Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Az új szálloda bokrétaünnepe a Liszt Ferenc repülőtéren
Átadták Szegeden Magyarország legnagyobb tudományos beruházását, az ELI Lézerközpontot
Kastélyprogram 2017: Megújul a szécsényi Forgách-Lipthay-kastély és a benczúrfalvai Benczúr-kúria
Magyarország első Hard Rock hotelje épül a pesti belvárosban
A 2017-es úszó-világbajnokság szinkronúszó versenyeinek budapesti helyszínének látványtervei
Megújul a Casino a 2017-es Úszó VB-re
Megnyílt a világ legzöldebb repülőtere Oslóban
Intelligens sportcélú tudásközpont születik Székesfehérváron
A Lépték-Terv kapta az idei Év Tájépítésze Díjat
A Dunakanyar legszebb részén új turisztikai központ épül
A MAD építésziroda terve Milánó átfogó megújulásáért
Hadüzenet a klímaváltozás ellen! Pályázat a Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási tömb tervezésére
Európa legmenőbb vízparti lakásfejlesztései között a hazai BudaPart projekt
Címkék: Gellérthegyi pályázatról dióhéjban.


Gellérthegyi pályázatról dióhéjban
Java 2016. november 28.      
A Miniszterelnökség által júliusban kiírt ötletpályázatra összesen 68 beadvány érkezett, melyből a bírálóbizottság 14 pályaművet megvételre érdemesnek tartott, s ebből hármat (15-ös, a 40-es és a 43-as pályaműveket) részesítette 3 millió forint kiemelt megvételben. A díjátadó ünnepségre a Lechner Tudásközpontban került sor november 23-án.

Az összes pályamű elsősorban kilátóként képzeli el a Citadellát, amelyben kialakítanának egy múzeumot vagy látogatóközpontot, esetleg egy szállodát is az ezekhez kapcsolódó vendéglátóhelyekkel.

A bírálóbizottság összetétele

1. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, elnök
2. Füleky Zsolt a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, társelnök
3. Katona András miniszteri biztos
4. dr. Puskás Imre a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára
5. Turi Attila akadémikus, építész, Magyar Művészeti Akadémia tagja
6. Szalay Tihamér építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke
7. Perényi Tamás DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék vezetője
8. Bálint Imre DLA építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke
9. Mártonffy Miklós, a Főpolgármesteri Hivatal delegáltja Budapest Főváros, Városépítési Főosztályának vezetője
10. Dr. Mőcsényi Mihály professzor, Kossuth-díjas, Széchenyi-díjas és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas kertészmérnök, tájépítész, okleveles múzeológus, régész, művészettörténész
11. dr. Hermann Róbert történész, a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezetője
12. Györfi Béla Szabolcs atya, házfőnök-templomigazgató (Sziklatemplom)
13. dr. Krähling János építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanszékvezetője.

Bírálati szempontok:

• Jelkép
A pályamű mennyiben érzi szükségesnek egy jelkép teremtését, hogyan értékeli a helyszín szimbolikus jelentőségét, jelenleg betöltött szerepét, helyzetét.

• Megjelenés, városkép, látvány
A pályamű által felvetett ötletek harmonikusan illeszkednek-e a városképbe, kiemelten pedig a Duna-parti budai sziluettbe, mely változatos morfológiai adottságú természeti környezetet és épített elemeket ötvöz magában.

• Funkció – megvalósíthatóság, helyénvalóság
A pályamű olyan releváns, megvalósítható, értékálló koncepciót képvisel-e, mely hosszú távon képes rendezni a Gellérthegy és annak részét képező Citadella jövőbeni szerepét.

• Városszerkezet - megközelíthetőség
A pályamű korszerű harmonikus megoldásokkal igyekszik-e becsatolni a város vérkeringésébe a területet, megteremteni a valódi kapcsolatot a Gellérthegy és a környezete között, segíti a terület megközelíthetőségét, fejleszti a közlekedési kapcsolatokat (akár a forgalmi rend változtatása által).

• Innováció, értékőrzés, értékteremtés
A pályamű megfogalmaz-e olyan innovatív, fenntartható ötleteket, melyek a kialakult állapot értékeit megtartva, azokat új értékekkel ruházza fel, új tartalommal tölti meg.

Kiemelt megvételben részesült:

3 000 000 Ft kiemelt megvétel Boda István, Iszak Bálint
3 000 000 Ft kiemelt megvétel Palotai Tamás, Varga-Ötvös Béla, Kotsis István, Gőczey András, Csuport Györgyné, Éltető Zsófia
3 000 000 Ft kiemelt megvétel Hubayné dr. Horváth Nóra, Módosné Bugyi Ildikó, Jákli Eszter, Kovács András, Kovács Dóra, Fentősi Eszter, Hódos Katinka, Major Ivett, Nagy Fanni, Németh Annamária, Tóth Bettina, Vida Sára

A bírálóbizottság által a három legjobbnak ítélt pályamű közül a 40-es sorszámú indul ki a legrégibb hagyományból, nevezetesen Széchenyi István „nemzeti panteon” ötletéből, csak annak korszerűsített formájából, és az „emlékkert” fogalomkörébe bevonná az őshonos növényvilágot, a tájépítészeti környezetet is. Nem csak a Citadella épületében alakítana ki oszlopcsarnokot a nagy magyaroknak, hanem a Gellérthegy természetes növénytársulásait is helyreállítaná, és a táj történetével – beleértve az elhíresült őshonos budai szőlőt és művelését – sétaösvényeken ismertetné meg az érdeklődőket. A Citadella épületébe, a keleti, Duna felőli rondellához visszaköltöztetné a csillagdát is, hiszen 1813-tól a szabadságharcig a szőlőkertek között az Uraniae csillagvizsgáló állt a hegy tetején (többekkel közösen Pollack Mihály tervezte), ennek a helyére épült a Citadella 1850-től. A legmerészebb elképzelés mégis az, hogy a Szabadság-szoborból egy grandiózus napórát alakítanának ki: a két posztamens árnyéka az erőd falán mérné az időt egész évben. Ez a pályamű egy fürdőt képzel el a hotellé alakított fellegvár földszintjére.

A három legjobbnak választott pályamű közül a 43-as számú egy hullámvasút ötletét veti fel, amely a Várhegy alja és a Gellérthegy között szállítaná az utasokat, és lenne egy köztes állomása is, a Naphegyen. Ezen a távon 7-9 pillérre támaszkodna a vasúti szerkezet, közöttük sétányok is lehetnének, így a sínek nem választanák szét a teret, mint egy siklópálya. Ez a terv elsősorban a Citadella környezetére, a sétányokra, kilátópontokra, játszóterekre és parkokra koncentrál – a Gellért-hegy másik oldalán való lejutásra is ajánl egy egészen egyedi módot.

A legjobbnak ítélt pályaművek közül a harmadik (15-ös számú) pedig lanovkában, amolyan libegőben gondolkodik sikló helyett, és a felújított Várkert bazártól járna a Citadelláig. A lebegő kabinos felvonó építése már az 1930-as években is felmerült, de az a Duna fölött ívelt volna át a budai Várhoz a pesti Vigadótól. Pár éve ezt az ötletet elevenítette föl Zoboki Gábor építészirodája, csak épp a libegő a Gellérthegyet kötné össze a pesti Belgrád rakparttal.

Csepreghy Nándor a díjátadón kiemelte, hogy a kiírásnál fontos szempont volt az elődök munkája, mely a hazai építészeti örökség szerves része, továbbá, hogy a létrejövő építészeti érték funkcionalitása is megfeleljen a jelen kihívásainak és elvárásainak. A miniszterhelyettes kifejezte örömét a beérkezett pályázatok magas száma és a díjátadót övező nagy érdeklődés miatt. Beszédében kitért arra, hogy a beérkezett pályázatok kellő bizalmi tőkét adnak arra vonatkozóan, hogy érdemes ötletpályázatot kiírni, hiszen láthatóan sok fiatal építőművész törekszik arra, hogy maradandót alkosson.
- A természeti értékek megóvására is nagy hangsúlyt fektető pályázat a Gellérthegy és a Citadella revitalizációjára várt és kapott is kreatív építészeti, tájépítészeti, vagy képzőművészeti koncepciókat – mondta el az eseményen Füleky Zsolt, a bíráló bizottság társelnöke. A bizottság a beérkezett pályázatok sokszínűségére és a világörökségi helyszín fővárosi és országos jelentőségére tekintettel egy következő, a megvalósításhoz vezető építészeti ötletpályázat meghirdetését ajánlja a kiírónak – tette hozzá a helyettes államtitkár.


Összefoglalva:
- a beérkezett pályaművek színvonala magas volt, azonban olyan átfogó tervek nem születtek, melyeket a bírálóbizottság első, második vagy harmadik díjban részesített volna. A kiemelt három terv abban mindenképpen a többi fölé emelkedik, hogy a Citadella hasznosítása mellett az egész Gellérthegy tájépítészetére koncentrál, megőrizve a világörökségi helyszín szellemét. A Gellérthegy távlati fejlesztésében a zöldfelületek és a természetvédelmi szempontok hangsúlyosabb szerepet kapnak majd az építészeti kérdéseknél.
Ez a bárki számára nyitott ötletpályázat csak a legelső lépés volt, ezt követi a szakmai ötletpályázat, amelyen már csak építészek terveit várják majd, és utána kezdődik az átfogó koncepció kidolgozása. Vagyis a megvalósítás még olyan hosszú folyamat, hogy egyelőre költségkalkulációról és határidőkről sem érdemes beszélni.

Forrás: www.origo.hu
Forrás: gellerthegypalyazat.hu
Lechner Tudásközpont

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: -2 (1 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©