Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Szakmai szervezetek nyílt levélben tiltakoznak a műemlékvédelem teljes felszámolása ellen
Magyarországra jön a Solar Decathlon!
Teraszház - egy bécsi fétis? Kiállítás Bécsben
Földes László belgrádi turnén
Medgyaszay István emlékkiálítás
Forradalmi változások az építészképzésben az Ybl-ön
Bécs még mindig hatalmas lendületben
Energetikust keres a csepeli kormányhivatal
Nyári személyi változások az építésügyben
A párizsi olimpiai híd és a New York-i híd tervezője is indul az új Duna-hidunk tervezéséért
Nézze meg Európa legmagasabb fa felhőkarcolójának építését
Attrakciók a Metszet legfrissebb számában
Ezt így azért nem kéne – szétverik az Ybl-díjas építész híres alkotását


Lent tömlöc, a tetőtérben iroda: a budai Óvárosháza új élete
Csépé 2016. november 15.      
Félidejénél tart a Szentháromság térre néző budai Óvárosháza felújítása. Szabó Levente építész és Bor Ferenc művészettörténész vezetésével belátogattunk a történeti épület átépítésére. Tömlöc, mérműdarabok, vasbeton lépcső, barokk lépcsőház, török kori pincelejáró...

A mostani átalakítási munkát 2014 őszén nyerte el meghívásos pályázaton a Szabó Levente-vezette Hetedik Műterem iroda. A munka egyrészt rekonstrukció, amibe befér a régi lovagtorony újrafelépítése egy Klösz György felvétel alapján, és kiterjed a homlokzatokra, tagozatokra, vakolatokra, a boltozatok domborműveire. A török kor után először kerültek kibontásra egyes boltozott pincerészek, és láthatók lesznek a pincében a tömlöcök. Az 1947-53 között zajlott rekonstrukció után ideje egy korszerűsítésnek - gépészetre, installációra, tűzvédelemre, ez a második része a feladatnak. Harmadrészt az udvarok lefedésével és a tetőtér beépítésével több száz négyzetméterrel bővül is az alapterület.

Az épület története:

Az épület, a 13. század második felétől, a budai polgárváros kialakulásától kezdve beépített területen található. Helyén a középkorban valószínűleg öt kisebb telek, illetve ház állt, melyek fragmentumait a mai épület pincéi, földszinti falai, valamint az udvaron feltárt romok őrzik.
A török hódoltság másfél évszázada után újraszerveződő Buda városa 1688-ban e helyet jelölte ki a városháza számára. Az első építkezések (1688, 1691) Venerio Ceresola császári építőmester vezetésével folytak, aki használhatóvá tette az itt talált épületmaradványokat, melyeken a következő évtizedekben számos átalakítást és hozzáépítést végeztek. A tanács ülésterme és a kancellária a Tárnok utcai sarok és a mai kapualj közötti két Szentháromság utcára néző helyiségben működött 1714-ig. A további helyiségekben - a szolgálati lakásokon és a fogdán túl -kenyérbolt és mészárszékek kaptak helyet, valamint borkimérés folyt. Az 1710-es évekbeli, Johann Hölbling nevével fémjelzett építkezések során alakították ki a földszinti Tárnok utca - Szentháromság utca sarkán lévő keskeny helyiségben a Szent Kereszt-kápolnát, melyet a középkori budai plébániatemplomok török elől Pozsonyba menekített kincseinek és ereklyéinek szenteltek. Az 1723-as nagy tűzvészben a budai városháza is megsérült. A fedélszék helyreállításán kívül feltehetően ekkor alakították ki az emeleti Alamizsnás Szent Jánosnak szentelt, stukkómedaillonokkal díszített fiókos dongaboltozatos kápolnahelyiséget a felette álló huszártoronnyal együtt. A déli épületszárnyban fogda kapott helyet (1731).
Az utolsó nagy jellegadó építkezést a házon 1770-71-ben Matthus Nepauer, Buda egyik legjelentősebb barokk építőmestere végezte. Az eddigi több épületből a három utcára egységes homlokzattal forduló, mindkét szabadon álló sarkot zárterkéllyel hangsúlyozó emeletes épülettömböt hozott létre. Megépítette a tükörmennyezetes, reprezentatív főlépcsőházat, mely két belső udvarra osztja a szárnyak által közrezárt területet. Egységes közlekedő rendszert alakított ki a földszinten és az emeleten körbefutó folyosó révén. Egy, a 19. század közepéről származó leírás szerint az emeleten a homlokzati rész közepén volt a törvényszék tanácskozó terme, keleti részén, a Szentháromság utca és a Tárnok utca sarkán pedig a díszesen berendezett tanácsterem.
1873-ban, Buda, Pest és Óbuda egyesítésével a budai tanács megszűnt, a városháza épületét az I. kerületi elöljáróság foglalta el, mely a II. világháborúig működött itt. 1874 és 1881 között egy elemi leányiskolát és egy fiú rajztanodát is elhelyeztek benne. Ekkor nyitották az Úri utcai kapubejárót és ekkor építhették az ovális orsóterű, húzott karú lépcsőt. 1928-ban állították a Szentháromság téri sarokerkély alá Városvédő Pallas Athéné szobrát. Az 1930-as években az épületből lejáratot nyitottak a Vár mélypincerendszeréhez, melyet 1938-ban óvóhellyé alakítottak.
A II. világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett: találat érte az Úri utcai sarkot és leomlott a Szentháromság utcai szárny középső része. Elpusztultak fedélszék-szakaszok, boltozatok, falak és kőkeretek. Az épületet 1945-ben a Fővárosi Múzeum kapta meg, helyreállítására 1949 és 1952 között került sor. Elkészült az új tető és az emelet feletti felülbordás vasbeton födém, újrafaragták az elpusztult kőkereteket, újragyártották a nyílászárókat. Tereibe számos, más vári épületből származó ajtót, kályhát, kőfaragványt építettek be. A Vármúzeum 1952-től 1967-ig működött az épületben. 1967 és 1974 között a Munkásmozgalmi Múzeum, 1974-től 1992-ig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, majd 1992 és 2010 között a Collegium Budapest for Advanced Study követte.
A mostani megújítás során kialakuló állapotban a pinceszint és a földszint teljes egészében nyitott lesz az épület története iránt érdeklődők és a turisták számára, a két belső udvar könnyed üvegtetős lefedést kap, míg az emeleten és az eddig beépítetlen tetőtérben a doktori iskola előadótermei, oktatási helyiségei és kutatóterei helyezkednek majd el.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 0 (2 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


DENKMAL
Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©