Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Szakmai szervezetek nyílt levélben tiltakoznak a műemlékvédelem teljes felszámolása ellen
Magyarországra jön a Solar Decathlon!
Teraszház – egy bécsi fétis? Kiállítás Bécsben
Földes László belgrádi turnén
Medgyaszay István emlékkiálítás
Forradalmi változások az építészképzésben az Ybl-ön
Bécs még mindig hatalmas lendületben
Energetikust keres a csepeli kormányhivatal
Nyári személyi változások az építésügyben
Nézze meg Európa legmagasabb fa felhőkarcolójának építését
Attrakciók a Metszet legfrissebb számában
Ezt így azért nem kéne – szétverik az Ybl-díjas építész híres alkotását
Címkék: Galvani híd, kormányzat, beruházás


A párizsi olimpiai híd és a New York-i híd tervezője is indul az új Duna-hidunk tervezéséért
6 magyar iroda mérkőzhet meg a legjobbakkal
Csépé 2017. augusztus 28.      
Zaha Hadid irodája, az Arup iroda, az Explorations, Martin Knight, Marc Mimram, Laurent Ney, Ben van Berkel – az elmúlt évtizedek legjobb hídtervezői szerepelnek a Galvani hídhoz tervezett új Duna-híd pályázói között.

A kiíró Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja nyilvánosságra hozta az új Duna-híd (a Galvani útnál) előminősítésen átjutott pályázóinak listáját. A magyar irodák neve kevésbé meglepetés, a Megyeri hidat jegyző CÉH és Unitef-83 irodán kívül a Főmterv (az M0, M6, M8 autópályahidak mellett például az aradi Trajan hidat is tervezték), a több Duna-híd tervét jegyző Pont-Terv, a nemrég elkészült 86-os elkerülő völgyhídját tervező Speciálterv, s végül a számtalan híd között a Rákóczi-hidat is jegyző Uvaterv szerepel az első rostán túljutottak között.

A nemzetközi mezőny referenciái szerte, a világ különböző pontjain találhatóak:

Az Architectura d.o.o. szlovén iroda, legismertebb hídjuk a ferdekábeles, belgrádi Ada híd jellegzetes tűszerű pilonjával. A világ legnagyobb felületű pályatestét rendkívül elegáns szerkezet gyámolítja a Száva felett.

A francia (a COWI UK irodával közösen pályázó) Explorations Architecture alapítói Benoit Le Thierry d'Ennequin és Yves Page. Több sportcsarnokot is jegyeznek (Tours, Ollainville, Marie Paradis Párizs), gyönyörű referenciájuk a Schumann híd Lyonban, mely osztott pillérjéről, könnyed szerkezetéről nem is gondolnánk hogy a kerékpársávok és járdák mellett négysávos utat hord.

A Hans Dissing és Otto Weitling által alapított Dissing + Weitling iroda a spanyol FHECOR céggel közösen pályázik, nevükhöz fűződik többek között a világ egyik leghosszabb függőhídja, az idén elkészült török Osman Gazi híd, és Algériától Hongkongig számtalan híd, így például a világhírű Öresund híd, mely Svédországot és Dániát köti össze.

A Martin Knight vezette Knight Architects számos egyedi hidat tervezett, partnerük a világ egyik vezető mérnökirodája, az Ove Arup. A Knight Architects izgalmas projektje az új-zélandi Whangerei hídja, a Lower Hatea híd, mely nyílórészének egyedi formáját a hosszú egyeztetés és módosítások után a helyi parlamenttől a maori törzsfőkig mindenki elfogadta.

A francia Lavigne & Chéron iroda éppen most nyáron nyerte meg azt a hídtervezési pályázatot, melyet a Párizsi Olimpia 2024 hídra írtak ki. Izgalmas hídjuk a Terenez híd is, mely ívelt vonalvezetésű, és aszimmetrikus pilonú.

A stuttgarti Leonhardt, Andrä und Partner iroda nem kisebb partnerrel indul, mint a Zaha Hadid Architects, élén Patrick Schumacherrel. Közös munkájuk az épülőben lévő Dencsiang híd (Danjiang Bridge) Tajvanon. A 12 km hosszú híd várhatóan 2020-ra készül el.

Marc Mimram francia építész és mérnök nevéhez fűződik többek között a Roland Garros-stadion, és a 2020-ra elkészülő új linzi Duna-híd, melyre a megbízást természetesen szintén egy nagyszabású pályázaton nyerte el.

A Mott McDonald a világ sok tucat (!) országában aktív iroda, idehaza a négyes metró vagy a Bátaapátiban készült nukleáris tároló mérnöki munkáiban vettek részt, hidakat világszerte terveztek, többek között Bangkok legnagyobb hídjait.

A belga Laurent Ney elsősorban belga és holland hidakkal és sportcsarnokokkal számos díjat nyert, egy különlegesen szép darabja a Waal-folyón átívelő De Oversteek híd, mely nemcsak karcsú és elegáns, de a pillérek anyagában, szerkesztésében hagyományőrző is.

A setec tpi a WilkinsonEyre irodával közösen indul, ami azért is nagy szó, hiszen az új New York-i híd, a New Tappan Zee Bridge tervezőiről van szó. A Hudson-folyó felett átívelő kábelhíd számos rekordot tart, és éppen pár napja, augusztus 26-án nyílt meg részben a forgalom számára.

Ben van Berkel, az UNStudio alapítója számos épület mellett Dubaitól Helsinkiig számos hidat is tervezett. Az egyik leglíraibb és legizgalmasabb az építész körökben is ismert Erasmus híd Rotterdamban, melyet hattyúként is emlegetnek. Az egyetlen aszimmetrikus pilon halványkék színben játszik.

További információ: www.ujdunahid.hu

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 14 (9 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Halász Attila 2017-09-20 20:05:25 #1

Valóban nagy nevű irodák indulnak a Galvani híd tervezésének a megnyerésére, hiszen Budapest gyönyörű város, és aki teheti szeretne maradandót alkotni itt. Azonban a legnagyobb gondnak én azt látom, hogy korai döntés volt a Galvani híd megépítésére a pályázatot kiírni. Nem a Galvani hidat kellene megépíteni először, hanem az Albertfalvai hidat. Az előtanulmányokhoz készített térképeken jól látható, hogy az Albertfalvai híd tehermentesítené jobban a városon átrobogó nagy autóforgalmat. A Galvani híd a semmibe megy a pesti oldalon, ott városszerkezetileg nincs olyan nagy jelentősége. Gyalogosan nem is lenne értelme használni, pedig még kvázi belvárosi hídnak számítana. A budai oldalon pedig tovább növelné a belbudai területekre jutó gépjármű forgalmat. Az Albertfalvai híd terveztetése sokkal logikusabb lenne most, jobban szolgálná a belső részek forgalmának a tehermentesítését, -a közhelynek hangzó "élhetőbb város"- megteremtését. A Galvani hidat pedig az után kellene megépíteni, amikor az Albertfalvai híd már elkészült. Akkor már tisztábban lehetne látni, hogy miért is van a Galvani hídra szükség! Lehet, hogy nem is az lenne a cél vele, hogy azt a sok, nagy ipari teherautót meg siető autóst átvezesse Pestről Budára,akiknek az autópályán szükséges tovább robogni, hanem valami emberibb léptékű feladatot kaphatna, kisebb, nyugodtabb forgalommal. A Kopaszi gát majdani lakóinak is jobb lenne egy belvárosibb híd közelében élni.

OK


DENKMAL
Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©