralizált ellenőrző rendszer működteti a városi szolgáltatásokat, mint például a hulladékgyűjtést vagy az energiatermelést.


2. Malmö, Svédország

Sok a nagy múltra visszatekintő város, mely üzemeltetése új módszerek bevezetésével szintén előléphet az okos városok kategóriájába. Malmö is nagy utat járt be ezen a téren, amely korábban Svédország egyik legszennyezettebb ipari központja volt atomerőművével. Bár az ezredfordulót követően az erőműveket bezárták, és a CO₂-kibocsátást 2020-ra a tervek szerint nullára csökkentik, de a városvezetés 2030-ra már csak kizárólag megújuló energiákat kíván felhasználni. Az önkormányzati járművek záros határidőn belül csak hidrogénnel, villannyal vagy biogázzal fognak üzemelni. Utóbbi előállításához az alapanyagot a kötelezően gyűjtött élelmiszerhulladék adja.
A nyugati kikötőben már most csak fenntartható épületeket húznak fel, a Holnap Városa névre keresztelt fejlesztés keretében, sőt szélturbinát építenek egy elhagyott gyárterületen. Ugyanebben a kerületben víztároló rendszer keretében gyűjtik össze az esővizet, amelyeket fűtésre és hűtésre használnak fel télen, illetve nyáron. Egy másik kerületben az építési szabályzatok alapján vertikális és tetőkertek sokasága épül. A nyugati kikötőre úgy tekintenek a város vezetői, mint egy új zöld paradicsomra, ahol 10 ezer ember élhet, és ahová további 20 ezer fő járhat dolgozni.

3. New York, USA

Az égre nyúló felhőkarcolók sokasága, s a hatalmas dugók fővárosa, New York is új projekteket indított el az áldatlan állapotok kezelésére. A külterületi, elhanyagolt zónákban üde, fenntartható, zöld közterületeket fognak létrehozni. De az egyik legismertebb projekt a Lowline, amely egy elhagyatott földalatti troli-állomást alakítana át közparkká. Itt egy óriási üvegburán keresztül hasznosítanák a nap energiáját, így a fákat és egyéb növényeket is el tudják majd látni kellő energiával. A terv 2018-2019-ben valósulhat meg, és remélhetőleg nagy hatást gyakorol a jövőben a tudományra, a technológiára és a dizájnra egyaránt.
De a Hudson és East River által közrezárt zónákban is számos izgalmas projekt valósul meg. A Hudson mellett egy régi buszállomás helyén tervezik a mintegy 30 ezer négyzetméternyi bérbeadható területtel rendelkező, „Super Pier” névre hallgató kiskereskedelmi és irodakomplexumot, amelyhez egy 3,5 angol holdnyi hatalmas parkot is építenének. Az East Riveren pedig egy Plus Pool névre keresztelt medencét alakítanak ki, amely kiszűri a szennyeződéseket a vízből, így a lakók biztonságosan úszhatnak majd a csatornában. A projekt jelenleg tesztfázisban van, de idén remélhetőleg már használható lesz a tiszta vízű csatorna.

4. Masdar, EAE

Az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dhabiban található Masdar City, a megújuló energiával működő, zéró  CO₂ kibocsátású vadonatúj város. A közel kétmérföldes városban csak elektromos autók közlekedhetnek, a gáz, az olaj és a szén helyett kizárólag napelem farmokból nyerik majd a szükséges energiát. A remények szerint a város energiafogyasztása mindössze ötöde lesz a hasonló, hagyományosan működő városok energiafogyasztásának. 2025-re ígérik az átadást, amikor majd 40 ezer ember élhet ott, és naponta 50 ezer fő ingázhat a munkahelyére. A Siemens a közelben nyitotta meg a közel-keleti központját, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) pedig segített megalapítani a Masdar Technológiai és Tudományos Intézetet 2009-ben.Korábban részletesen foglalkoztunk a Masdarral az ezen a linken olvasható cikkben.

forrás: realista.hu/