A Törley-mauzóleum segélykiáltása

A természetes pusztulás a kupolát sújtotta talán leginkább, mivel szétcsúsztak az évtizedek alatt az elemek és ehhez a többszöri beázás is hozzájárult. Persze megfelelő odafigyeléssel, karbantartással mindez megelőzhető lehetett volna.

Az 1909-ben épült szecessziós-neobizánci sírkápolnát az özvegyen maradt Sacelláry Irén építtette Törley József 1908-ban bekövetkezett váratlan halála után. A mauzóleum a Törley-kastély kertjének legmagasabb pontján helyezkedik el. Tervezője az a Ray Rezső Vilmos, aki a Törley gyárat és a kastélyt is tervezte. A referenciái között szerepel a kolozsvári postapalota, a fiumei kivándorlók háza, a józsefvárosi telefonközpont (első jelentős állami vasbeton építkezés) és a pesterzsébeti református templom). A kőfaragási, illetve szobrászati munkák Damkó József szakmai hozzáértését dícsérik. Az épület páratlan módon ötvözi a hagyományos ortodox mauzóleumépítés és a szecesszió jegyeit. A szentélyben illetve a kupolán található míves üvegmozaik ablakok nagy valószínűséggel Róth Miksa műhelyének munkái. Az itteni mauzóleum kapujának betéteit a tervező a firenzei székesegyház mögötti Szent János-keresztelőkápolna bronz kapubetéteinek mintájára álmodta meg. A Törley-mauzóleum hazánk egyik legszebb, legnagyobb sírépítménye. Az épület kétszintes: egy felső kápolnából és egy kriptából (altemplom) áll.

Az épület jelenleg belülről rendkívül siralmas állapotban van, nem is látogatható. Azonnali teljes körű restaurálásra, a funkciók újragondolására, átértékelésére lenne szükség. Ami szóba jöhetne: a nem működő urnatemető végleges felszámolása, hisz már nincs földi maradvány a mauzóleumban. Az urnatemető helyén pezsgő kulturális célú tevékenység kialakítása lehetne a végső cél. A kulturális centrum létrehozásához viszont parkolóhelyek kellenek, ám a telek önmagában pusztán 30 méter széles. Annak idején Törleyék az egyházra ennél jóval nagyobb telekrészt hagytak. Ezért az államosítás után mindössze 300 négyszögöl maradt a korábbi 1500 -ból.

A helyi önkormányzat teljes mértékben partner a megoldás fellelésében. A szomszédos, tekintélyes méretű telken a Törley-kastély fekszik, ahonnan bőven le lehetne csippenteni egy parkoló építéshez szükséges területet. Igen ám, de a kastélykert nem önkormányzati, hanem állami tulajdonban áll. Nem részletezett nemzetbiztonsági indokra hivatkozva utasították el eddig a területcserét. A Törley-kastélyban immár 60 éve a sugárbiológiai intézet üzemel. Már évek óta téma, hogy az intézet máshová költözik, hiszen a kastély nem kimondottan alkalmas egy modern műszerekkel felszerelt kutatóközpont működtetésére, csak nyilván súlyos összegbe kerülne az áthelyezés.

A sugárbiológián jóval kisebb létszámban dolgoznak jelenleg, mint fénykorában, amikor a paksi atomerőmű építése előtt folytattak kísérleteket az emberi életet veszélyeztető sugárzásról. Az elvadult kastélykertben jelenleg egy állami fegyveres szervezet tart fenn néhány kutyakennelt, amit bizonyára könnyen át lehetne telepíteni máshová.

Az állam, mint a közérdek képviselője akkor járna el helyesen, ha a Törley-kastélyt, a hozzá tartozó kerttel és a mauzóleummal együtt kezelné, és a régi pompájában visszaállítva különleges kulturális centrumot valósítana meg, mielőtt a mauzólem végleg az enyészeté lesz.


Forrás: Index.hu/urbanista