Hogyan működik majd az IKVA portál?


d.adel | 2018. március 19.
     
A víziközmű-adatokat tartalmazó információs bázisok terén heterogén területi és ágazatai adatbázisok állnak rendelkezésre, ezért az optimális közszolgáltatási feladatméretezés és ellátási modellek kialakításához szükségessé vált az adatok integrációja.

A közel egységes és magas színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében fontossá vált egy olyan korábban nem létező országos adatbázis létrehozása, amely elősegíti az ágazat stratégiai döntéseinek megalapozott meghozatalát. Ez maga az IKVA Adatbázis, az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis.

Az IKVA szakmai célja, hogy a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szakpolitikai célok megvalósítása kapcsán a hatékonyság növelését segítse elő. A feladat kiterjed a működési és más engedélyezési folyamatok (pl. engedélyek kiadása, ellenőrzése) támogatására; a díjmeghatározás, valamint a döntés-előkészítési feladatok támogatására a hatósági árak (díjak) vonatkozásában (ár- és díjalkalmazási feltételek biztosítása); a gördülő fejlesztési tervek, vagyonértékelések nyilvántartási rendszerbe történő integrált befogadására, kezelésére és jóváhagyására. Fontos a hatékonyságnövelés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások vezetésében, karbantartásában, szabályozó hatósági ellenőrzési tevékenység támogatásában és az átfogó, tematikus térképi felületek megjelenítésének erősítésében.

A naprakész információk alapján az ország összes településére és víziközmű-rendszerére kiterjedően összeállított informatikai rendszer egységes, modern, stabil, a döntéselőkészítési és szabályozói munkát segítő adatbázison alapul, mely képes kapcsolódni a már meglévő és folyamatban lévő fejlesztések során létrejövő adatbázisokhoz. A rendszer ugyanakkor olyan új adatok kezelését is megvalósítja, amely mára nélkülözhetetlen a víziközmű-szolgáltatás területén hatósági feladatokat ellátó, valamint díjmegállapítási jogkört gyakorló, illetve egyéb ágazati feladatot ellátó szervezetek számára.

A portál felépítését tekintve a mellékelt képen ábrázolt sémát követi.

Első lépésként kialakításra kerül a keretrendszer (M0), az adatbekérő rendszer (M1), meghatározásra kerülnek a hatósági tevékenység adatai (M2), a hivatalhoz benyújtott vagyonértékelések adatai (M3) és a hivatalhoz benyújtott gördülő fejlesztési tervek (M4). Kidolgozásra kerül a víziközmű adatbázis adatmodell lekérdező és elemző funkciókkal (M8), valamint létrehozásra kerülnek a térképi nyilvántartások, megjelenítések, attribútumok (M9).

Integrálásra kerülnek a VIKKA adatbázis adatai (M5), a víziközmű-online adatbázis adatai (M6), és lehetőség lesz jövőben elkészülő adatforrások adatainak fogadására (M7). Beillesztésre kerülnek a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás adatai (M10) és adatkapcsolat kerül kialakításra az IKIR rendszerhez (M11).

A fejlesztési folyamatok az alábbi tevékenységeket és feladatokat foglalják magukban:

  •  Infrastruktúra kialakítása
  • Fejlesztői, teszt- és éles környezet kialakítása
  • Kormányzati Adatközpont (KAK) Felhő környezetbe integrálása
  • Felhasználói igények felmérése
  • Külső rendszerekkel kapcsolatos elvárások
  • Betöltendő adatok átadása
  • Funkcionális elvárások meghatározása
  • Követelmények specifikálása
  • a szervezeti, funkcionális és IT követelmények meghatározása
  • Architektúratervezés
  • Rendszertervezés: M0 – M11
  • a készülő rendszer megtervezése, és a rendszerterv dokumentum előállítása
  • Megvalósítás (gyártói teszteléssel)
  • Adatgazdagítás, adattisztítás
  • Rendszerkialakítás: M0 – M11
  • Migrációs, funkcionális, integrált és performanciatesztelés
  • Többcélú tesztelések kerülnek végrehajtásra az elkészült rendszeren
  • Kulcsfelhasználói tesztelés
  • a kulcsfelhasználók és a projekttagok kiértékelik a szállított rendszert:              
  • Elégedettség mérése az érdekeltek, kulcsfelhasználók, üzemeltetők visszajelzései alapján,
  • projektcélok sikeres teljesülése (határidő, kockázatok, költségek)
  • szervezeti célok sikeres teljesülése
  • Éles indulás előkészítése, éles indulás 
  • Végfelhasználói oktatás
  • Adatmigráció éles környezetbe
  • Üzembeállítás, garanciális hibajavítás
  • Támogatás
  • Felhasználók és üzemeltetők támogatása – telefonon, elektronikus levélben, helyszínen
  • Rendszer finomhangolása (adatbázis- és alkalmazásoptimalizálás)

A Projekt megvalósítását követően az IKVA Adatbázis üzemeltetését az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, az IKVA rendszerhez szükséges hardvereszközök üzemeltetését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. látja el. A rendszer üzemeltetése a mindenkori jogszabályokban foglalt adatvédelmi szempontok figyelembe vételével történik.

Az IKVA Adatbázisban szereplő adatok lehetővé teszik majd a stratégiai döntések gyorsabb előkészítését, az országos és helyi víziközmű-fejlesztések, rekonstrukciók megalapozott tervezését, ezzel a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználását. Az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis megvalósítása hozzájárul továbbá a szolgáltatási szemlélet és az etikus működés közszolgálatban történő megerősítéséhez.

(x)

A szerző legújabb cikkei:
Budapest 100 – az idei részletes program már elérhető
Javaslattételi felhívás Csonka Pál-érem elnyerésére – május 25-ig
„Minden építés alapja” – pályázat építészek és egyetemi hallgatók részére
Megújuló magyar műemlékek a Kárpát-medencében – konferencia április 12-13-án
Bachman Gábor építész tervezőművész kapta idén Ferencváros József Attila-díját
Letették a Szegedi Ifjúsági Centrum alapkövét
"Mesepedagógia" oldhatja meg a szakemberhiányt?
Elkészült a Nyíregyházi Állatpark látogatócentruma
Helyi aktív építészet – kiállításmegnyitó a MODEM-ben Debrecenben, március 29-én
Látványos dizájnnal jelenik meg Magyarország a Lipcsei Könyvvásáron
Élőmunka helyett előregyártott falak és födémek
Holnap kezdődik 10. Budapesti Építészeti Filmnapok


Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     


Hírlevél feliratkozás


Konferencianaptár

Építési megoldások

Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik