kiállítás Batthyány-Strattmann László Nagykanizsa kastély vár templom

Vándorkiállítás mutatja be a Batthyány-uradalmakat Nagykanizsán


droID | 2017. április 12.
     
A tavaly Körmenden, majd Siklóson szerepelt, a Batthyány-család uradalmait bemutató vándorkiállítás helyi múzeumi kincsekkel kibővített tárlata nyílt meg kedd este Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban. A kiállítás kastélyok, várak, templomok képeit, számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat vonultat fel.

A Dunántúl számos településén, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén összesen tizenegy uradalmat és a köréjük szerveződő településeket birtokló Batthyányakról Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója felidézte: 1452-től 1966-ig 30-35 jeles személyiséget adott a hazának a főnemesi család. Bár "nem szerették" őket a kanizsaiak, hiszen adót kellett nekik fizetni, mégis számosan közülük mecénásként, iskolaalapítóként, templomépítőként, illetve Magyarország vezető politikusaiként "a nemzet ügyeiért is komoly áldozatokat hoztak". Utalt például a szegények orvosaként boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóra, illetve Batthyány Lajosra, aki 252 évvel ezelőtt a róla elnevezett kanizsai gimnáziumot, Vas, Zala és Somogy vármegye első középiskolájaként megalapította.

Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója egyebek mellett azt fejtegette, hogy a család hercegekből, grófokból állt, de birtokaik soha nem voltak csupán egyetlen kézben. A kezdetben a Dunántúl középső részén birtokokkal rendelkező Batthyányak a török miatt először a nyugati országrészekben gyarapították vagyonukat, majd később a Dunántúl déli területein. Nevük házasság és öröklés révén egészült ki a Strattmann-család nevével.

Az igazgató hozzátette: a középkorban az ország váruradalmakból állt, amelyekhez nagyon sok falu és jobbágy tartozott. Az uradalom birtokosa azonban nemcsak adót szedett, de gondoskodott is a jobbágyairól, a felszabadított parasztokból sereget szervezett, amely az országot is védte. Mindemellett kulturális értékeket is közvetített, hiszen például neves építészeket, művészeket bízott meg a templomépítésekkel.

A vándorkiállítás előzményei kapcsán Móricz Péter, a körmendi Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója azt mondta: tavaly volt a 300. évfordulója annak, hogy a Batthyányak Körmendre helyezték uradalmaik központját. Ennek kapcsán először ott nyílt meg a magyar- és németnyelvű tárlat, ami februárban Siklóson volt látható, majd Nagykanizsáról Németújvárra (Güssing) megy tovább.

A kastélyok, várak, templomok képeit, a birtokok működéséhez szükséges számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat is felvonultató tárlat Nagykanizsán a kiállításnak helyet adó Thúry György Múzeum relikviáival is kiegészült, egyebek közt két nagyméretű eredeti címerrel.

(MTI)

A szerző legújabb cikkei:
Kulturális Örökség Európai Éve
Acélos megoldások: Ruhagyártól a gyümölcsfeldolgozóig
Liget Projekt: helyreállítják a városligeti Rondó eredeti funkcióját is
Átadták a gödöllői Prime Rate Irodaházat
Kiállítással emlékeznek a Pesti Vigadó elődjére, az egykori Redoute-ra
Öko-létformák
Rados Jenő hagyatéka – kiállítás a Fugában
Elhunyt Csák Máté okleveles építészmérnök, festőművész
Terítéken a Király
Los Angelesben tartották az amerikai templombezárásokról készült magyar dokumentumfilm világpremierjét
Hullámzó teljesítmény után erősödhet az építőipar
Megújul a városligeti park
Egyedülálló organikus dizájn a HillSide-ban



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 2 (1 szavazatból)