Zürichtől nem messze található ez a csodálatos, hegyek közé ékelődött ékszerdoboz. Megkeresésemre azonnal felajánlották a nővérek a szállási lehetőséget is a fotózás engedélyezése mellett, én pedig éltem vele, és egy Breuer-épületben tölthettem el pár napot. Emlékezetes pár nap volt, ugyanis a nővérek bevontak az életükbe, amikor éppen nem dolgoztam. Szóval akár mosogathattam is volna, ha ahhoz lett volna kedvem.

Londonban idén is felállították a Serpentine Gallery előtti téren a pavilont, mellyel egy kiválasztott tervező számára kínálnak lehetőséget, hogy kifejtse e speciális építménnyel kapcsolatos gondolatait. Vajon most is megtörténik a varázslat?

2022. február 2-án a Párbeszéd Házában megnyílt Prof. Dr. Nemcsics Ákos építész kiállítása Gyermeklelkű épület – Egy közel két évtizedes templomépítés története képekben címmel.

Új könyvem jelent meg Templomséták a Dunakanyarban címmel, a tavaly kiadott Templomséták Budapesten folytatásaként. A szokásos sajtóközlemény helyett most én írok néhány sort a könyvről. Bár ezen a vidéken van az ország legnagyobb temploma is, ezúttal inkább az egyik legkisebbről mesélek.

Szekrény tetején mentett secco, a faluban előkerült szobor, szilánkokból visszatervezett padló: a bajnai Sándor-Metternich-kastély hihetetlen titkokat rejt. A Sándor-palota névadó családjának bajnai kastélya ma újra régi fényében ragyog.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző észak-európai (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek/építmények állnak ma az egykori műemlékek helyén.

A 18. Nemzetközi Építészkongresszust 2021. július 2-án Budapesten, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában rendezték meg Melyik múlt vezet jövőnkbe? címmel, mintegy 500 résztvevővel. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó szervezte a Magyar Építőművészek Szövetségének támogatásával.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek/építmények állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Korlátozott számban még kaphatók belépőjegyek a jövő heti, július 2-i Nemzetközi Építészkongresszusra, melyről korábban már küldtünk Önnek értesítést. Ha érdeklik az előadások – az előadókról alább bővebb információt is küldünk –, akkor érdemes most jelentkeznie, hogy biztosítsa a helyét a konferencián! Mint ahogy azt előző levelünkben is írtuk, a rendezvényen – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – védettségi igazolvány felmutatásával lehet részt venni.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.