Hültl Dezső piarista központja

Igényesen előkészített munkái nagy körültekintésről tettek tanúbizonyságot. Kutató szellemiségét jelzi, hogy nevéhez fűződik az első építészdoktori cím is. Munkája az olasz építészet alapos tanulmányozása alapján készült, de annak eredménye épületein is visszaköszönt a későbbi terveiben.
Családi kötelékei kötelezik egész élete során - Hauszmann Alajos leányával kötött házassága meghatározó volt egész életére nézve. Fiatal hallgatóként sajátos viszony fűzte tanárához - nem ritka volt azon alkalmak száma, amikor elfogadva professzorának meghívását ebédvendég volt neves tanárának vasárnapi asztalánál.
Hauszmann egy idő után önéletírásában is megemlékezve kicsit mosolyogva - gondolom - említette, hogy kiemelt érdeklődése feltűnt iránta, de egy idő után felismerte, nem a szakmai tudás vezérelte egyedül a lelkes fiatal építészhallgatót a vasárnapi ebédmeghívások elfogadásával, hanem leánya, Gizella iránti vonzalma volt az igazi ok. Bizalma megvolt diákjában, mert nem sokkal tanulmányai végeztével már az egyetemen dolgozott professzora mellett, majd Hauszmann nyugdíjba vonulásával át is vette helyét az építészkaron. Munkássága, alapossága kiemelkedővé tette a neves professzor hallgatói közül már a korai diákévei alatt.
Kapcsolata a piarista renddel mély alapokra épült, nem volt hiába a bizalom iránta a rend részéről. Számos épület kialakításánál kérték ki véleményét, és a budapesti központi épület kialakításánál már egy átgondolt, kiforrott terv készítőjeként bízhattak benne. Az épület több ponton érdekes kérdéseket vet fel, amelyek magyarázatát a gondosságban, az alapos körültekintésben lelhetjük: a környezet, a környező épületek iráni tisztelet magyarázza az az érdekes törést, amely a két épületrész között található - a belvárosi templom épületét szinte körülöleli a két szárny - megfelelő teret adva a már korában ott lévő épületnek, egyúttal kihasználva is abból a törésből következő hátraléptetett tömegnek adottságait.
Hauszmann "iskolája" - a térképzés magas színvonalú megvalósítása itt is megmutatkozott az épület kialakításában. A kor szellemiségének messzemenőkig megfelelő térképzés máig jól szervezett belső képét mutatta. A "mai" építésznek, a mai piarista főépítésznek nem kellett megbontani a korábbi egységet - számos ponton nyitotta a régi termeket, szélessé, tágassá téve a mai iskolának helyt adó szárnyat, világos, nagy közösségi terek kialakításával elkészítve a régi-új iskola belső tereit.
A legnagyobb változást azonban nem az épület, hanem a látványos közösségi térként használható belső udvari - szinte ház a házban - térrel érte el Golda János, a mai épület kialakítását szívügyének tekintő - szintén volt piarista diák. A mezopotámiai piramosokra emlékeztető belső épület ad helyt a tornateremnek, közösségi térnek, megemelve a sötét udvar szintjét fel egészen a negyedik emeletig, itt alakítva ki olyan belső, hangulatos udvart, amely egyben a tornaterem födéme is. a járható tető ma kedvelt helye a szünetekben friss levegőre kívánkozó diákoknak, de a rendház lakói is szívesen töltik szabad idejüket itt, a város zajától elzárt szabad térben.
A kápolna belső kialakítása sok vitát váltott ki, de a letisztult belső térrel lassan megbarátkoznak a diákok, a kegyes atyák. A korábban egyetemi színpadként is üzemelt kápolna a felújítások során visszakapta eredeti fényét, a nehéz lefalazások megnyitásával világos, letisztult tér került az iskola birtokába újra.

(Érdekes történet, melyet nem sokan ismernek, hogy a korábbi barokk oltárképen - mint a régi korokban - a festő megörökítette a két Hültl testvért, Dezsőt és Hümért, a későbbi világhíressé vált sebészprofesszort is, mind piarista diákokat).

A teljes fotóalbum az alábbi linken érhető el.

(Vagy, ha kattintásra nem nyílik, ezt a böngészősorba másolva:
https://picasaweb.google.com/103762187905609730395/20111008RegiUjPiarok)