Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Irodaházzá alakul a trafóház, amin Györgyi Dénes és Román Ernő összeveszett 80 éve
A Lechner Központ felmérte a tervpályázatokkal kapcsolatos igényeket
Hajnóczi maradt az elnök - tisztújítás az országos kamarában
Mi minden van másképp a tűzvédelemben?
Agyonütötte a spanyol turistát a pilaszter fejezeti köve a firenzei Santa Crocében
Menő irodaházak az új Metszetben
Dr. Szabó Lászlót, az Ybl professzor emerituszát kitüntette az akadémia
A matrica nem megoldás – hogyan tervezzük a madár-barát üvegeket?
Magasház ügyben az Icomos MNB nem foglal állást, de korábbi ellenző álláspontját fenntartja
Hogyan áll a Hauszmann-terv?
A Foster + Partners nyilatkozatot adott ki a MOL Campus fenntartható tervéről
Amit tudni akartál a padlótervezésről, de nem merted megkérdezni
A MOL-é lesz a lágymányosi toronyház, Fosterék tervezik
Címkék: Lechner Tudásközpont, Fehér köpeny & rajzasztal, Csorba Zoltán, Dragonits Tamás, Magyar Géza


Csorba Zoltán – egy építész életmű a lakókörnyezet, lakásminőség javításának szolgálatában
Csépé 2017. március 31.      
Március 29-én este, a Lechner Tudásközpont Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozatának harmadik estjén Csorba Zoltán építésszel tekinthettük át változatos szakmai életútját. A Váti legendás, Farkas Tibor vezette balatoni csoportjának tagja, vagy később Tenke Tibor mellett az Újpalotai lakótelep H jelű házainak építész tervezője.

Az 1965-ben az UIA Sir Patrick Abercombie-díjával kitüntetett Balatoni Regionális Terv nem csak azért jelentős, mert a hazai regionális tervezés egyik első csúcsteljesítményeként a Váti csapata szinte új tervműfajt teremtett meg vele, hanem mert a készítését követő évtizedben mind a szervezeti, mind a személyi feltételek adottak voltak hozzá, hogy a területi fejlesztési terv absztrakt céljai konkrét építészeti minőségi változásokban ölthessenek testet a magyar tenger körül. Csorba Zoltán azon véleményének adott hangot, hogy az 1956 utáni nemzetközi karanténból épp csak kiszabaduló Kádár-rendszer bizonyítási kényszere, együtt a hazai szakemberek lelkes, jobbító szándékú tettvágyával teremtette meg azokat a körülményeket, melyek közt a Balatoni Intéző Bizottság és a Főépítészség egyedülálló munkát tudott végezni. Az 1945 előtt jobbára szűk kör számára elérhető, de viszonylag magas környezeti kultúrát képviselő balatoni nyaralóéletet a háború után felváltotta egy sokkal alacsonyabb minőségű épített környezeti igényekkel rendelkező, de széles tömegeket a tóparthoz juttató üdülő-világ, aminek következtében (és átfogó koncepció, szabályozás hiányában) markánsan romlott a tó körüli épített környezet. Ezt a tendenciát sikerült megfordítani az átfogó tervezéssel, szabályozással, és a végrehajtást szolgáló, erős kompetenciákkal bíró szervezeti háttérrel. Csorba szerint a Balaton menti későmodern építészet korukban kiemelkedő eredményei ennek a történelmi együttállásnak köszönhetők.

Érdekes részleteket ismerhettünk meg arról, hogy a 70-es évek elején milyen körülmények összejátszása kellett ahhoz, hogy a hazai gyakorlattól merőben eltérő, magasabb építészeti és környezeti minőségű, H jelű típusépületek jöhettek létre nem csak a TTI tervezőasztalán, hanem Újpalotán, s nyomában más magyarországi lakótelepeken is. Tenke Tibor korszerű gondolkodásmódja és az előremutató nemzetközi, candilisi városépítészeti trendekben való tájékozottsága, bizalma a fiatal építészben és Csorba kísérletező, az emberi lakhatás jobbítását célként kitűző attitűdje együtt kellett ahhoz, hogy a korabeli építőipar realitásai között is megvalósulhassanak a lakásnormákhoz nehezen illeszkedő, viszonylag nagy alapterületű lakásokat tartalmazó, változatos városképi megjelenésű paneles lakóházak a Kőrakás parkban vagy a Páskomliget parkban.

Mint a paneles lakótelepeket tervező egyik legfőbb szellemi műhely, az egykori TTI munkatársa, és mint a téma kutatója, aki a fővárosi lakásvagyon rehabilitációjának kérdéseiből készítette PhD dolgozatát, Csorba Zoltán az iparosított technológiával épült lakótelepek rehabilitációjáról is beszélt. Elmondta, hogy nem tartja jónak a társasházi formát a lakótelepi házak üzemeltetésére és megújítására, meg kellene találni azokat a megoldásokat, amelyekkel egységesen működtethetők ezek az épületek, és hatékonyan végezhető el rehabilitációjuk is. Szintén felhívta a figyelmet olyan műszaki problémákra is, melyek a megújított épületeknél új jelenségként lépnek fel: ilyen például az egyedileg szabályozható fűtés kialakításának következtében nem temperált, lakatlan lakások problémája, amely akár féltucatnyi környező lakásban is okozhat penészesedési problémát a jó hővezető képességű vasbeton lakáselválasztó-falaknál, födémeknél.

Dragonits Tamás, Magyar Géza és Csorba Zoltán elbeszélésein keresztül az elmúlt hónapokban bepillantást nyerhettünk olyan a magyar építészetben meghatározó szellemi műhelyek egykori életébe, mint a Váti , a Közti, a Lakóterv vagy a TTI. A háború utáni magyar tervezőintézeti hagyaték megőrzésére kijelölt közgyűjteményként fontosnak tartjuk, hogy ez az érdekes és sok értéket teremtő korszak a szakmai és laikus közvélemény látóterébe kerüljön, és ehhez nagyon fontosnak tartjuk a kor tanúinak, szereplőinek megszólaltatását, kutató műhelyként az oral history eszközeinek beemelését a későmodern építészet történetének kutatásába. Reméljük, hogy a továbbiakban is egy sor olyan magyar építész, városépítész emlékeit ismerhetjük majd meg, akik személyes megvilágításba tudják helyezni Magyarország építészetének történetét 1945-től 1990-ig.

Mészáros Ábel
Lechner Tudásközpont

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©