Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Megújul a Vakok Kertje a Városligetben
Élen járnak a környezetvédelmi fejlesztésekben
Óriási nemzetközi elismerés övezte a Liget projektet Münchenben
Székely porta alapkövét helyezték el Kismányokon
20 éves az Első Magyar Látványtár kiállítóháza – látványtári tervek és ihlető művek
A 2017. évi Piranesi-díj magyar jelöltjei
Innovációk hatása az építőiparra
Műanyag bevonatos VELUX tetőtéri ablakok 100%-ban karbantartásmentes felülettel, akár 0,51 W/m2K Uw-értékkel
Kiválasztották a jövő évi Velencei Építészeti Biennále magyar kurátorát
Környezetbarát és biztonságos: alternatív tüzelőanyagok a cementgyártásban
Medgyaszay István emlékkonferencia a Pesti Vigadóban
Korszerűsítik a zalaegerszegi sportiskola energetikai rendszerét
Címkék: Városliget, Liget Budapest, Néprajzi Múzeum, Napur Architect


Mitől lesz különleges az új Néprajzi Múzeum?
Interjú Kemecsi Lajossal
droID 2017. szeptember 20.      
Az évtized végére hazatér a Városligetbe a Néprajzi Múzeum, hamarosan megindulnak a munkálatok az 56-osok terén, ahol a magyar Napur Konzorcium épületébe költözik majd be az európai viszonylatban is egyedülálló gyűjtemény. Hogy mitől lesz különleges az új múzeum? Erre is választ kaphat a Liget Budapest blogon megjelent interjúból.

Novemberben bezár a Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, elkezdődik a csomagolás majd a költözés a 2018 végére elkészülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, ugyanakkor elkezdődhet az Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület építése is. A Napur Architect pályázatnyertes tervei alapján készülő, közepén a föld alá ívelő új néprajzi palota a Városliget kapuja is lesz. Földből kiemelkedő két szárnya már nevet is kapott: az északi a „zajos”oldal, a déli, vagyis az Ajtósi Dürer sor felőli a „csendes” oldal. Míg az előbbibe zajosabb közösségi funkciók kerülnek, földszintjén a liget látogatóközpontjával, első emeletén a gyermekmúzeummal, fölötte pedig rendezvénytermekkel, az utóbbi szárnyban pedig lesznek az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek. A földfelszín alatt pedig a két szárnyat összekötő, az egész épület hosszában végighúzódó kiállítóterek. Ide majd csak a tervezett épületátadás után kezdheti meg a beköltözést a múzeum. Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával erről az időszakról beszélgettünk.

Az új múzeumépület egyik leglátványosabb belső attrakciója lesz a lépcsőház hatalmas terében ingyenesen látogatható, fantasztikus kerámiagyűjtemény. Miért ezt teszik a kirakatba?

A nyertes tervezőcsapatot meghívtuk a múzeumba, végigkísértük őket az állandó kiállításon, bevittük őket a raktárakba. A kerámiaraktárba, a bokályos szobának nevezett helyiségbe is, ahol több ezer bokály van a falakon és a polcokon. És mivel vizualitásban gondolkodó emberekről van szó, a látvány erősen hatott rájuk.

Ennek köszönhető a kerámia tér?

Legalább is az, hogy megértették, miért fontos ez nekünk. Mi a kerámiák látványos bemutatását a kezdettől szerepeltettük az elképzeléseinkben. De a helyét nem tudtuk.

Ez egy világraszóló gyűjtemény?

A Néprajzi Múzeumnak van Közép-Európában az egyik legjelentősebb népi kerámiagyűjteménye, a Kárpát-medencei anyag mellett távoli kontinensekről származó tárgyak is jelentős mennyiségben szerepelnek benne. Van régészeti és iparművészeti szegmense is. De talán helyesebb a kerámia helyett a szilikát szót használni, mert például ide tartoznak az üvegek, a porcelánok is. Összesen 35 ezer darabról van szó. Az új épület földszintje egy átsétálható, nyilvános tér lesz. Akár a „zajos” oldal felől, akár a „csendes” oldal felől lép be valaki, innen tud lesétálni a kiállítótermekhez és emellett a lépcső mellett alakítjuk ki igen komoly tárgyi anyaggal a „kerámia teret”, ami nem látványraktár, nem kirakat, hanem tulajdonképpen már egy kiállítási tér. Csak nem kell hozzá jegyet venni, ebből a szempontból egy nagyon demokratikus tér. Nagyon izgalmas lesz és bizonyos mértékig raktári funkciót is ellát majd. Persze, nem a teljes 35 ezer darabot fogjuk kiállítani, az ijesztő lenne. Szelektálunk érdekes témák szerint, interaktív elemekkel, úgy hogy ezeken a témákon keresztül megismerhető legyen a múzeumi munka, a gyűjtemény strukturáltsága. Körülbelül 2-3 ezer tárgy kerülhet ide. A kerámiagyűjtemény zöme azonban a Szabolcs utcai raktárban marad.

A Szabolcs utcában is lesz néprajzi kiállítás?

Nem szokták hangsúlyozni, hogy két épületbe fog költözni a Néprajzi Múzeum. Épül a Szabolcs utcában a raktárbázis, oda kerül a gyűjteményeink túlnyomó része. Az állományvédelem, a restaurálás és a raktározás szinte száz százalékig ott kap helyet. A földszinti részt ott is látogathatóvá szeretnénk tenni. Nagy méretű tárgyaink lesznek kiállítva ott, mint például a bödönhajó, a szekerek.

Nem lesz esetleg a ligeti épületnél is az előtérben egy olyan nagy tárgy, egy olyan attrakció, mint a Természettudományi Múzeumban a lebegő bálnacsontváz?

Az előtérben nem, de az állandó kiállításban biztosan lesz bödönhajó például. Viszont elengedtünk olyan elképzeléseket, hogy azokban a közösségi terekben, ahol belépünk, legyen valami nagyon látványos nagy tárgy, vagy hogy legyenek a padlóba süllyesztett kiállítási tárlók. Két ok miatt tettük ezt. Az egyik az épület, amely önmagában erős esztétikai üzenetet is képvisel. Egy építészeti bravúr. Ez eleve az intézményünk vonzó üzenetét fogja segíteni: az átláthatóságával, a demokratikus szemléletével, a belső üvegfalakkal való tagolással, amelynek révén a terek egymásra reflektálása nagyon jól érzékeltethető. Ezt az átláthatóságot megbontani nem szerencsés. Másrészt nem szerencsés szerintem emblematikus tárgyakat kiemelni és azokkal befolyásolni a gyűjtemény komplexitását megismerni vágyók elképzelését. Viszont a „kerámia tér” maga is egy ilyen attrakció lesz.

Bármelyik oldalon érkezik az épületbe a múzeumlátogató, egy hívogató, széles lépcsőt talál majd, amely arra csábítja, hogy ereszkedjen alá. És ez a trükk, mert ahogy jön lefelé, egyre többet lát majd a kerámia térből, egyre jobban belevonódik a múzeumi élménybe. Amint leér, egy aulában találja magát. És ha lefelé jövet kíváncsivá vált arra is, hogy mit mutathatunk odabenn az állandó kiállításban, s a földszinten még nem váltott jegyet, itt lenn is vehet belépőt. Balra, a „zajos” épületrész alatt nyílnak majd az ideiglenes kiállítási helyszínek, jobbra, a „csendes” épületszárny alatt az állandó kiállítás. Bármelyikbe lép be, szembesülhet a gyűjteményünk gazdagságával. A kerámia tér tehát alkalmas lesz arra, hogy figyelemfelhívó legyen és egyúttal tanulási folyamat helyszíne legyen. Tanít megismerni a Néprajzi Múzeumot.

Hogyan tanít?

Például azzal, hogy megmutatja, nem az egyedi a gyűjtemény jellemzője, hanem a jellegzetes. A néprajzi tárgy típustárgy elsősorban. Szeretnénk itt láttatni azt is, mennyiféle kerámia volt egy paraszti háztartásban. Vagy taníthat azzal, hogy elmeséli, mit jelentettek ajándéktárgyként, például egy hozományban. Nem rég járt nálunk a japán császári család két tagja, Akisino herceg és lánya, Mako hercegnő, akinek muzeológus tanulmányai is érdekessé tették számára intézményünket. Amikor az állandó kiállításon végigmentünk, komoly szakmai kérdéseket tettek fel, például a szekér készítéséről, de a fazekasműhely munkája is nagyon izgalmas volt számukra. És mivel a hercegnő épp házasság előtt áll, kimondottan érdeklődött a házasságkötést bemutató kiállításrésznél a hozományi tárgyak, azon belül is a kerámiák iránt. Szándékunk, hogy legyenek kint a majdani kerámia térben olyan edények is, amelyek 18 éven felülieknek szólnak, mert vannak ilyenek. Ezt körültekintően kell megoldani, tekintettel a kiskorú látogatókra. De mutassuk meg, hogy az intim szférához kötődő tudásból is őriz kollekciót a múzeum. Tehát a kerámia tér alkalmassá tehető, hogy egyszerre fogalmazzunk meg egy esztétikai üzenetet, bemutassuk a formai gazdaságot és a tárgyak társadalmi üzenetét.

Nem lesz zavaró, hogy az állandó kiállítótér a föld alá kerül?

Tudom, nem szeretik a látogatók a túlságosan sötét kiállítótereket. Mi sem. Viszont ezek nem is lesznek azok. Világosak lesznek, de természetes fénytől mentesek, mert a természetes fény a múzeumi tárgyak pusztítója. Ezért is nagyon ritka ma már a földfelszíni kiállítótér.

Milyen lesz az új állandó kiállítás?

A kiállítási tér jelentősen megnő és ebben egy fő tematika alá rendelve három-négy egységből áll majd a kiállítás. Ezekben a nemzeti és a nemzetközi anyag együtt, egymásra reflektálva jelenhet meg, sok izgalmas témát felölelve. Nem beszélek még a tématervről, mert még formálódik. Az épület átadását követően lesz egy évünk a kiállítás megvalósítására. Hosszú ideje dolgozunk ezen. Munkacsoportokat hoztunk létre, munkatársaink nemzetközi tapasztalatokat gyűjtöttek a legtöbb kapcsolódó szakterület munkájáról a kiállítás-rendezéstől a múzeumpedagógiáig. . Voltak belső pályázataink, kollégáink esélyt, lehetőséget, sőt feladatot kaptak, hogy fogalmazzanak meg javaslatokat, mi valósuljon meg. Az új állandó kiállításnak nagyon sokféle szempontból kell majd képviselnie az intézmény aktuális képességeit, tudását. Egy biztos, nagyobb alapterületen, nem elkülönítve a magyar anyagot a nemzetközitől, több témát szeretnénk megmutatni az új állandó kiállításunkon.

Egy témát említene mégis?

Nagyon valószínű, hogy lesz egy olyan kiállítási rész, amely az ember és természetes környezete, például az állatok kapcsolatát tárgyalja. És az a szándékunk, hogy ez a saját gyűjteményünkre épüljön. Nem nagyon fogunk tárgyakat kölcsönözni az állandó kiállításba.

Milyen rangot foglal el a Néprajzi Múzeum a világ néprajzi gyűjteményei között?

Büszkén mondom, Európa rangos néprajzi múzeumai közé tartozunk, a legjobbak közé. Textilgyűjteményünk több mint negyvenezer darabos kollekciója például a legnagyobb Közép-Európában. Ezért is nagyon nagy a várakozás a külföldi partnerek részéről az új múzeum iránt. Nem olyan rég tért vissza egy több mint féléves tanulmányútról az egyik kolléganőm, Gebauer Hanga, az archívumunk munkatársa, aki Szöulban járt az ottani múzeum meghívására. Kapcsolatban vagyunk a vietnami kollégákkal is, ahol az egyik legnagyobb fejlődés tapasztalható ázsiai viszonylatban, néhány éve építették fel franciák a vietnami néprajzi múzeumot. Franciaországban is jártunk tanulmányúton. Lyonban például, ahol néhány éve adták át a gyönyörű Confluence nevű múzeumot, és Marseille-ben, ahol a mediterrán világot bemutató múzeum szintén néhány éve épült. Nagyon tanulságos velük az együttműködés. Jó a kapcsolatunk a német múzeumokkal, vagy a British Museummal, ahol egyebek mellett a mi Torday-gyűjteményünk testvértárgyait őrzik. Mi meg is csináltuk a saját részünkről a gyűjteményi katalógust, míg az angolok még nem, és nagyon érdekli őket a munkánk. Könnyen megvalósítható ezek után egy együttműködés, hogy egyesítve lehessen bemutatni majd a Torday-anyagot, akár Budapesten, akár Londonban. Számos pozitív és várakozó jelzés van Európa, Amerika és Ázsia nagy múzeumaiból.

Olyan jelentős gyűjtemények, mint a Torday-kollekció vagy a Diószegi Vilmos-féle sámánanyag, ki fognak domborodni a kiállításból.

Az állandó kiállításban a tematikákhoz igazítva ezek a gyűjtemények mindenképp szerepet kapnak. Ahogy szerepet kap az Átány-gyűjtemény, Átány település több évtizeden át gyűjtött és feldolgozott anyaga, Fél Edit és Hofer Tamás hatalmas munkája, a kor egyik csúcsteljesítménye. Míg mondjuk a nemzetközi anyagból a Bíró Lajos-gyűjteményt említeném. De kiaknázatlan a Néprajzi Múzeum több százezres fotógyűjteménye is. Vagy az a missziós gyűjtemény, amely a 20. század elején egy katolikus templom megépítésére hirdetett akció keretében került Magyarországra. Tavaly Bázelben, Európa legprogresszívabban működő néprajzi múzeumában járva láttuk, hogy nekik is van ilyen. Nagyon izgalmas lesz a miénket és az övéket összevetni.

Mennyire lesz high-tech az állandó kiállítás?

A kiállítás tervezése, építése az épület átadását követően kezdődhet meg. Azokat a technikai feltételeket, amelyeket az épületnek tudnia kell, a legmagasabb szinten megfogalmaztuk, és bekerült az építészeti programba. Ennek megfelelően zajlik a tervezés. A high-tech alkalmazásokra a ház alkalmas lesz. A modern műszaki megoldások lehetőségeit nem lehet elengedni. Például a kiállításhoz készült telefonos applikáció segítségével az okostelefont kitűnően tudják majd használni a plusz tudás eléréshez. Volt egy komoly szoftverfejlesztésünk, hogy a nyilvántartási programunk alkalmas legyen a költözés menedzselésére és annak alapján később virtuális kiállítások összeállítására. Ezt megvalósítottuk. Nem nagyon látszik kívülről, de évek alatt megteremtettük, hogy amikor költözünk, az informatikai környezet már erre alkalmas legyen. De ne felejtsük el, hogy nem minden a high-tech.  Az utóbbi másfél évben mintha megállni látszana a műszaki kütyük alkalmazásának dömpingje. Az interaktivitás nem abban merül ki, hogy képernyőket simogatunk és gombokat nyomogatunk. Hanem mondjuk az anyaghasználatban és például az okos vitrinek alkalmazásában, a manuális tapasztalást biztosító muzeológiai megoldásokban. Biztos, hogy a tapintásnak, az anyagmegismerésnek lesz szerepe a kiállításunkon. Egyik kolléganőnk, Foster Hanna Daisy, aki Angliában is tanult, pont a taktilitást, az érzékelés lehetőségeit kutatta nyugat-európai múzeumokban, és most ő is tagja a gyermekmúzeumi munkacsoportunknak. Ha van nagyon fontos része az új múzeumnak, akkor az a közel ezer négyzetméter alapterületű gyerekmúzeum.

Nézzünk be a gyerekmúzeumba! Többször nyilatkozott erről, tudjuk, hogy a zajos oldal emeletén helyezkedik majd el. De mindig az domborodott ki az ismertetésekből, hogy ott lehet majd aludni a különböző népek hálóalkalmatosságaiban. Mi lesz még?

Hazai és nemzetközi viszonylatban is komplex interpretációs lehetőségek jelennek meg itt, hiszen igen tág korosztályt fogad majd a kiállítás és hozzá kapcsolódó szolgáltatások sora. Szeretnénk segíteni abban, hogy a múzeumokat, a múzeum munkáját, nyelvét ismerő generációk nőjenek fel. Szorosan kapcsolódva az új állandó kiállításhoz a gyerekek megtanulhatják a múzeumi használatot, de például a gyermeksorsokon, személyes történeteken keresztül a gyerekjogokat is. Lesznek diákszakértőink, kurátoraink. Figyelembe veszi a családok, iskolai közösségek igényeit. A kiállítások tervezésébe bevonunk gyerekeket, sőt az üzemeltetésbe is. Gyerek tárlatvezetők és gyerek foglalkozásvezetők is lesznek. Hogy milyen attrakciók várhatók, abban óvatosnak kell lennünk, hisz a gyerekmúzeum megnyitására majd 2020-ban kerülhet sor. Három év alatt mind a témák, mind a felhasználandó eszközök terén radikális változások lehetnek. Amit mi megtervezünk most és fölépítünk, azt legalább nyolc évig üzemeltetni kell, addig tehát frissnek kell maradnia.

Hogyan került be a terveikbe, hogy legyen gyerek részleg is?

A múzeumok számára különösen fontosak a gyerekek, mert a múzeumlátogató megszerezése azzal a felismeréssel kezdődik, hogy ki kell nevelnünk őket.  Felméréseink azt mutatják, hogy a kisgyerekes családok nagyon komoly látogatószegmenst képviselnek. Képesnek kell tehát lennünk, hogy az igényeikre új, friss és izgalmas választ tudjunk adni. A gyerekmúzeumot mi már az első terveinkben is szerepeltettük. Azzal együtt, hogy legyen benne játszótér és legyen külső kapcsolati tér is. Sok külföldi játékmúzeumot, gyermekmúzeumot végiglátogattunk és igyekeztünk tanulni tőlük, a hibáikból is. Amszterdamban például a kiváló gyerekmúzeum belső térszervezése nem ad alkalmat arra, hogy az egyébként nagyon kitalált kiállítási egységek végigjárását követően legyen egy olyan tér, ahol közösen leülve értelmezik, átbeszélik a látottakat. Nálunk lesz. Ez a gyerekmúzeum is mást és többet kínál majd, éppúgy, ahogy az állandó kiállításunk, pont amiatt a komplexitás miatt, amit mi tudunk.

Milyen időszaki kiállítást terveznek a nyitásra?

Szeretnénk majd a gyűjteményünk egyedülálló gazdagságát bemutatni ezeken a kiállításokon is, de a nyitásra nem tervezünk időszaki kiállítást. Az a szándékunk, hogy a kerámia tér megvalósításával és az épület megmutatásával nyitunk. A következő lépés lesz a saját állandó kiállítás megvalósítása, amely a gyerekmúzeummal együtt nyílik majd. És ezalatt futtatjuk le a versenyt, hogy milyen befogadott kiállítást mutassunk meg. Az időszaki tárlatok tere négy teremre osztható, de egybe is nyitható. Egyszerre tehát akár négy kiállítást is be tudunk fogadni. Nyilvánvalóan folytatni kell az újonnan feldolgozott gyűjteményeink bemutatását. Természetesen lesznek innen útra induló vándorkiállításaink. Szerencsés esetben minden évben lesz egy befogadott nemzetközi kiállításunk. Minden évben egy fotókiállítás. Nagyon komoly értékként, lehetőségként tekintek a film- és hangtárunk kincseire.

Moziterem lesz?

Igen, a „csendes” oldali rész alatt, ahol a múzeumpedagógiai interaktív, workshop terek is helyet kapnak. Feltett szándékom, hogy a megújult Néprajziban filmklub működjön majd. Olyan filmanyagunk van, ami Európában szinte egyedülálló. Hasonlóan jelentős a hangszergyűjteményünk. Egy olyan intézményben, amelynek munkatársa volt Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár Béla, Lajtha László, ez a kollekció ordít a bemutatásért. Vikár volt például az első a kontinensen, aki fonográffal hangot rögzített. Ezt meg kell mutatni.

Hány százalékát szeretnék láthatóvá tenni a gyűjteményüknek?

Most 1 százaléka sem látható. Ha számba vesszük, hogy hol mindenhol láthatnak majd kiállítva eredeti tárgyakat a látogatók, a Szabolcs utcában több száz, a kerámia térben kettő és háromezer között: már csak ez a két adat több, mint amit jelenleg látni lehet. De az új állandó kiállítás is a jelenleginek a kétszerese lesz alapterületben, tehát a tárgyszáma is várhatóan körülbelül kétszer annyi lesz. Továbbá láthatók majd műtárgyak a gyerekmúzeumban, az interaktív múzeumpedagógiai terekben. Összességében a gyűjteményünk mintegy három-négy százaléka közönség elé kerül. Arra fogok törekedni, hogy minél több eredeti tárgyat mutassunk meg, és ez a hatás erős legyen. Ebben partnerek az építészek is.

Az épület nagyon elegáns megjelenésű kívülről is. Rendkívül izgalmas például a középen földig hajló félköríves tető. Használják ezt is néprajzi bemutatótérként? Ősi magyar gabonafajták táblái lengedeznek majd rajta?

Voltak ilyen tervek. Fölmerült, hogy esetleg alakort lehetne termeszteni. De nem, nem ilyen lesz. Nem tervezünk szántóföldi gazdálkodást bemutató parcellákat, mert ez a tető a liget része lesz. Ugyanaz a csapat tervezi, amelyik a liget zöldfelületeinek rekonstrukciójára elnyerte a megbízást. Egyébként az épület külső zöldfelületei egy közelmúltbeli döntés alapján sokkal nagyobbak lehetnek, közelebb érhetnek az 56-os emlékműhöz. A Néprajzi Múzeum a legökologikusabb múzeum lesz és ez így is van jól, hisz a néprajzi gondolkodás annyira egynemű az ökológiával. Gondoljunk a hagyományos magyar paraszti gazdálkodás jellegére, vagy akár az indián életformákra. Elemi érdekünk, hogy ökológiailag magas színvonalat képviseljen az épület.

Végül is fák lesznek a tetőn?

Számos olyan pontja van az épületnek, ahol akár 5–7 méter vastag földréteg lehet a tetőn. Ezekbe akár facsoportokat is lehet ültetni. A tetőkert pedig egyrészt biztonságosan körbejárható lesz, másrészt lesznek belső sétautak, ahonnan szintén be lehet majd térni az egyes emeletek közösségi tereibe.

Az épület a népi motívumokat is elegánsan tudta megidézni a homlokzatán. Legalább is így látjuk a látványterveken, de lehet, hallani, hogy nem pont ilyen lesz. Mi változik?

Az a rendszer nem változik, amit a látványterv is mutatott. Tehát a falakra rögzítve lesz egy külső héj az épületen, ami árnyékolástechnikailag is nagyon fontos és az épület üzen is általa. Az erre kerülő mintázat valóban népi motívumokat ábrázol. A gyűjteményünkből válogatott tárgyakról válogattuk. Ami változott, hogy pontosítottuk a felkerülő motívumokat. Nem csak textilekről származó díszítősorok lesznek, hanem kerámián, fémen, fán vagy akár tojáson megjelenők is. Nem szerettünk volna csak magyar motívumokat, vagy azt, hogy csak egy-kettő ismétlődjön, mert fontos a számunkra, hogy a motívumok változatossága is hordozza azt a komplexitást, amely a néprajzi gyűjteményünket jellemzi. Vagyis, hogy ez a múzeum nem egyetlen olvasatot akar közvetíteni, nem diktátumot akar képviselni, hanem a sokszínűséget megmutatva szeretne elgondolkoztatni.


Az újraközlés forrása: ligetbudapest.reblog.hu

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 2 (1 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©