Bár elsőre érthetetlennek tűnik, hogy mitől tud egy víztorony felrobbanni – a híradásokkal ellentétben – a dolog nem példa nélküli. A hetvenes években Békéscsaba hasonló méretű vasbeton víztározó medencéje robbant fel, az ok: metánrobbanás. Az ívóvíz – főleg Békés megyében és környékén komoly mennyiségű metánt tartalmazhaz. Emiatt meglehetősen szigorú és részletes szabályozás van a metántalanításra, 10 liter/köbméter (oldott) metántartalom felett van szükség gáztalanításra. A fehérgyarmati kutak vize információink szerint ezalatti-ekörüli metántartalmú, ami nem okoz gondot, amíg működnek a metánérzékelők, rendszeresen ellenőrzik metántartalmat, és nem utolsósorban vastalanítják a vizet – hiszen ez is csökkenti a metántartalmat. Szakértők szerint épp ezen spórolhattak a vízműnél – legalábbis a szétnyílt hidroglóbusz belső felületén meglehetősen sok vas vált ki, aminek a vastalanítóban kellett volna kiválnia. A metánrobbanást valószínűsíti az is, hogy épp a melegben robbant fel a torony: a meleg víz kevesebb gázt old, így megnőhetett a koncentráció a tartályban.

Hozzáértők szerint elkerülhető lett volna a robbanás, ha rendszeresen ellenőrzik a víz gáztartalmát – erre valószínűleg nem került sor – éspedig minden kútra kiterjedően.

Mint a Heti Válasz cikke rámutat: „a vízközmű-társaságok szabályos működéséért az adott település önkormányzata felel, s nincs közvetlen felettes felügyelőhatóság felettük, amely elrendelhetné az országban található összes víztorony vizsgálatát” – illetve ellenőrizhetné a gáztalanítás menetét, tehetjük hozzá.

Az eseményről: http://www.origo.hu/itthon/20100713-felrobbant-a-viztorony-fehergyarmaton.html
illetve: http://hetivalasz.hu/uzlet/egesz-megyek-maradhatnak-viz-nelkul-30669
Fotó: Bakó Zoltán, Uray Boglárka