Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Átadták Norvégia első pluszház-óvodáját
Címkék: Múzeum, Guggenheim, Helsinki, pályázat, Nicolas Moreau, Hiroko Kusunoki


Mégsem épül felesleges múzeum közpénzből!
Nem lesz Guggenheim Helsinkiben
zimboras 2017. január 15.      
A főváros képviselőtestülete nemmel szavazott a közpénzeket fölemésztő presztízs múzeumberuházásra Helsinkiben. A finn főváros lakói nem kívánnak mintegy 30 milliárd forintnyi közpénzt elkölteni a helsinki Guggenheim Múzeumra, amit a Guggenheim lobbistái a finn fővárosban is meghatározó turisztikai mágnesként próbáltak eladni a döntéshozóknak

Megint a brand és a fél millió turista
A licenszadó Guggenheim Alapítvány öt évvel ezelőtt mutatta be múzeumépítési koncepcióját Helsinkinek, azzal az ígérettel, hogy az erős brand fémjelezte beruházás fél millió fizető látogatót tudna csábítani a finn fővárosba. Azt állították, hogy Helsinki így kikerülhet a Botteni-öböl túlpartján fekvő Stockholm árnyékából, és felkerülhet Európa turisztikai térképére.

A javaslat egy 12.000 m2-es épületről szólt, amelyből 4.000 m2 lett volna a kiállítótér. A projekt kezdeti fázisaiban több visszásság is történt. A Guggenheim Alapítvány önmagát bízta meg a 350 millió forintos megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. Majd a HAM Helsinki Műcsarnok vezetőjét, Janne Gallen-Kallela-Sirént nyerték meg a projekt fő lobbistájának, aki felvetette a két intézmény összeolvadását, és már-már saját magát látta az igazgatói székben. Miután Finnországban elkezdték firtatni az összeférhetetlenségét, amerikai pártfogói nem hagyták cserben, és megkapta a buffalói Albright-Knox Múzeum igazgatói székét.

Mesteri lobbizás és tervpályázat
Miután az első javaslatot leszavazták, a Guggenheim Alapítvány új lobbicsatornák után nézett, és a finn politikába jól beágyazott Miltton Group médiaügynökséget választotta helyi médiapartnerének. Ennek egyik vezetője történetesen a Zöldek befolyásos várospolitikusa, a Neste (a MOL finn megfelelője) PR-osaként debütált Tuuli Kousa volt, aki „megivott néhány kávét” néhány politikusbarátjával, és a fehér asztalok mellett elérte, hogy folytatódhasson a projekt előkészítése. A múzeum módosított fókuszában az északi építészet és formatervezés állt volna. Egy új helyszínre, a város központjában lévő volt kikötői területre nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyre 1715 pályamű érkezett be. Bár a pályázók száma rekordot döntött, egy finn iroda se került be a második fordulóba. A zsűri 2015-ben végül – a Sanaa-nál, Shigeru Bannál és Kengo Kumánál is gyakorlatot szerzett – párizsi székhelyű francia-japán Nicolas Moreau Hiroko Kusunoki építészpárost hozta ki nyertesnek.

A végeredményt azonban sok kritika érte. Juhani Pallasmaa, Finnország legmérvadóbbnak számító építészteoretikusa szerint a projektet megmérgezte, hogy a beruházásról a politika a lakosság kizárásával, zárt ajtók mögött folytatott egyeztetéseket. A projektiroda tanácsadói a művészeti beruházást a konzumerizmus és turizmusipar termékévé kívánták lesilányítani. Az elszenesedetten fekete épület pedig ránehezedne Helsinki neoklasszicista városközpontjára és tönkretenné a városképet, vélekedett Pallasmaa.

Franchise-múzeum közpénzből?
Az állami költségvetés nem kívánt beszállni a finanszírozásba. Helsinki lakosságának 75%-a és a Nagy-Helsinkit alkotó másik nagyváros, Vantaa lakóinak 83%-a viszont ellenezte, hogy nagyrészt az adófizetők pénzéből építsék meg a múzeumot. „Ha annyira jó üzlet a múzeum, miért nem állják saját zsebből?” – ilyen és ehhez hasonló bejegyzések tömege jelent meg a Facebookon. A körülbelül 130 millió eurós beruházáshoz ugyanis a finn főváros adta volna a telket, és a fejlesztési költségekből a Guggenheim Alapítvány csak 40 millió eurót állt volna. Ráadásul ennek a nagy részét is a visszakapta volna licenszdíjként a következő 20 évben.

Minden jel arra mutat, hogy a Guggenheim által megbízott Boston Consulting Group 500.000-es látogatói és az ehhez kapcsolódó bevétel-előrejelzései is irreálisan optimisták voltak. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy Finnországban csak a látogatók körülbelül fele vesz teljes árú jegyet, illetve a Helsinkiben nemrég megépült Kiasma modern múzeumnak is csak 250.000 látogatója van évente, sőt még a stockholmi Modern Múzeumnak sincs félmilliónyi látogatója egy évben.

Helsinki képviselőtestülete igen hosszú, éjszakába nyúló vita után, 2016. november 28-án elutasította a projektet, mivel nem kívánták a városi közpénzt egy ilyen, várhatóan veszteséges projektre fordítani. Problémásnak látták, hogy a finn művészet nem tudna kellőképpen megjelenni a múzeumban. Továbbá azzal indokolták a döntést, hogy a város értékesebbnek tartja a tengerparti területet, minthogy azt a Guggenheim Alapítványnak adják ajándékba.

A megismételhetetlen Bilbao-effektus
Helsinkit is a sokat emlegetett Bilbao-effektussal csábították a projektbe. Végignézve a Guggenheim 15 múzeumprojektjét azonban az derül ki, hogy wow-építészetre és brandingre alapított helyi gazdaságfejlesztés egyszeri és megismételhetetlen esemény volt. Valójában Bilbao sikere is egy sokkal komplexebb városfejlesztésen alapult, míg a Guggenheim-brandre alapított múzeumprojektek olyan városokban buktak meg, mint Berlin, Las Vegas, Vilnius, Guadalajara, Rio de Janeiro, Tokió, Hong Kong vagy Salzburg.

Jellemző, hogy komoly lobbi- és marketingmunkával projektenként általában fél-fél millió turistával és az ebből következő helyi gazdaság fellendítésének ígéretével lép fel a kultúrát alapvetően biznisztermékként aposztrofáló csoport, amely tulajdonképpen egy felesleges brandet kíván ráerőltetni a kiválasztott városokra. A projektek alátámasztásaképpen majdnem mindig ott van a wow-építészet (érdekes módon nagyon sokszor Zaha Hadid által fémjelezve). A múzeumprojektek többsége a helyi kontextust figyelmen kívül hagyó gigantomán projekt, amelyek sok esetben megrendítik az országok kulturális költségvetését, és ellehetetlenítik a kulturális sokszínűséget, a meglévő múzeumokat és az alternatív kulturális szcénát. A megvalósult projekteknél ellenben a tényleges látogatószámok nem igazolják az előzetes feltevéseket és a projektek bezárásukig veszteségeket termelnek.

Berlin – Las Vegas
A megvalósult projektek közül a 6.000 m2-es Guggenheim Las Vegas már 15 hónap után bezárt az alacsony látogatószám és a finanszírozási problémák miatt. Az ugyancsak Las Vegasban az Ermitázzsal közösen létrehozott múzeum hét évig bírta, és ez alatt az idő alatt mindössze 1,1 millió látogató érdeklődését tudta felkelteni.

Hozzájuk képest szerencsés volt a kisebb méretű, a modern művészetet kiemelkedő módon bemutató berlini intézmény, amely 15 évig fennmaradt. Az Unter den Lindenen lévő múzeumnak azonban másfél évtized alatt mindössze 1,8 millió látogatója volt, azaz átlagban 120.000 ember évente.


A feltörekvő városok
Rio de Janeiro a 2000-es évek elején építette volna meg Jean Nouvel wow-múzeumát, míg a mexikói Guadalajara 24 emeletes futurisztikus Guggenheim-toronnyal kívánt új imázst teremteni a másfél milliós városnak. A projektek azonban mindkét országban meghaladták volna az éves nemzeti kulturális költségvetés többszörösét. Braziliában a „kulturális Titanic” elleni tüntetések hatására állították le a projektet, míg Mexikóban az alapítvány nem volt hajlandó a projekt költségeinek a csökkentésére. Így a mexikói kormány és a bevont magánbefektetők egyszerűen nem voltak képesek finanszírozni a túlságosan gigantikusra méretezett projektet.

Taichungba, Taiwan harmadik legnagyobb városába Zaha Hadid olyan múzeumot tervezett, amelynek hatalmas, mozgó termeibe – a tervező elképzelései szerint – az emberek elveszítették volna tájékozódóképességüket. A 400 millió dolláros futurisztikus projekt megtérülését azonban a megvalósíthatósági tanulmány kétségessé tette, és a helyi ellenzék megbuktatta a beruházást.


Vilnius is a hírnévre vágyott
A vilniusi Guggenheim-Ermitázs projekt története ismerős kelet-európai sztori. Egy amerikai-litván művészből lett üzletemberre bízták a projekt menedzselését, és a Zaha Hadid sztárépítész által tervezett projekt révén évente 400.000 új turistát szándékoztak a litván fővárosba csábítani. Az Állami Számvevőszék azonban a fenti úriemberhez köthető korrupciós ügyleteket fedezett fel, és a névadók kihátráltak. A projekt négy év előkészítés után 2012-ben leállt.

Tervek a metropoliszokban
Tokióban 2001-ben egy ingatlanfejlesztő cég azért szeretett volna egy ideiglenes kortárs múzeumot létrehozni, hogy a főváros egyik szigetének a trendi beépítését megindítsák, de itt is elég hamar kihátráltak Zaha Hadid tervei mögül. Lower Manhattanben Frank O’ Gehry múzeumkoncepcióját pedig a 2001. szeptember 11-es terrorcselekmények után lefújták, és a projekt soha nem éledt fel.

Hong Kong alma
Hong Kong 2004-ben álmodta meg a gigantikus West Kowloon Cultural Districtet, ahová eredetileg egy kortárs művészeti, egy film- és egy dizájnmúzeumot terveztek. Az eredetileg 800 milliárd forintnyi költségek már a tervezési fázisban 25%-kal megnőttek. A projekt első évtizedében csak egy tengerparti sétány és egy kisebb galéria valósult meg. A beruházás első monumentális múzeuma, a 60.000 m2-es M+ állítólag 2017-re készül el.

A „művészeti Starbuck” helyett sokszínű kultúrát
A helsinki projekt lefújását a helyi Facebook-közösség elsöprő többsége támogatta. A Next Helsinki nevű alternatív kezdeményezés a konzumkultúrát és turizmusipart kiszolgáló „művészeti Starbuck” helyett a helyi közösségek kulturális projektjeire és a kultúrát az utcára vivő kezdeményezésekre fordítaná a beruházás költségvetését. A 2015-ben kiírt ellen-ötletpályázatukra 215 pályázat érkezett 40 országból, amelyek a helsinki tengerpart köztereire olyan kulturális kisprojekteket javasolnak, amelyek nem szorítanák ki a lakosság nemfizető részét a központból, hanem demokratikus módon lehetővé tennék, hogy a teljes helyi közösség élvezze a közterületi kortárs művészetet.


Fotók
“Art in the City” © Moreau Kusunoki
Rendering D © Moreau Kusunoki / ArteFactoryLab
3-D Model of "Art in the City" by Moreau Kusunoki Architectes. Photo: Riitta Supperi
Nicolas Moreau and Hiroko Kusunoki Photo: Courtesy Moreau Kusunoki Architectes © Bruno Lévy

Wikimedia Commons:
Guggenheim Berlin By Jensens (Own work) [Public domain], via Wikimedia Commons
By Miss O'Crazy from New York, NY (The Las Vegas Guggenheim, at the Venetian) [CC BY 2.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0)], via Wikimedia Commons
M+ By Wing1990hk (Own work) [CC BY 3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0)], via Wikimedia Commons
West Kowloon Baycrest - Wikipedia user - CC-BY-SA-2.5 / Baycrest - 維基百科用戶 - CC-BY-SA-2.5

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 40 (20 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©