Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Az új szálloda bokrétaünnepe a Liszt Ferenc repülőtéren
Átadták Szegeden Magyarország legnagyobb tudományos beruházását, az ELI Lézerközpontot
Kastélyprogram 2017: Megújul a szécsényi Forgách-Lipthay-kastély és a benczúrfalvai Benczúr-kúria
Magyarország első Hard Rock hotelje épül a pesti belvárosban
A 2017-es úszó-világbajnokság szinkronúszó versenyeinek budapesti helyszínének látványtervei
Megújul a Casino a 2017-es Úszó VB-re
Megnyílt a világ legzöldebb repülőtere Oslóban
Intelligens sportcélú tudásközpont születik Székesfehérváron
A Lépték-Terv kapta az idei Év Tájépítésze Díjat
A Dunakanyar legszebb részén új turisztikai központ épül
A MAD építésziroda terve Milánó átfogó megújulásáért
Hadüzenet a klímaváltozás ellen! Pályázat a Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb tervezésére
Európa legmenőbb vízparti lakásfejlesztései között a hazai BudaPart projekt
Címkék: Fejlett civilizáció épített emlékeit idézi- a Madáin Szálih metropólisz.


Fejlett civilizáció épített emlékeit idézi a Madáin Szálih metropolisz
Java 2017. március 10.      
Egy rendkívül fejlett ókori civilizáció nyomaira bukkantak a kutatók Szaúd-Arábia északnyugati részén, az al-Ulai oázis közelében. A Világörökség részét képező Madáin Szálih, Petra városa után a nabateusok egykori legfontosabb központjaként vált ismertté.

A kopár sivatag mélyén egyszer csak hatalmas faragott sziklatömbökkel, félbehagyott és befejezetlen emlékművekkel, és elszórtan több mint 100 monumentális sírral találkozhatunk.
Az iszlám-kort megelőzően, i.e. a 6. században itt már egy magasan fejlett civilizáció létezett az ókori Arábiában. A vándorló nabateusok a Negev-sivatagban történt letelepedésüket követően jellegzetes, a sivatagi viszonyokhoz jól igazodó, fejlett mezőgazdálkodást alakítottak ki. Kultúrájuk nemcsak abban a tekintetben volt egyedülálló a maga nemében, hogy egy évezreden keresztül sikerült fennmaradniuk a megfelelő életkörülményeket, hanem abban is, hogy képesek voltak különböző idegen kultúrák jótékony hatásait befogadni és integrálni a meglehetősen mostoha körülmények között. Egészen kivételes mérnöki képességekre vall az a technológia, mellyel például a fejlett vízgazdálkodásukat létrehozták. A nabateusok – délről északra irányuló lassú vándorlásuk során – hozták létre a sivatagi kereskedelmi útvonalakat a tengeri kereskedelem kiküszöbölésére, s ezt egészen az iszlám terjeszkedésének előretöréséig meg is tartották. Igyekeztek elkerülni a katonai konfliktusokat, és bár rendelkeztek saját hadsereggel, a katonákat gyakorlatilag soha nem használták hódító törekvések megvalósítására. Sok nagyméretű szikla ölelésében található az ősi városuk épületmaradványai. A 10 km² nagyságú területen mintegy 80, többnyire jó állapotban tartott temetkezési létesítmény látható – homlokzatainak fantáziadús változatos kialakítása különleges élményt nyújt. Azonban homoktakaró borítja és feltárásra vár a metropólisz területének középső része, mely szintén számos különlegességet ígér!

A területet 1876-77 közt beutazó Charles Doughty adott hírt először a Madáin Szálihban hajdan élt nabateusokról. Az ő 1880-as feltárásai nyomán figyeltek fel a terület történeti jelentőségére a nyugati történészek és archeológusok. 1902-ben – a hidzsázi vasút építése kapcsán – két francia dominikánus szerzetes, A. Jausse és R. Savignac voltak az elsők, akik a nabateusok itteni emlékeit tudományos alapossággal és részletességgel tárták fel. Átvizsgálták a helyszínt és megkísérelték egy számozott rendszerbe (listába) foglalni az itt levő történelmi jelentőségű építészeti emlékeket, továbbá vázlatokat is készítettek. Eredményeiket különböző nyelveken publikálták 1904-ben; művük a nabateusokkal foglalkozó régészeti kutatások mérföldkövévé vált. Az európaiak számára 1995-ig nem volt lehetséges archeológusként az országba jönni; az antik sivatagváros szakszerű régészeti kutatására csak 1997-től adott engedélyt Szaúd-Arábia. Napjainkban azonban már – az országból elsőként – az UNESCO által a világörökségi jegyzékbe (2008) vett emlékének számít

Forrás és bővebb információ: impressmagazin.hu

wikipedia.org




 

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 4 (2 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©