Építész, a Metszet főszerkesztőjeA turisztikában attrakciónak nem a zsonglőrmutatványt, hanem a látnivalókat nevezik. A Metszet 2017/4 számában turisztikai látnivalók mellett hagyományos értelemben vett attrakciókat, kuriózumokat is találunk.
A címlapra Vasáros Zsoltéktól a Rudapithecus látványtár került, melynek kuriózuma, hogy a kiállítás nélküli kiállítóépület: "Víz, villany nincs, és egyelőre tartalom se" – írja Wesselényi-Garay Andor az egyébként lenyűgöző alkotásról és tájról.
Hihetetlen műszaki és téralkotási varázslat a Herzog és de Meuron irodától az Eblphilharmonie épülete, amely végre elkészült, Szépvölgyi Viktória írt részletes bemutató cikket. Szintén kuriózum, hogy Álvaro Siza, a kritikai regionalizmussal társítható építészek egyik legnagyobbika Kínába tervezett amolyan igazi portugálos házat – erről Szentirmai Tamás írt kritikát. Hatalmas attrakció egy komplett új város, mely a Smart City elvei szerint épült, Masdar Cityről ifj. Kistelegdi István írt a tervezési metódust is bemutató hosszabb elemzést.
Magyar példák között találjuk a pécsi Barbakán tér új lakóházát Keller Ferenctől, mely a korábbi, számos nemzetközi elismerést nyert Barbakán-házhoz méltó, de új, más megoldásokat felvető alkotás. A somogyvári, elegáns szerkesztésű emlékhelyről, melyet Molnár Csaba, Szentkuti Viktor és Halmai Dénes tervezett, Botzheim Bálint írt bemutatást.
A műszaki érdekességek sorába tartozik egy gabion burkolatú családi ház Paládi-Kovács Ádámtól, a katalán boltozatok jelenét és jövőjét tudományos alapossággal körüljáró cikk Bálint Tamástól, és a homlokzatfelmérések korszerű módszereit elemző cikk, a Lechner Tudásközpont szerzőitől.
A tulajdonképpeni turisztikai attrakciók térbeli elhelyezkedésének egy forradalmian új módszerét Kádár Bálint mutatja be Budapest példáján.
A lap itt előfizethető.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére