Az 1785-ben épült csűr eredeti tervei is fennmaradtak, így a hiányzó elemeket ezek alapján tudták rekonstruálni. A ház az eredeti, a környékre jellemző építési módot reprezentálja fa fachwerk szerkezetével, a közbenső mezők agyag alapanyagú kitöltésével és palatetővel. Szabadonálló, finoman kidolgozott látszóbeton falak veszik körül. Az így létrejövő szoborkert a betonfalak kivágásain és nyílásain keresztül lép dialógusba a környezettel és a kiállítóházzal.

A csűr rekonstrukciójánál helyenként eltértek az eredeti állapottól: beépítettek egy közbenső szintet is és több ablakot is, az utóbbiakat a természetes világítás érdekében. A felső szinten a fachwerk váz mögött az oromzatot beüvegezték, a faszerkezet ezáltal egyben árnyékoló szerepet is betölt, a konstrukció szépsége pedig díszítőelemmé is teszi. A ház és a betonfalak között képződő udvarok nemcsak a szintkülönbségek által különülnek el, hanem az alapfelületek különbözősége révén is: a felül elhelyezkedő udvar vízmedencéje mint egy tükör funkcionál, az alsó területeket kavics borítja.

Az Anna Kubach-Wilmsen (*1937) és Wolfgang Kubach (1936-2007) művészpáros majdnem negyven évig foglalkozott a kővel, mint anyaggal. A nyitó kiállítás 65 szobra egyben az ő retrospektív kiállításuk is. Anna Kubach-Wilmsen így fogalmaz: “A mi munkáinknál a kő nem egyszerűen csak egy anyag, amiből a kívánt formát létrehozzuk, hanem a formák a kő szemléltetőeszközei .”

További információ: www.fondation-kubach-wilmsen.de