Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Liget Budapest Projekt: még az idén megkezdődik a Néprajzi Múzeum új épületének kivitelezése
Használjuk a Nap erejét a tetőnkkel!
Tervezési hibák és építészeti megoldások
Felhívás a kulturális örökségvédelmi elismerések 2018. évi kitüntetettjeinek jelölésére
Tarlós: a városépítés Ferencváros jelenkori történetének erős pillére
Átadták az MMA idei oktatási díjait
Elhunyt Csontos János
Passuth Krisztina művészettörténész kapta a Moholy-Nagy-díjat
Innovatív fejlesztés előtt a térségi tervezés
Szeneczey Balázs: az ingatlanfejlesztések értéke idén meghaladja a 2 milliárd eurót
FAKRO fusion – before & after – 10 000 euró összdíjazású nemzetközi építész pályázat
Megszületett az eredmény: a Nagy Csaba-Pólus Károly páros és Sajtos Gábor kapta Budapest Építészeti Nívódíját
Fókuszban a padló
Címkék: Duna-Dráva Cement, beton, betonüzem, cement, szennyvíz, telep


Korszerű megoldások a települési szennyvízkezelésben
droID 2017. augusztus 9.      
Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően megkezdődtek a szennyvízkezelő telepek kapacitásnövelő beruházásai, illetve újak létesítése. Az azóta eltelt több mint egy évtized eredményeiről, a különös gondosságot és szakértelmet igénylő kivitelezésekről Kovács Józsefet, a Duna-Dráva Cement Kft. alkalmazástechnikai koordinátorát kérdeztük.

Mely települési szennyvízkezelési projektekben vettek részt az elmúlt években, melyeket emelné ki?

Az első projektünk rögtön 2004-ben el is indult Bőcsön, ahol mintegy 4 000 m3 betont használtunk fel. Hasonló mennyiségű betonmixtúrát szállítottunk Dunakeszire is, egy kisebb mennyiséget pedig a szentendrei beruházáshoz. A nagyobb projektek közé sorolhatjuk az észak-pesti szennyvíztelep létesítését, amelyhez 16 000 m3 betonalapanyagot szállítottunk és a 2005-ben indult szegedi kivitelezést 18 000 m3 betonnal. A legjelentősebb mégis a 2007-es csepeli építkezés, amelynek betonigénye elérte a 186 000 m3-t.

A beton szennyvízzel történő érintkezése számos veszélyforrást jelenthet magában, csökkentheti a betonépítmények tartósságát. Milyen megoldást választottak ennek kiküszöbölésére?

Mivel a szennyvíztelepek jelentősen agresszív kémiai környezetet jelentenek speciális cementtípust választottunk, a Váci Cementgyárunkban előállított CEM III/B 32,5 N-SR/LH típusú ömlesztett cementet használtunk az építkezések során. Amellett, hogy ez a cementtermékünk szulfátálló, kifejezetten alkalmas vízzáró betonok, vízépítési és szennyvízfeldolgozó műtárgyak építésére. A leggyakrabban hígtrágya tárolók, biogáz üzemek, terménytárolók, szennyvíztisztító műtárgyak, istállók, állatnevelő telepek és széntüzelésű hőerőművek hűtőtornyának építéséhez ajánlott cementtípus. Az igény is igen nagy rá, az elmúlt négy évben több mint 30 000 tonnát használtunk fel belőle.

Ezen túlmenően miért különleges, speciális a felhasznált cement, illetve az abból készült beton?

Kifejezetten alkalmas „nagy tömegű” betonozáshoz, nagy keresztmetszetű betonok, vasbeton szerkezetek, magas- és mélyépítési monolit vasbeton szerkezetek készítéséhez. Ezen kívül látszó betonnak sem utolsó, esztétikus felületek alakíthatóak ki belőle. Az egyik különleges betonunk, a Hydrocrete mixtúrájához is ezt a cementtípust keverjük. Felhasználásával nincs szükség a betonszerkezetek másodlagos védelmére, csökkentve a kivitelezés költségét; a nagyfokú vízzáróság miatt a szerkezetek falának tervezett vastagsága csökkenthető; sőt a kémiai agresszióval szembeni nagy ellenálló képesség miatt nem szükséges a betonacél takarás drasztikus megnövelése. Előnye, hogy a kismértékű zsugorodási hajlam miatt repedésmentes szerkezet készíthető, továbbá az alacsony hőfejlesztés miatt vastag szerkezetek építése is lehetséges.

Milyen kihívásokat jelentettek a kivitelezések, voltak-e akadályok, különleges megoldásokat igénylő feladatok betontechnológiai szempontból?

A szegedi projektben a rothasztó tornyok csúszó zsalus építési technológiával készültek. Ez azt jelenti, hogy a betonozás, a vasszerelés és egyéb kiszolgáló tevékenységek egymást váltó és ciklikusan ismétlődő építési folyamatot alkotnak. Ennek során az egyes, kb. 30-40 cm magas betonrétegeket legkésőbb akkor kell egymásra építeni, amikor a rétegek még összedolgozhatóak és homogenitásuk biztosított. A rétegek bedolgozása közötti időben kell megoldani minden más építési tevékenységet úgy, hogy a zsaluemelés gyakoriságával az építési ütem tartható legyen. Mindezek mellett arra is figyelnünk kellett, hogy egyéb követelményeknek is megfeleljen a beton, mint például 3 órás korban a frissbeton még átdolgozható, illetve 8 órás korban megkötött állapotú és kizsaluzható legyen. Mindez szakmai felkészültséget és magas fokú precizitást igénylő munka. A kivitelezés emellett két hétig tartó, folyamatos, háromműszakos munkarendet követelt meg, ennek minden logisztikai vonzatával együtt.

(x)

Duna-Dráva Cement Kft.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©