A tekintélyes amerikai lap, a TIME idén is összeállította a világ legnagyszerűbb helyszíneinek listáját. A ranglista történetében először szerepel rajta magyar helyszín: Budapest egyesítésének 150 évfordulója apropóján több fővárosi látványosságot is kiemelnek, többek között az újjászületett Szent István-termet a Budavári Palotában.

Budapest egyesülésének 150. évfordulója egybeesik a Budapesti Építészeti Filmnapok 15. születésnapjával. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ szervezésében március 2-5. között megvalósuló fesztivál idén Budapestre, a 150 éves magyar főváros kihívásaira fókuszál.

Érden, a volt Batthyány-Sina-Wimpffen-Károlyi kastélyban 1983-ban nyílt meg a Magyar Földrajzi Múzeum, a város egyetlen országos jelentőségű intézménye. A magyar utazók örökségét bemutató színhely gondolatát Teleki Pál már az első világháború előtti években felvetette.

Az 1920. június 4-ei trianoni békediktátum drasztikusan feldarabolta az ország területét. Ezért Urmánczy Nándor, az irredentizmus egyik prominens képviselője a főváros Szabadság terén 1928-ban Ereklyés Országzászlót állított fel, amelynek posztamensébe mind a 63 vármegyéből hoztak egy-egy zsák földet, s amely a nemzet ellenállását volt hivatva kifejezni. Ennek mintájára az ország számos településén, így Érden is létesítettek országzászlót.

Ágoston Miklós építészmérnök 1933. augusztus 18-án született Budapesten. Igen fiatalon, 54 évesen hunyt el, 1988. június 30-án. Halálának 35. évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy építészi munkásságáról megemlékezzünk.

Az Equitone tavaly bemutatott, a Hold felszíne inspirálta [lunara] szálcementlapjaiból megalkotott látványos homlokzati elem teszi egyedivé a Millenáris Park felújított és kibővített G épületét.

Csontos János, a „polihisztor” filmes, (újság)író, szerkesztő, költő születésének 60. és halálának 5. évfordulója alkalmából rendezett december 1-i szimpóziumon a művészeti ágak közötti átjárással foglalkozó alkotók és a művészeti területek kapcsolatainak kutatói vesznek részt. 

Két éve költöztünk Érdre, ezért éppen ideje, hogy bemutassam Érd építészeti emlékeit: a minaretet, aztán az országzászlót, majd a Magyar Földrajzi Múzeum épületét, az Ófalui Szent Mihály templomot és a többieket. Elsőként most Érd jelképeit: Érd város címerét, Érd zászlaját, a Harangjátékot és az érdi Életfa térplasztikát ismertetem.

A tervezés kezdetétől Wágner László vezetésével készültek a tervek. 1962 decemberétől indult el, a tervpályázat elfogadását követően, az IPARTERV-be, 1968-ig a beruházási tervek dokumentálását végezte, és 1971-ben az épület alapkő-letételével fejeződött be a munkája. A tervek módosítását Magyar János jegyezte.

Közel ötéves, intenzív restaurációs munkálatokat követően, amit a neves építész, Sir David Chipperfield vezetett, megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt Velence egyik leghíresebb látványossága, a Procuratie Vecchie (Régi Prokurátus) épülete. Az újjászületett épület azonban nem csak régi fényét nyerte vissza, hanem új célt és küldetést is kapott.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző kelet-európai, ill. közel-keleti országokba (Grúzia, Törökország, Jordánia, Ukrajna, Bulgária, stb.) invitálom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészeken található kedvenc épületeimet és városaimat.

Szép kiállítású kötettel ünnepli 25. évfordulóját a Bánáti Hartvig Építész Iroda. Az irodát a vátis Bánáti Béla és a Németországból hazatérő Hartvig Lajos eredetileg egy munkára alapította, de úgy tűnik, a próba bejött, mert a 25 éves iroda ma már 50 fősre nőtt, és számos jelentős munkát jegyez.