Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Kárpát-medencei Borközpont épül Budafokon
70 év után régi pompájában a Román Csarnok
Egy Zsolnay- és egy Herendi-díszkút néz szembe egymással az új József nádor téren
Az Év Irodája 2017 Verseny díjazottjait ünnepeltük
2018-ban átadásra kerülő extravagáns épületek a nagyvilágból
Európai színvonalú táncművészeti oktatási központot adtak át az Amerikai úton
A Futureal három projektje a Well minősítési rendszernek megfelelő első európai példák
250 m magasan fekvő gigantikus üvegház landol 3 torony tetején Kínában
Az egykori remízben talált menő új irodára az ACG reklámügynökség
A hamburgi AIT Award 2018 díj finalistái között a 3h és a Váncza Művek
Áttekintés: Budai fejlesztések 2017-2018-ban
A felújítás alatt álló M3-as metró állomásainak új látványtervei
Címkék: felújítás, budapesti épületek értékőrzése, műemlék


Épületeink értékmegőrzése nyomában
Java 2018. január 26.      
Budapesten sétálva láthatjuk, milyen sok értékes, a maga nemében páratlan épület szépíti fővárosunkat. Örömmel tapasztalhattuk, hogy jó néhány közülük elhanyagolt állapotából korhűen újjászületett. Reményeink szerint ez a folyamat dinamikusan tovább folytatódik. Következzék pár szép megújult példa a kedvencek közül.

Vasból virágkoszorú: Hajós utca 32.

Az egymással szemben található két Hajós utcai ház részlegesen megújult. Egyelőre csak a homlokzatok születtek újjá, a lépcsőházi belső terek felújítása még várat magára, de tekintve, hogy milyen állapotban voltak, már ez is hatalmas előrelépés.
A Málnai Béla tervezte, 32-es szám alatt álló Szedő ház szecessziós homlokzatának díszítő elemei eltöredeztek, megfakultak az ötven éves elhanyagoltság miatt. A korai szecessziós lakóházat Málnai 1904-ben, pályája elején tervezte, sőt egy időben az irodája is itt volt, későbbi, neobarokk, majd kora modernista épületeinek fényében tanulságos látni ennek a pályának az alakulását.A megújult homlokzat apró, érzékeny részleteket és formákat is elárul arról, milyen is lehetett eredetileg a homlokzat. Ha erre járunk, nézzük meg a földszinti ablakokat keretező vidám motívumokat, a jellegzetes virágos erkély és kapu és legfelső emeleti terasz üvegtetejének kovácsoltvas tartóoszlopait.

Tlach és Keil és a réz: Hajós utca 41.

A szemben lévő ház szintén a huszadik század elején épült, egy évben a Szedő-házzal 1904-ben, a tervező építészek neve itt el van rejtve a homlokzaton, aki elég szemfüles, még megtalálhatja a Fischer-Scheer párost. Évekig csak a rejtélyes felirat volt az, ami esetleg felkeltette a járókelők kíváncsiságát az egyre szürkülő és potyogó vakolatú homlokzaton: Tlach és Keil Rézműveinek raktára volt itt,s speciális funkciónak köszönhetően szélesre méretezett a kapu, hogy beférjenek az áruszállító kocsik a méretes udvarba.

Bazári szerzetesek: Ferenciek tere 7-8.

Pár évvel Budapest megszületése után 1876-77-ben építették a ferences szerzetesek az egykori rozoga állapotú rendházuk helyére. A háromszintes átjárós épületben a zárda mellett jutott hely bérlakásoknak és üzleteknek, vendéglőknek is.
A mai Kárpátia a nagy túlélő, ha más néven is, de az itt működő vendéglőben megfordultak az ínyenc írók és költők közül, például Mikszáth vagy Móricz, 1925-ben pedig elnyerte mai arculatát, a történelmi dekorációval. A Ferenciek terén álló épület felújítás során világos, drapp színt kapott, hasonlóan a szemben álló egykori Királyi Bérpalotához. A felújítást végző BZS50 műterem célja az építéskori látvány megidézése volt.

A feltámadt szfinx: Semmelweis utca 9.

A szecessziós épület 1905-ben készült, el (ahogy azt öles számokkal hirdeti is a homlokzat). A terveket Vidor Emil készítette, akinek egy pompás villája áll a Városligeti fasorban, és a Szabadság tér melletti Bedő-ház is az ő alkotása.
A szárnyas szfinx figyelő tekintete alatti épületre szívesen mondanánk, hogy visszanyerte régi fényét, de közelebbről megnézve sajnos a mákvirágos-füzéres díszítéseket, úgy tűnik, hogy itt is a gyors, de részletgyilkos és hamar koszolódó, kőporos technikát alkalmazták. Kíváncsiak vagyunk, hogy fog kinézni a ház pár év múlva a forgalmas Kossuth Lajos utca szomszédságában.

Sörgyár és buddhizmus: Rózsák tere

Tavaly újult meg a Rózsák terén álló, igencsak kalandos életű épület is: A Gyémánt Út Buddhista Közösség tulajdonában álló épületet saját erőből újították meg: a homlokzat visszanyerte régi, Friedmann Ernő által tervezett fényét. Az épületkomplexumban eredetileg sörgyár működött, Flórián is így került ide: a tűzoltók mellett ugyanis a serfőzök védőszentje is. Az eklektikus épületen szépen helyreállították a pártázaton végigfutó virágfüzéres díszítést is.

Meztelen mozaikok: Bajza utca 42.

A Bajza és az Aradi utca sarkán található a híres Léderer-ház. több szembontból is igazán különleges. Az 1908-ben épült ház kialakítása során egyszerre kellett az építészeknek, Bálint Zoltánnak és Jámbor Lajosnak egy palotát és egy jövedelmező bérházat terveznie – egy telekre. Ezt briliánsan úgy oldották meg, hogy a palotát beépítették a bérházba. Ha a Bajza utca felől nézzük a homlokzatot, tényleg egy díszes, a közeli, Andrássy úti palotákhoz hasonló léptékű épületet látunk, míg az Aradi utca felől nyílik a praktikus bérház, de a két házrész a második emeleten már teljesen összeolvad.
Egyrészt ritka, amikor egy “felújított” épületet újítanak fel megint. A nemrég még sárgás színben pompázó, kőporos vakolás alatt megbúvó épület nem csak új színt kapott, de levakarták róla a torz szemcsés réteget, és a mozaikok is visszakapták régi fényüket.
Az egyedülálló mozaikrelief díszítést Kernstok Károly készítette, aki gyakran nyaralt a Léderer család vidéki birtokán is, és a családi portrékat is ő festette.

Bajszos atlaszok: Szent István körút 17.

Utolsónak hagytuk azt a felújítást, amire kicsit felemás érzésekkel tekintünk, ugyanis ez az épület a körút egyik legszebb színkombinációjú háza volt a kék homlokzatú, zöld tetejű Szent István körút 17. A felújítás során azonban az épület jelentős része világos, homokszínű festést kapott, ami meglepő. De így is érvényesül azért az épületet érdekessé tevő kapuzat, ami kicsit hasonlít például a Ferenciek terén álló, már említett Királyi Bérpalota bejáratára is: a kiterjesztett szárnyú sas alatt izmos szittyák tartják az épületet a vállaikon, 1902 óta szemlélik az út folyton változó forgatagát.

Fotók: Csudai Sándor / WLB

Forrás és további példák::

welovebudapest.com

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©