Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Aki Herz pasát is tanította
Kritikai regionalizmus Magyarországon: Török Ferenc
Templomtól a kukoricagóréig – Megnyílt a Kotsis-kiállítás a Lechner Tudásközpontban
Egy termékeny balatoni nyár gyümölcse – Kotsis Iván rejtélyes kéziratának születéséről
De ki volt az a Kotsis Endre?
„… tanuljunk a régin, keressük az újat…”
Balaton 1957-1968 – A magyar regionális tervezés hőskora
Aki a régi Pestet építette
Építési napló, munkásvédelem, csőposta – Építészek Naptára 1917
Sorházak alaprajzi megoldásai, 1942
Kútfúrás a Hősök terén
30 méter taft és 18 kilogramm arany
Címkék: Hilton Szálló, Középülettervező Vállalat, Pintér Béla, Lechner Tudásközpont


Szálloda műemléki konzerválással
A budavári Hilton Szálloda építésének kihívásai
pestimonika 2016. december 15.      
A régészeti ásatás során feltárt domonkos kolostor és jezsuita kollégium maradványainak megőrzésével 1976 decemberében készült el az első kelet-európai Hilton Szálloda. Az építkezés komoly kihívást jelentett a Középülettervező Vállalat építésze, Pintér Béla számára. Az 1974-es tervdokumentáció egy részét a Lechner Tudásközpont szakkönyvtára őrzi.

A Hess András téri Hilton Szálloda építése során nem csupán a világörökség részét képző Várnegyedhez való igazodás okozott fejtörést a tervezőknek, hanem az is, hogy két különböző stílusú és korú épülettömböt kellett egy egységgé gyúrniuk. Már a kezdet kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy a műemléki részletek bemutatása mellett a városképi megfontolások és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek.

A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony és a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium maradványait.
A domonkos kolostor huszonnyolc kőrácsos ablakkal megnyitott kerengője és a Szent Miklós torony a XV. század első felében épült, ez volt az egyik legjelentősebb magas építmény a várnegyed területén. A kolostor és a torony a török időkben pusztult el, a templom pedig jelentős mértékben megsérült. A domonkos kolostort „a török korban lóistállónak, raktárnak, konyhának használták, a hódoltság után pedig az épület helyén élelmezési raktár, pékség, később a Szilágyi Erzsébet leányiskola állott.”- írta Dr. Radnai Lóránt 1973-as cikkében.

A Széchenyi György alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend 1773-as eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből az időszakból származnak. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett, addig a pénzügyminiszter tulajdonában volt.

A háború pusztította területre először általános iskolát terveztek. 1968-ban már biztos volt, hogy Hilton Szálló épül a Várnegyedben, ekkor a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a terület beépítésére. A zsűri hat terv közül Pintér Béla építész a koncepcióját választotta ki, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló 38 000 m2-es területet a budai városkép egységének megőrzését, a Mátyás-templom és a Halászbástya környezetének rendezését szem előtt tartva. „A komoly feladathoz és a környezethez ez a mértéktartó, játékosságot kerülő épület illik. […] Pintér Béla tudatosan törekedett az egyszerűségre, nehogy a Halászbástya és a Mátyás-templom csipkés formáival versenyezzen.”– írta Sedlmayr János „Műemlék-helyreállítás a budapesti Hilton-Szálló területén” című cikkében a tervekről.

A szálló alapozása során a földtani, talajmechanikai és kultúrtörténeti tényezők együttesen jelentettek kihívást. A műemléki részek helyreállításának, bemutatásának és kiegészítésének tervezésével az Országos Műemléki Felügyelőség Sedlmayr Jánost bízta meg. „Romkonzerválás, gondolatot ébresztő kiegészítés, felhasználás, utalás az elpusztultra, kiállítás rendezés, toronyfelmagasítás és még számtalan, műemléki jellegű tervezés előfordult.” – írta Sedlmayr.

A feltárt épületmaradványok beillesztése az új épületbe különleges odafigyelést igényelt. „A tervezés beépített a szállóba minden, a területen talált vagy feltárható műemléket, így a Miklós tornyot és a Domonkos templom falmaradványát, a Hess András térre néző neobarokk falegyüttesét.”– olvashatjuk Nacsa János A Hilton Szálló alapozása című cikkében.

„A Hess András téri homlokzat visszaállítása nagyon fontos volt a belső városkép miatt is. […] A homlokzat helyreállítása során kőtagozatokból igyekeztünk minél többet megtartani, és az új részleteket negatívba öntött műkővel pótoltattuk. […] Fejtörést okoztak a szükséges nagyobb kiegészítések, amelyeknél a régire való utalás követelményét állítottuk magunk elé. Mindezt új anyagokkal, új szerkezetekkel kívántuk elérni. […] Nem volt könnyű a szálloda szobáit a homlokzat nyílásaihoz igazítani. Ezt úgy oldották meg, hogy e frontra eső szobaegységek szélesebbek és általában kétszintesek” – írta Sedlmayr János. Az előre gyártott vasbeton elemek voltak a homlokzat domináns elemei, amelyeket a BVM szolnoki gyára biztosított. Nem csupán ezek gyártása vetett fel számos problémát, hanem a 2-4 tonnás elemek szállítása, mozgatása és beemelése is.

Sedlmayr kifejtette, hogy „újszerű, mondhatni egyedülálló feladatot jelentett a Miklós-torony felmagasítása. A középkori állapotra a régi ábrázolásokból alig lehet következtetni. A felmagasításra viszont mindenképpen szükség volt, nemcsak a csuklópont kiemelése miatt, hanem a szálló víztartályának, antennáinak elhelyezése miatt is.”

Az egykori domonkos kolostor udvarában álló Mátyás-kori kútkávát helyreállították, a kerengőben pedig a jelentősebb kőfaragványokat és sírkőtöredékeket állították ki.
Az előzetes vizsgálatokból kiderült, hogy a szálló alapozása során kutakat és ciszternákat is érintenek. Nacsa János cikkében hangsúlyozta, hogy „a Várhegy tetején édesvízi mészkő van […], amelyben a hévizek oldó hatására számos üreg, barlang és járat képződött. Ehhez járultak a kultúrtörténeti korok pincéi, több kút és ciszterna. E mesterséges pincerendszerek általában 2-3 emeletesek, részben vagy egészben összefüggnek egymással.” Nehezítette továbbá az építkezést, hogy a törmelékek eltávolítását a II. világháborúból visszamaradt, fel nem robbant lőszerek veszélyeztették, ezért a tűzszerészek aktív közreműködésére is szükség volt.

A műemlékvédelmi szempontok, környezeti adottságok, valamint a középkori ásatási leletek méltó bemutatása mellett a Hilton kritériumait is számításba kellett venni. Conrad Hilton határozta meg azt a szigorú kritériumrendszert, amely a Hilton szállodaépítési szisztémáját jellemzi. A szálloda bejáratára, fogadóterére, éttermére, szobáira, felszereltségére minimális követelmények vonatkoznak, amelyeket a berendezésre is kitérő, részletes tervrajzok egészítenek ki. A Hilton márka minőségének biztosítása érdekében rendszeresesen ellenőrzik a lánc szállodáit. A megfelelő hőmérsékletet és a tiszta levegőt egy klímaberendezés látja el a szállóban.

Több mint száz vállalat közreműködésével épült meg a Hilton. „Az új épület díszítésében, felöltöztetésében és termeinek, szobáinak berendezésében is tekintélyes számú alkotóközönség vett részt, több mint 30 képző- és iparművész. Ezenkívül 41 kortárs képzőművész képeit, valamint világhírű alkotások másolatait helyezték el a szobákban és más helyiségekben.” – adta hírül a Békés Megyei Népújság 1976-ban. A Hilton Szálló belsőépítésze Lőrinczi Edit volt. Az elkészült szállodában 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában. A 3,6 x 5 méteres szobákhoz fürdőszobát is terveztek. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek biztosították a magas színvonalú ellátást. Az Anjou, a Mátyás, a Beatrix, a Visegrád, az Endre, a Levente és a Béla különtermek pedig rendezvények helyszínéül szolgáltak. A régi Miklós toronyban kapott helyett a Tower étterem, ahonnan csodás kilátás nyílt Pestre. Emellett virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a Danubius és a Malév irodája is helyet kapott az impozáns Hiltonban.

A Hilton Szálló az elmúlt harminc év alatt sokat változott, kívül-belül többször felújították, idén októberben az épített környezethez illeszkedő új bejárat készült az északi szárnyban. epiteszforum.hu

Jancsó Ágnes - Lechner Tudásközpont


Források:

Dr. Radnai Lóránt: Hilton Szálló a Várban, Budapest folyóirat, 1973. 10. szám
Dr. Radnai Lóránt: A Hilton Szálló belső terei, Budapest folyóirat, 1977. 4. szám
Nacsa János: A Hilton Szálló alapozása, Magyar Építőipar 1977. 8. szám
Sedlmayr János: Műemlék-helyreállítás a budapesti Hilton-Szálló területén, Műemlékvédelem 1979. 1. szám
Magyar Építőipar, 1978. 1-2. szám
Épül a budapesti Hilton Szálló, Heves Megyei Népújság 1975. augusztus
Felöltöztették a Hiltont, Békés Megyei Népújság 1976. december


Archív fotók forrása (ahol nincs külön megjelölve):

FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont (A szálló építési munkáihoz a Talajmechanikai Szakvéleményt és az Alapozás Kiviteli Tervdokumentációját a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat készítette.)

Tervek:
Középülettervező Vállalat, Pintér Béla, 1974.(Lechner Tudásközpont tervtára)

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©