A Körtéri Gomba épület tulajdonjogát 2008-ban sikerült megszereznie Újbuda Önkormányzatának a Fővárosi Önkormányzattól azért, hogy a lepusztult létesítmény karakterét megtartva a műemlékvédelmi előírások betartásával a felújítás után a kerület érdekeinek megfelelő funkciót tölthessen be – olvashatjuk a XI. kerület honlapján.

Első lépésként nyilvános és titkos építészeti és hasznosítási terv- és ötletpályázatot írtak, ki, melynek eredményeként 65 pályamű értékelése történt meg, rendkívül széles skáláját bemutatva a hasznosítás lehetőségeinek.

A neves építészekből, közéleti személyiségekből és a különböző szakterületek képviselőiből álló zsűri végül 5 pályamű díjazására és további 10 pályamű megvásárlására tett javaslatot.

A bírálóbizottság a kiírásnak megfelelően azokat a pályaműveket támogatta, amelyek kiemelkedtek, elszakadtak a szokványos épületfunkciótól, értelmezéstől, és építészetileg méltányolható, előremutató megoldást, javaslatot tudtak nyújtani az új funkcionális igények és koncepció figyelembevételével.

A tervpályázat lezárását követően az Önkormányzat felkérte a díjazott tervek készítőit, hogy fejlesszék tovább a terveket elvi engedélyezési szintig és szerezzék be a Műemléki Tanácsadó Testület állásfoglalását azért, hogy a hasznosítási pályázatot már olyan tervekre lehessen kiírni, amelyek nagy valószínűséggel az építési engedélyt is megkaphatják az első fokon eljáró műemléki hatóságtól.

A Műemléki Tanácsadó Testület véleményezte a benyújtott elvi engedélyezési terveket, és két pályaművet javasolt továbbtervezésre illetve néhány módosítással megvalósításra.

Egy város életében minden bizonnyal előfordul az, hogy olyan helyszínek, melyek valamilyen oknál fogva kedveltté válnak, hosszú távon meghatározzák az adott település városrendezési és fejlesztési folyamatait. A lakosság önszervező tevékenységének eredményeként így alakulnak ki azok a közösségi terek, melyek később a város szívét jelentik.

Pontosan ezért gondolta úgy az Önkormányzat, hogy a Gomba felújításának folyamatát nyitottá teszi a lakosság előtt. Fontosnak tartotta, hogy a megvalósítandó létesítmény ne csupán funkciójában, de megjelenésében is szerethető legyen.

Az Önkormányzat azt akarta, hogy az itt lakók tudják, volt beleszólásuk abba, milyen épületet engednek vissza a kerület vérkeringésébe.

A leadott szavazatok alapján azt lehet mondani, hogy az embereket érdekli, hogy milyen lesz az új Gomba. Még úgy is, hogy a közel 18.000 szavazat nem hitelesített, mégis tömegében a lakosság véleményét tükrözheti.

Az interneten leadott szavazatok szerint a Hetedik műterem által készített terv, míg a szavazólapok összesítése alapján a Gyüre Építésziroda elképzelése bizonyult népszerűbbnek.

Ezt a tervet a tulajdonos Önkormányzat a tervpályázati bírálaton, a gazdasági szakértő véleményének megfelelően gazdaságosnak, hasznosítási szempontból előnyösnek minősítette. A bírálat során a gazdasági szempontokat is figyelembe vették, hiszen fontos hogy a hasznosítás pénzügyi szempontból kedvező és rentábilis legyen. Ezeket a szempontokat külön szakértői csoport vizsgálta.

A pályamű szakszerűen kidolgozott, finom részletekben bővelkedő terv. A szakértők szerint a könnyed építészeti elemek összehangoltan, megfelelő anyaghasználattal teremtik meg az igen szép szerkesztésű épületegyüttes látványát. A terv rátalált a helyes arányra a műemléki arányok és adottságok megtartása és egy új - a tér szerkezetéhez idomuló - bővítés között - hangsúlyozták a bírálók.

A pályamű kiemelkedően jó példája a különböző építészeti korokat áthidaló, ötvöző, élhető és szerethető épület- és térformálásnak. A tervezett változtatás a Gomba épületének műemléki értékét megfelelően figyelembe veszi, mondhatni, alázattal kezeli, ugyanakkor az átalakítással a mai kor színvonalához igazítja azt és látványában egységes képet teremt.

Forrás: www.ujbuda.hu