Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Részletek: „A férfi, aki stadionból roadstert, tájból festményt épített – Bordás Péter” című interjúból
Piliscsabai családi ház nyerte a 13. Média Építészeti Díját
21. századi csúcstechnológiáját képviselő okosvárost épít Bill Gates a sivatagban
Az Olof Palme-ház Millenium Háza néven születik újjá a Városligetben
Feketeházy János hídtervező alkotásaiból „Összekötetések” címen különleges kiállítás nyílt
A lebombázott Moszul moduláris 3D lakóhidakkal épül újjá Vincent Callebaut tervei szerint
Startol a Károlyi-Csekonics-palotaegyüttes újjáépítése
Világsikerű magyar Chameleon Smart Home fejlesztés az olcsó okos otthonokért
A Cushman & Wakefield európai szolgáltató központjában jártunk Budapesten
Zaha Hadid gigantikus olajkutató központja Rijadban
Előkészületek a történelmi múltú Keleti és Nyugati pályaudvar rekonstrukciójáért
Bontani vagy modernizálni – ez itt a kérdés
Vízbe merült étterem
Címkék: Fejlett civilizáció épített emlékeit idézi- a Madáin Szálih metropólisz.


Fejlett civilizáció épített emlékeit idézi a Madáin Szálih metropolisz
Java 2017. március 10.      
Egy rendkívül fejlett ókori civilizáció nyomaira bukkantak a kutatók Szaúd-Arábia északnyugati részén, az al-Ulai oázis közelében. A Világörökség részét képező Madáin Szálih, Petra városa után a nabateusok egykori legfontosabb központjaként vált ismertté.

A kopár sivatag mélyén egyszer csak hatalmas faragott sziklatömbökkel, félbehagyott és befejezetlen emlékművekkel, és elszórtan több mint 100 monumentális sírral találkozhatunk.
Az iszlám-kort megelőzően, i.e. a 6. században itt már egy magasan fejlett civilizáció létezett az ókori Arábiában. A vándorló nabateusok a Negev-sivatagban történt letelepedésüket követően jellegzetes, a sivatagi viszonyokhoz jól igazodó, fejlett mezőgazdálkodást alakítottak ki. Kultúrájuk nemcsak abban a tekintetben volt egyedülálló a maga nemében, hogy egy évezreden keresztül sikerült fennmaradniuk a megfelelő életkörülményeket, hanem abban is, hogy képesek voltak különböző idegen kultúrák jótékony hatásait befogadni és integrálni a meglehetősen mostoha körülmények között. Egészen kivételes mérnöki képességekre vall az a technológia, mellyel például a fejlett vízgazdálkodásukat létrehozták. A nabateusok – délről északra irányuló lassú vándorlásuk során – hozták létre a sivatagi kereskedelmi útvonalakat a tengeri kereskedelem kiküszöbölésére, s ezt egészen az iszlám terjeszkedésének előretöréséig meg is tartották. Igyekeztek elkerülni a katonai konfliktusokat, és bár rendelkeztek saját hadsereggel, a katonákat gyakorlatilag soha nem használták hódító törekvések megvalósítására. Sok nagyméretű szikla ölelésében található az ősi városuk épületmaradványai. A 10 km² nagyságú területen mintegy 80, többnyire jó állapotban tartott temetkezési létesítmény látható – homlokzatainak fantáziadús változatos kialakítása különleges élményt nyújt. Azonban homoktakaró borítja és feltárásra vár a metropólisz területének középső része, mely szintén számos különlegességet ígér!

A területet 1876-77 közt beutazó Charles Doughty adott hírt először a Madáin Szálihban hajdan élt nabateusokról. Az ő 1880-as feltárásai nyomán figyeltek fel a terület történeti jelentőségére a nyugati történészek és archeológusok. 1902-ben – a hidzsázi vasút építése kapcsán – két francia dominikánus szerzetes, A. Jausse és R. Savignac voltak az elsők, akik a nabateusok itteni emlékeit tudományos alapossággal és részletességgel tárták fel. Átvizsgálták a helyszínt és megkísérelték egy számozott rendszerbe (listába) foglalni az itt levő történelmi jelentőségű építészeti emlékeket, továbbá vázlatokat is készítettek. Eredményeiket különböző nyelveken publikálták 1904-ben; művük a nabateusokkal foglalkozó régészeti kutatások mérföldkövévé vált. Az európaiak számára 1995-ig nem volt lehetséges archeológusként az országba jönni; az antik sivatagváros szakszerű régészeti kutatására csak 1997-től adott engedélyt Szaúd-Arábia. Napjainkban azonban már – az országból elsőként – az UNESCO által a világörökségi jegyzékbe (2008) vett emlékének számít

Forrás és bővebb információ: impressmagazin.hu

wikipedia.org




 

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 4 (2 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©