Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Liget Budapest Projekt: még az idén megkezdődik a Néprajzi Múzeum új épületének kivitelezése
Használjuk a Nap erejét a tetőnkkel!
Tervezési hibák és építészeti megoldások
Felhívás a kulturális örökségvédelmi elismerések 2018. évi kitüntetettjeinek jelölésére
Tarlós: a városépítés Ferencváros jelenkori történetének erős pillére
Átadták az MMA idei oktatási díjait
Elhunyt Csontos János
Passuth Krisztina művészettörténész kapta a Moholy-Nagy-díjat
Szeneczey Balázs: az ingatlanfejlesztések értéke idén meghaladja a 2 milliárd eurót
FAKRO fusion – before & after – 10 000 euró összdíjazású nemzetközi építész pályázat
Megszületett az eredmény: a Nagy Csaba-Pólus Károly páros és Sajtos Gábor kapta Budapest Építészeti Nívódíját
Fókuszban a padló
Címkék: Lechner Tudásközpont, Miniszterelnökség, 4TR, térségi tervezés


Innovatív fejlesztés előtt a térségi tervezés
droID 2017. november 23.      
A Miniszterelnökség a települési és területi tervezésben fél évszázados tapasztalattal rendelkező Lechner Tudásközpontot bevonva a térségi tervezés széles körű online támogatásán dolgozik. A tervek szerint 2019-ben már a 4TR online platformján zajlanak a térségi tervezéssel összefüggő folyamatok.

Napjainkban egyre több közigazgatási folyamat válik digitálissá, így nagyon is időszerű lett a térségi tervezés, és az azzal összefüggő önkormányzati munka folyamatainak elektronikus támogatása. Ezért a Miniszterelnökség a települési és területi tervezésben fél évszázados tapasztalattal rendelkező Lechner Tudásközpontot bevonva a térségi tervezés széles körű online támogatásán kezdett el dolgozni. A települési és területi szintű tervezés szerteágazó, sokrétű struktúrájának elektronikus mederbe terelésére a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR) projekt keretein belül kerül sor. A tervek szerint 2019-ben már a 4TR online platformján zajlanak a térségi tervezéssel összefüggő folyamatok.

Környezetünket, vagyis a települések, a művelés vagy ipari célok alá vont területek, erdők, mezők sorsát alakító térségi tervezés komplex munka. A tervezési rendszer egymással mátrixszerűen összefüggő munkafázisai 2017-ben is papír alapon, postai úton, legfeljebb e-mailes egyeztetéseken keresztül történnek. A közigazgatási eljárások digitalizálása azonban már ezt a szektort is eléri, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében széles körű online fejlesztést indított a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont.

Aki tévedt már el erdőn-mezőn, tudja, mekkora öröm, ha végre talál egy utat. Valami ilyesmit tesz a térségi tervezés: rendszert visz a táj és az ember kapcsolatába, kijelöli a területek szerepét, egyszerre igyekszik megóvni és az ember rendelkezésére bocsátani a környezetet. A kereteket adó jogszabályokban rögzített szereplők egy adott térség rövidebb és hosszabb távú céljait, valamint az ezek eléréséhez szükséges eszközöket rögzítik. A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer, azaz a 4TR célja, hogy a településfejlesztés és rendezés, valamint annak teljes folyamatát egy online díjmentes platformon egységesítse.

Az elképzelések szerint a 4TR három külön modulban valósítja meg a térségi tervezés támogatását. Elsődleges újításkéntaz egyeztető modul a térségi tervek társadalmi, illetve jogszabályban előírt egyeztetésében résztvevő szakigazgatási szervek hivatalos kommunikációját szolgálja ki elektronikus úton. Ez a fejlesztés megkönnyíti az érintettek dolgát, ugyanis jelenleg az egyeztetés CD-n, papíron és postán, illetve e-mailben folyik a települések, a megyei önkormányzatok és a véleményezők között. A modul továbbá a tervek társadalmasítását is segíti a civil véleményezés lehetőségével.

A tájékoztató modul a döntéshozók és a nyilvánosság számára nyújt segítséget azáltal, hogy a területi és települési szabályozási információkat könnyen elérhetővé teszi, valamint térképen a telekre vonatkozó legfontosabb előírásokat közérthetően mutatja be. Az ország valamennyi területi- és településtervezési dokumentuma egyszerűen és gyorsan hozzáférhető lesz.

Végül pedig a tervezői modul segítséget nyújt a tervek elkészítéséhez, egyrészt a település- és területrendezési tervek vektoros térképi rétegeinek – például a települések területének, vízfelületeknek, meglévő és tervezett erdőterületeknek, műszaki infrastruktúra hálózatok – szolgáltatásával, másrészt webes tervezői felület biztosításával. A megrendelő és a tervező, valamint a szomszédos térségek tervezői közötti kommunikáció támogatása érdekében verzió követhetően biztosítja a rendezési terv folyamatos fel- és letöltési lehetőségét. A platform megoldja továbbá az elkészült és jóváhagyott rendezési tervek Dokumentációs Központba történő eljuttatását is, egyfajta elektronikus tervtárat biztosít a térségi tervezés mind a négy ágához, sőt az adott településhez kapcsolódó – szomszédos települési és megyei – terveket is megjeleníti. A hatályos tervek jelenleg a települési és megyei önkormányzatok hivatalában, néhány esetben honlapján találhatók meg, illetve a Lechner Tudásközpont Dokumentációs Központjában e-mailen történő igénylés útján vagy személyesen érhetők el.

A területi és települési tervezés kevesek előtt ismert szakma. Bárkinek lehet dolga, sőt van is, a tervezők munkájának eredményével ám többnyire sejtelmünk sincs arról, hogy sokak munkája rejtőzik egyes természetesnek gondolt jótétemények mögött.

Mindenki lakik valahol, falun, vagy városban, sokan saját házban, többen építkeznek is életük során. Egy otthon megtervezésénél, építésénél, adott esetben komolyabb felújításánál és bővítésénél minden érintett szereplő szembesül a fent felsorolt kemény tényekkel, például azzal, hogy nem építhető bármi a kiszemelt és akár már meg is vásárolt telekre, mert arra szigorú szabályok vonatkoznak. A telekre vonatkozó előírások a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) találhatók meg, melynek térképi melléklete a szabályozási terv.  Ez a helyi rendelet szabályozza többek között az építmények megengedett magasságát, vagy a telek maximális beépíthetőségét.  Ezért nem épülhetnek toronyházak családi házas övezetbe, és ezért harmonikus egy adott településrészen a telkek beépítése. A tervezőknek köszönhetjük azt is, hogy a gyárak és a szemétlerakók nem a város közepén vannak, hogy létezik lakóövezet, szántó, gyep, gát, vasút vagy település.

A HÉSZ-t a települések önkormányzata készítteti el a településrendezési jogosultsággal rendelkező tervezővel, egyrészt a szorosabban a település fejlesztési elképzeléseit tartalmazó településfejlesztési koncepció és a tágabb kontextusba helyezésre hivatott integrált településfejlesztési stratégia, másrészt a még felsőbb, területi szintű területfejlesztési tervek figyelembe vételével. A település fejlesztési koncepciója tartalmazza a megyei és országos fejlesztési dokumentumokhoz alkalmazkodó települési jövőképet, víziót, a fejlesztések stratégiai irányait és céljait, illetve az azokhoz szükséges beavatkozásokat. Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek pedig a település tágabb környezetét meghatározó elképzeléseket öntik formába és szabályozzák. Ezekben főként az országos és térségi, természeti és épített környezeti védelmi szempontok érvényesülnek, óvatosan egyensúlyozva a környezet megóvása és az ember jóléte között. A fejlesztési, stratégiai és rendezési elemeket tartalmazó dokumentumok hierarchikus és területi szintenként is komplex rendszert alkotnak, annak ellenére, hogy a négy tématerület két minisztérium illetékességi körébe tartozik. Mind a területre vonatkozó rendezési és fejlesztési, mind a településre vonatkozó rendezési és fejlesztési dokumentumok kidolgozásában közös, hogy a tartalmi követelményeket, az egyeztetés folyamatát, a bevonandó véleményezők körét, és az elfogadásuk metódusát jogszabályok rögzítik. Másrészt valamennyi térségi tervet és az ahhoz tartozó előírást szintén jogszabályok, törvények, megyei vagy települési önkormányzati rendeletek, határozatok rögzítik.  Mindez a laikusok, építkezni vágyó állampolgárok számára nehezen áttekinthető és nyomon követhető, addig a pillanatig nem is érdekes, míg valaki érintetté nem válik a folyamatban.  Mivel a szakmabeliek és az illetékes szervek a munkafolyamatok jelentős részét papír alapon végzik, mely sok időráfordítást igényel és postaköltséggel is jár, a tájékozódni vágyó állampolgár még nehezebben jut hozzá az őt érdeklő információkhoz.

A 4TR fejlesztése a Miniszterelnökség által koordinált építésügy innovatív megújítását célzó vízió része. Célja, hogy az egymásra épülő területi és települési tervek készítésének teljes folyamatát összefogja egy közös webes felületen és digitálisan támogassa, kezdve egészen a tervezéstől, az egyeztetés folyamatán keresztül, a hatályos tervek elérhetőségéig bezárólag.

A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR) az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.

 

Forrás: Lechner Tudásközpont

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 0 (2 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©