Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Környezetbarát és biztonságos: alternatív tüzelőanyagok a cementgyártásban
Mitől lesz különleges az új Néprajzi Múzeum?
Medgyaszay István emlékkonferencia a Pesti Vigadóban
Korszerűsítik a zalaegerszegi sportiskola energetikai rendszerét
Növekszik a befektetők bizalma Magyarországon
Népi építészeti program indul csaknem kétmilliárd forintból
Globális tudás, lokális kihívások
Kaposvár ad otthont 2018-ban a XXIII. Országos Főépítészi Konferenciának
Főépítészi díjak 2017
A világ egyetlen állandó Capa kiállítása nyílik a Capa Központban
Fény a tanulás szolgálatában
Négy évre elhallgat a Big Ben, a londoni parlament óratornyának nagyharangja
Műszaki különlegesség az M1-es alatt
Címkék: Duna-Dráva Cement, beton, betonüzem, cement, veszélyes hulladék, radioaktív


Építési megoldások a radioaktív hulladékok kezelésében
droID 2017. május 18.      
A betontechnológiával foglalkozó vállalatoknak sokszor olyan extrém kihívásokra is megoldást kell találniuk, mint például a veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezése.

A radioaktív hulladék anyagok tárolására hazánkban több követendő példa is rendelkezésre áll, mint például Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) kivitelezése, vagy a Bátaapáti radioaktívhulladék-tároló építése, ahol a Duna-Dráva Cement Kft. által biztosított speciális cementet használtak fel.

Mindkét projekt során elsődleges feladat volt a veszélyes hulladékok oly módon történő elhelyezése, hogy azok ne jelentsenek veszélyt a környezetükre, azonban számos egyedi sajátosságot is figyelembe kellett venni a tervezés során.

A Tolna megyei Bátaapáti közelében létesülő radioaktív hulladéktároló építési munkálatai több ütemben folynak, a négy kamrában várhatóan nem kevesebb, mint 12 000 köbméter betonra lesz majd szükség. A 2012 decemberében átadott I-K1 kamrát követően – amelyhez a DDC beremendi CEM I 42,5 N, valamint a váci CEM III/A 32,5 N típusú cementtermékeit is felhasználták – jelenleg az I-K2 tároló kamra munkálatai folynak, amelynek cementszükségletét a DDC új, speciális cementjéből biztosítják. A Beremendi Gyárban készülő CEM I 32,5 N-LH típusú termék rendkívül alacsony őrlési finomság mellett is jelentős szilárdságot biztosít (a kis őrlési finomság a feltétele a cement alacsony hidratációs hő fejlesztésének, ami biztosítja az elkészült betonszerkezet alacsony zsugorodását),ezért vastag falú szerkezetek is biztonsággal, repedésmentesen építhetőek belőle. Az I-K3 kamra tervezésénél többek között továbbra is a beremendi, CEM I 32,5 N-LH típusú, Magyar Termék védjegyes cementet használják fel.

A projekt további érdekessége, hogy az egyedi betonreceptúrák elkészítésébe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszéke is bekapcsolódott, Dr. Salem G. Nehme egyetemi docens irányításával. A friss és megszilárdult betonok minőségi felügyeletét  – a Bátkontroll Kft. megbízásából – a Beton Technológia Centrum Kft., a kivitelezést a West Hungária Bau Kft. és a Mecsekérc Zrt. konzorciuma végzi.

A kihívás e projektben a tartósság szempontjából az alacsony porozitás elérésében rejlik, amely építéskor magas technológiai fegyelmet kíván.

Míg a bátaapáti radioaktív hulladéktároló sugárvédelmi szempontból a kifejezetten hosszú élettartamra való tervezést tartja szem előtt, addig a Paksi Atomerőmű kapcsán (KKÁT) a kiégett kazetták átmeneti tárolásának megoldása volt szükségszerű. E kiégett üzemanyag- kazettákat több mint 50 évig pihentetni kell, ezt követően szállíthatóak a végső tároló helyükre. A paksi, átmeneti tároló építése 1997 óta több ütemben történt, jelenleg a tároló III/2 ütemének műszaki átadás-átvétele történik. A talajcserét követően az anyagkiválasztás sugárvédelmi, hőfejlődési és repedésérzékenységi szempontok fokozott figyelembevételével történt, amelyet laboratóriumi, majd helyszíni próbakeverések, mérések és értékelések követtek. Csak a megelőző műszaki előkészítés után következhetett a szerkezetépítés, a gépész- és villamostechnológia kiépítése. A projekt során a Duna-Dráva Cement Kft. által biztosított – a Váci Cementgyárban előállított – CEM III/B 32,5 N-LH/SR típusú cementterméket, és körülbelül 4500 köbméter betont használtak fel.

A hosszú kivitelezési idő miatt különböző időjárási körülmények között kellett az építkezést lefolytatni. A kivitelezők a vastag falú szerkezetek esetében különös figyelmet fordítottak a hőfejlődésre és a repedésmentesség elérésére. Többek közt ezért is volt fontos olyan cementtermék kiválasztása, amely alacsony hőfejlesztésű, mégis nagy szilárdságú. A nem hagyományos vasbeton szerkezet vastagsága több ponton meghaladja a 1,5 métert is, és egyedi repedésmentességet garantál.


Csókás Elek
Ügyvezető, Beton Technológia Centrum Kft.


A projektekről további részleteket a Duna-Dráva Cement Kft. oldalán olvashatnak: www.duna-drava.hu

(x)

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 0 (2 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


DENKMAL
Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©