Rekonstrukciós elképzelés a chesteri amfiteátrumról (Grafika: Julian Baum)

Chris Gidlow szerint a király logikus választása volt új vár helyett a római maradványokat felhasználni (hozzátehetjük: ahogy Kurszán vára lett az óbudai amfiteátrumból is). „A kerekasztal első említése nem egy ebédlőasztalt ír, hanem egy eseményt, amin akár ezerhatszáz ember is részt vehetett.” - szögezi le. „Tudjuk, hogy Artur két legfontosabb csatája egy Légiók Városa nevű településen zajlott, és két ilyen nevű város volt. Az egyik St. Albans, a másik helyét eddig nem ismertük.” A kutatók szerint az eddig ismeretlen város Chester lehet, mivel megtalálták itt a a keresztények vesztőhelyéül szolgáló követ és a mártírok fa emlékművének maradványait. A hatodik századi szerző, Gildas szerzetes a Légiók Városát és a mártírok oltárát is leírja. A kutatás eredményeit július 19-én televíziós film formájában tárják a nagyközönség elé.

Az ásatási helyszín Chesterben (fotó: Andrew Williams)

Chris Gildow korábbi könyvében (The Reign of Arthur: From History to Legend) úgy foglal állást, Artúr király nem feltétlenül létezett, de ha igen, feltehetően inkább hadvezér, hős lovag volt, mint király, és későbbi korok költötték köré a kerekasztal-legendát, amelyben Artúr Sir Lancelot, Sir Gawain és Sir Galahad társadágában a Szent Grált keresi. Újabb könyvében (Revealing King Arthur: Swords, Stones and Digging for Camelot) már összegyűjtötte azt a tíz régészeti felfedezést, mely meggyőzte: Artúr király történelmi személy volt:

http://heritage-key.com/blogs/christopher-gidlow/top-10-archaeological-clues-real-king-arthur

Artúr király állítólagos sírja Glastonburyben (fotó: Rachel Macniven)