gyulailevi | 2019.02.21
A következő írásban megkísérlem bemutatni a Hello Wood projektben megjelenő biomorf (azaz természeti formából következő forma) karakterisztikákat, melyekben parametrikus tervezésre, gondolkodásra utaló jelek fedezhetők fel. Anélkül, hogy a tervező saját koncepcióját ismernénk, saját szempontrendszer alapján végzem az elemzést.

Jelenlegi, második Hello Wood-ról szóló cikkemben két példát elemzek, a sorozat következő írásaiban további 4-5 példára fogok reflektálni.

Összességében elmondható, hogy a projekt legtöbb eleme vizsgálható a fent említett szempontok alapján, így egy általános szoftveres, parametrikus és generatív algoritmikus betekintés után az egyes példákra külön fogok reflektálni.

Milyen procedurális folyamatok ismerhetők fel elsődlegesen?

Alapvetően a digitális tervezésben ismert eljárások közül: LOFT surfaces, Sweep Surfaces, Surface based populating (cloning), non-repetitve iterations (azaz nem ismétlődő sorolások), Attractor based alignment, attractor impact, és surface retopology, random iteration, simplex perlin based iteration stb.

Jelen írásban megjelenő eljárások magyarázata

LOFT – Két vagy több görbe közé interpolált felület [M1. ábra]

Bézier-görbe [M2. ábra]

Vörössel a görbe pontjai vannak ábrázolva, azokon pedig két fogóponttal rendelkező érintőik láthatók, mely fogópontokkal a görbe módosítható.

1: (non)repetitív iteráció Bézier-görbén [1. ábra]

A nem ismétlődő kiosztás a biomorfizmus alapvetése, hiszen az organikus struktúrák alapfeltétele a pontos ismétlődés hiánya. A Parametricizmus manifesztumában a formálási javaslatok között is megjelenik az ismétlődés kerülése.

Parametric manifesto

Szelvényes és gyűrűs állatoknál (giliszták, piócák gyűrűsférgek stb) figyelhető meg a legjobban az, hogy kvázi ugyanolyan fedő testrészek (héjszerű teste) egy görbén kiosztva mindig a pontbeli érintőre merőlegesen helyezkednek el, így elfordulásuk folyamatos és a görbe által vezérelt. Az 1-es ábrán jól látható, ahogy a szelvények a görbéhez képest folyamatosan elfordulva sorolódnak. A merevítést nem modelleztem, természetesen a konstrukcióhoz az is hozzátartozik.

1. (non)repetitív iteráció bézier görbén [Fotó: Hello Wood]

MOVING BENCH - GLOCAL REF Fruzsina Zelenák, Tamás Dömötör, Andrea Angyal

A fotón jól megfigyelhető a biomorf jelleg szellemes és kreatív kihasználása. Ezen a ponton megemlíteném, hogy itt már egyfajta biomimézis* is megfigyelhető, hiszen a szelvényezést a görbület minél lágyabb lekövetésére használják a tervezők pontosan úgy, ahogy az ún. „lasszó” típusú közlekedésnél teszik ezt a szelvényes/gyűrűs élőlények.

*biomimézis: A biomorfizmussal ellentétben itt nem csak egyszerűen formai karakterhasonlóság figyelhető meg, hanem a megfigyelt organikus struktúra logikáját is átveszi a tervező. Kiváló példa erre a Disney vállalat falra felhajtani képes autója, melyet a póklábak analízise után alakítottak.

Itt a tervezők a fák között vezetik „élőlényüket”, helyenként még háttámlát is alakítva a padnak. Lenyűgöző gondolatmenet, jól látható, hogy az adaptivitásra, azaz alkalmazkodásra képes flexibilis tervezéssel képessé válunk olyan újfajta konstrukciókat létrehozni, melyek környezetükkel teljes összhangban léteznek. A forma megszakítása pedig a kivágott fa törzsénél abszolút művészi, sőt, kritikai művé teszi az alkotást, egyértelműen olvashatóvá téve a tervezők ember és környezet viszonyáról alkotott látásmódját.

2. Ammonitesz (kihalt őscsiga) biomorf absztrakciója parametrikus tervezéssel

Ammoniterasz, Pálóczi Tibor [2. Fotó]

A tervező tökéletesen tisztában van a biomimézis módszertanával. Miután morfológiai elemzést végzett, egyből észlelte a logaritmikus spirál meglétét az ammonitesz minta formájában. Ez egy olyan a természetben alapvetően megjelenő geometriai elem, mely rengetegszer előfordul, pl. csigák, kosok szarva, fülvájatok, kamrák stb. Az ammoniteszek háza általában sík spirál alakzatban fejlődik, ám létezik csavarodott ammonitesz is, ezt heteromorfnak nevezik. Pálóczi Tibor ezt a háromdimenziós logaritmikus spirált vette alapul. Ezzel továbblép a biomorfizmuson, hiszen az ammonita logikai felépítését is felhasználja a tervezéskor és a kivitelezéskor is.

Módszertani megközelítése rendkívül érdekes, Pálóczi saját maga írja le módszertanát

Periodica Polytechnica Architecture, 49(1), pp. 86–91, 2018 c. dolgozatában, így ezt nem fejtem külön vissza. Grasshopper scriptinggel a logaritmikus térgörbékből alkotott – talán loftolt – felület adott pontjára mindig merőlegesen álló négyszögléceket szerkeszt, majd a befoglaló hasáb térfogatával veszi a közös részt, így a befoglaló hasábon kívül eső négyszöglécek szakaszai törlődnek.Ezt Boolean-műveletnek nevezzük A logikai konstrukció érdekessége, hogy teljesen generatív és parametrikus, tehát a négyszögléckiosztás bármilyen alapgörbeváltoztatásra reagál, és az új szakaszok automatikusan lemetszésre kerülnek. (A Boolean operator script, mint minden script a Grasshopperben, procedurális vagy parametrikus.) A kialakult szerkezetet másodlagos elemekkel merevíti, de úgy, hogy az ne zavarja, hanem még jobban definiálja a kompozíciót. A kivitelezéskor minden metszetet 1:1-es léptékben síkba terítettek, és az egyes elemeket kivágták, merevítették, majd összeszerelték. Idegen anyagként mindössze a behajtós csavar jelenik meg, az elkészült pavilont kavicságyra és fagerendákra ültették.

Pálóczi műve mesteri, a szerző geometriai és formaalkotói képzettsége lehetővé teszi számára egy olyan absztrakciónak a végrehajtását, melyben az ammonitát kvázi térnegatívban ábrázolja úgy, hogy a négyszöglécek belső oldala formálja a negatív tér határait.

készítette: Gyulai Levente Phd hallgató
témavezető : Katona Vilmos Phd

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások